ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-13 / 138. szám

EáOL 1 JJ Ii U U1Y1 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. A kihágások túlszigorú büntetése ellen foglalt állást a vármegye kisgyűlése. 1871 óta nem történt a dorogi bányában a múltkorihoz hasonló szerencsétlenség — mondotta Schmidt Sándor bányaigazgató. Komárom—Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsági kisgyűlést, utána pedig közigazgatási bizottsági ülést tartott szerdán délelőtt dr. Huszár Aladár főispán elnöklete mellett. Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő a kihágások túlszigorú Büntetését teszi szóvá. A mai rendkivül sok rendelet, — mondja — szinte lehetetlenné teszi, hogy valamelyiket át ne hágnák az emberek. A legtöbb kihágás nem készakarva, tudatosan követtetik el, hanem részben tudatlanságból, részben pedig szegénységből kifolyólag. Az iskolamulasztások túlszigorú büntetéséről beszél, ami legtöbb esetben ruhátlanság miatt történik. Még ha a kirótt büntetést fel is függeszti a szolgabíró, már magában véve nagy büntetés az, hogy a mulasztó gyermek szülőjének faluról be kell jönnie, időt, munkát mulaszt és pénzébe is kerül a bejövetel, ami nagyfokú elkeseredést szül. A leventeoktatás, illetve foglalkozás körül is hasonló, kényszerű mulasztásokat tapasztalt. A bányában dolgozó leventeköteleseket, ha foglalkozási időre esik a bányamunka, akkor is büntetik, ami határozott ellentétben áll a munkanélküliség elleni harccal. Arra kéri a kisgyűlést, hogy a közigazgatási bizottság útján intézkedés történjék, minek következtében az igazgató-tanítók a mulasztó gyermek szüleivel tárgyalják meg a mulasztás okát és csak a legvégső esetben tegyék meg a feljelentést. Ugyanezt az eljárást kéri életbeléptetni a leventeoktatásnál is. Kéri továbbá az alispánt, hogy érintkezzék a rendőrséggel és a csendőrséggel és irjon fel a belügyminiszterhez, aki utasítsa a rendőrséget és csendőrséget, hogy először intsék, tanítsák ki a kihágást elkövetőt és csak ismétlődés esetén, vagy súlyos esetben tegyenek feljelentést. Az alispán teljesen egyetért a felszólaló bizottsági taggal és a maga részéről is kéri a kisgyűlést, hogy ily értelemben irjon fel a belügyminiszterhez. Dr. Frey Vilmos felszólalása folyamán felpanaszolja, hogy a pilismaróti uradalom az idei fakitermelési munkálatokra idegenből szerződtetett munkásokat. Pilismarót és Pilisszentlélek lakos ságának ingatlan birtok terjeszkedé sét éppen a körülvevő uradalom teszi lehetetlenné. Megélhetésük ki zárőlag az uradalmi erdőre van utalva, melynek munkájából most elestek. Ügy tudja, hogy az idegen munkások az év végéig vannak leszerződve, arra kéri tehát az alispánt, valami módon hatna oda, hogy ezentúl az uradalom helybeli munkásokat alkalmazzon. Felemlíti azt is, hogy más vár megyék teljesen kizárják az idegen munkás alkalmazását. Még azt sem engedik meg, hogy farakományú hajóból a kisérő személyzet rakhassa ki a leszállított fát. Karcsay Miklós vmegyei főjegyző megjegyzi, hogy ebben az ügyben az alispán már tett felterjesztést a belügyminisztériumhoz. A kisgyűlés úgy határozott, hogy szintén felirattal fordul a belügyminiszterhez. A kisgyűlés tárgyai. Élénk figyelemmel kisérték és helyeselték a kisgyűlés bizottsági tagjai az alispán előterjesztését, melyet Karcsay Miklós vm. főjegyző adott elő ^az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról intézkedő 1928. XL. t.-c. azon rendelkezéseinek helyes értelmezésére, illetve módosítására teendő intézkedések iránt, melyek a munka megkezdésére, illetve munkaviszony megszűnésére fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztásáról szólnak. A kisgyűlés teljes egészében elfogadta az előterjesztést és a közgyűlés elé vezényli. A közgyűlési letárgyalás után fogjuk bővebben közölni a miniszterhez felküldendő előterjesztést. Több átirathoz csatlakozott a kisgyűlés s így ezek a közgyűlés elé kerülnek Szeged szab. kir. város átiratával együtt, melyben tiltakozik a nyugdíjak újabb leszállítása ellen. E tárgynál Schmidt Sándor bizottsági tag szólt közbe. Bűnnek minősítette az újabb leszállítást. A közigazgatási bizottság ülése. Az elnöklő főispán őszinte melegséggel üdvözölte Ujszászy Imrét kineműszaki főtanácsossá történt veztetése alkalmával. Az alispáni jelentésből meg kell említenünk, hogy a népjóléti minisztertől csupán 8000 pengő érkezett az ínségesek javára. Hozzáfűzi azonban, hogy valószínűen megjön a többi szükséges pénz is. Schmidt Sándor bizottsági tag kérdezi, van-e az alispánnak tudomása arról, hogy Dorogon egy új lap indult meg. Závody Albin dr. vm. II. főjegyző, mint a sajtóügy referense kijelenti, hogy a lap bejelentve nincs és megteszik a kellő intézkedéseket. Schmidt felszólalásával kapcsolatban a főispán indítványozta, hogy a legutóbbi bányaszerencsétlenség áldozatai családjának a közigazgatási bizottság fejezze ki részvétét. Az indítvány elfogadtatott, amit Schmidt, mint a bánya igazgatója azonnal megköszönt. Elmondotta, hogy 1871. óta nem történt ehhez hasonló bányaszerencsétlenség. Akkor 20 ember halt meg. Most három és még egy van élet ét halál között. Felkéri az alispánt, hogy a helyszini szemlén megjelenő csendőrséget más eljárásra utasítsa a felettes hatóság. Most is megtörtént, hogy a csendőrök feltűzött szuronnyal mentek le a tárnába, ahol alig 2 7

s méter magasságban futnak a villamvezetekek s így nemcsak a maguk, hanem a lent dolgozó munkások életét is veszélyeztették a sujtólég esetleges újabb robbanása következtében. A kir. ügyész és Schmidt között vita támadt, de a közigazgatási bizottság felír a belügyminiszterhez, hogy a csendőrségnek más, megfelelőbb utasítást adjon. Elkészüli a főszékesegyházi könyvtár új freskója: Vitéz János prímás a köqgvtárÉaq. Zrednay Vitéz János, Hunyadi Lászlónak és Mátyásnak nevelője, 1433 óta a királyi irodában jegyző, és Zsigmond, Alberl és Ulászló királyoknak, valamint Hunyadi János vajdának és kormányzónak titkára volt. 1445-ben váridi püspök lett. A Hunyadi-ház legjobb barátai közé tartozván, Hunyadi László kivégzése alkalmával V. László őt is elfogatta, de csakhamar szabadon bocsátotta. Jelentékeny szerepe volt Mátyás királlyá választásában. Az ifjú király őt azonnal kancellárjává nevezte ki. 1465-ben lett esztergomi érsek. Vitéz mint prímás Esztergomban fényes palotát emeltetett, képtárt és könyvtárat alapított. Vitéz János esztergomi udvara versenyzett Mátyás király budai és visegrádi udvarával és soha szebb és tekintélyesebb nem volt Esztergom, mint Vitéz János prímás idejében. Szent Adalbert esztergomi tempómat mázos cserépfödéllel födette be, itt csillagvizsgáló tornyot, a várhegy oldalán függő kerteket, meleg- és hűtőházakat épített, sétahelyeket rendelt s azokat fákkal beültette. (A Sétahelyszépítő Egyesülettől meg is érdemelné, hogy egy szép parkot majd róla neveztessen el). Feljegyezték róla, hogy volt egy nagy szobája, amelyben a magyar királyok képei díszelegtek. (Tompa Mihály egy szép költeménye is szól erről: „A jós festő.") A nagy prímás udvarában éppúgy megfordultak híres tudósok, művészek, mint Mátyásnál. Közülük korának legnagyobb csillagásza, Regiomontanus hosszabb ideig is tartózkodott Esztergomban. Az esztergomi udvar Vitéz idejében fontos politikai események színhely e is volt. Tudjuk, hogy Mátyás később megvonta bizalmát Vitéztől Kázmér lengyel királlyal való paktálása miatt, sőt Visegrádon elzáratta; várait, így Esztergomot is királyi őrséggel szállatta meg, sőt később őt Peckenschlager János egri püspök felügyelete alá helyezte. Vitéz nem sokáig élte túl e dicstelen helyzetet; 1472. augusztus 11-én meghalt kb. 64 éves korában. Holttestét az esztergomi székesegyházban helyezték örök nyugalomra. 1763-ban, mikor a régi templomot bontották, Vitéz síremlékét is megtalálták s az a főszékesegyház sírboltjában ma is látható. Vitéz János prímásnak e sírkövön kívül egyéb látható emléke eddig nem volt Esztergomban. Boldogult Csernoch János hercegprímás a Bibliotéka épületét közvetlen halála előtt restauráltatta. Amikor annak prefektusává dr. Lepold Antal prelátus-kanonok neveztetett ki, az új prefektus nagy áldozatkészséggel törekedett arra, hogy a kívülről immár stílszerűen rendbehozott szép épület belülről is méltó legyen a Hócipők, kabátok, harisnyák, legolc Balognál.