ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-04 / 109. szám

A fűtőtechnika csodái a salgótarjáni Perpetuum és Neo-Perpetuum kályhák és tűzhelyek! Perpetuum kétaknás folytonégő kályha beépített légcsövekkel egyesíti a cserépkályha, légfűtés és központi fűtés összes előnyeit, azok hátránya nélkül! Egy folytonégő kályha, melyben a hazai barna szenek tökéletesen szagtalanul, salak nélkül hamuvá égnek el! Leggazdaságosabb és legegészségesebb tüzelési mód! Esztergom város és környékén mintegy 400 darab használatban. Nincs még egy kályha, amely rövid idő alatt oly elterjedtségre és megérdemelt népszerűségre tett volna szert! Kalór gömbölyű folytonégőkályha speciális rostélyszerkezettel kiválóan alkalmas a hazai barna szenek tökéletes elégetésére ! Kalór a kis lakások legelterjedtebb kályhája. Alfa fehér zománcozott és Hekla fekete asztaltűzhelyek minden részletben jól átgondolt tökéletes tűzhely szerkezettel! Minimális tüzelőanyag-fogyasztás mellett jó főzés és kiváló jó sütés, abszolút garancia! Nehéz és kiváló szép, ízléses kivitelben ! Eltérjedettségük és népszerűségük általános! Ajánlunk továbbá: jóminőségű dorogi rostált és darabos szenet! Száraz vágott tűzifát! Nagyban és kicsinyben házhoz szállítva! Széntartók, füstcsövek, kályha-ellenzők ! Használjunk „Elite

a pót fűtőtestet egyszerű és régi rendszerű kályhákhoz! Egy fűtőtest beiktatásával 40% tüzelőanyagot takarítunk meg és kályhánk modern légcirkulációs kályhává alakul át! Ára darabonként 8 pengő. Marosi József és Fia vaskereskedők Esztergom. IRODALOM. Az új tanterv nyomdokán. Komárom, és Esztergom közig, e. e. vármegyék pedagógiai szemináriumai az 1929—31. tanévben. Összeállították: Dr. Sághy Imre vezető kir. tanfelügyelő, Homor Imre tanitóképző-intézeti tanár, Szkalka Lajos gyakorló iskolai tanitó, c. tanár, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája, Esztergom. A magyar pedagógiai irodalom legújabb ága az új elemi iskolai tanterv magyarázatának és gyakorlati megvalósításának kérdéseivel foglalkozik. Az e tárgyban megjelent munkák nagy száma bizonyítja, hogy a vonatkozó kérdések élénken foglalkoztatják az elemi iskolai tanügy művelőit. A máris gazdagnak mondható ilyirányú irodalom, amely azonban korántsem merítette ki az anyag teljességét, most újabb, igen hasznavehető kötettel gyarapodott a fenti cimű munka kiadásával. E mű mindazokat a pedagógiai szemináriumi előadásokat tartalmazza, amelyeket egyesitett vármegyénk területén a ped. szemináriumok elrendelése óta tartottak, s közli azokat a mintatanításokaí is, amelyek az elméleti rész alapos megvilágításához szükségesek. Mind az előadásokat, mind a mintatanításokaí (a rajztanitásról szóló rész kivételével) egyesített vármegyénk kiváló gyakorlati pedagógusai tartották és irták meg nagy felkészültséggel, elméleti és gyakorlati tudásuk teljes latbavetésével. S ha Összehasonlítjuk e művet más, hasonló tartalmú művekkel, azt találjuk, hogy nemcsak gyakorlati használhatóság és könnyű áttekinthetőség, hanem magas pedagógiai és irodalmi színvonal és eredetiség tekintetében is a legelsők között foglal helyet. A munkatársak sorában vármegyénk tanítóságát jellegkülönbség nélkül képviselve látjuk, s ha tudjuk azt, hogy a könyvben található módszeres anyagot egy-egy tárgyra vonatkozólag ily terjedelemben és alapos megvilágításban együtt eddig egyáltalán nem találhattuk, örömmel kell leszögeznünk, hogy e mű nyomán vármegyénk tanítóságának komoly szakbeli elmélyedéséről, felkészültségéről és gyakorlati tanitásbeli ügyességéről a lehető legkedvezőbb képet nyerhetjük. Az összeállítás munkáját végző pedagógusok az új elemi iskolai tanterv irodalma terén már ismert nevek, akiknek eddigi munkássága is garantálta a könyv gyakorlati hasznavehetőségét és szellemi szinvonalat. Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája szép kiállításban, a szemnek kellemes finom símítatlan papíron állította ki e könyvet, amely iránt már eddig is nagy az érdeklődés a kettős vármegye határain túl is. Sz. Ny ilt-ter. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősségei a szerkesztő. Válasz. A vármegyénkben két destruktív újságról szóló cikkemre két oldalról is reagáltak, ezekkel akarok röviden foglalkozni. Az esztergomi lap cikkére válaszolva meg kell jegyeznem, hogy nem küzdünk egyenlő fegyverekkel, mert míg én a cikknek aláírtam nevemet, ő jónak látja a névtelenség jótékony homályába burkolózva támadni. A névtelen cikkíró nagy szenzációsan leleplez engemet minf szabadkőművest. Hát ez a leleplezés nem igen sikerült. Leleplezni tudvalevően csak olyasvalakit és olyasvalamivel kapcsolatban lehet, amit az illető valami okból el akar titkolni. Nohát én sohasem titkoltam el, mindenki tudhatta, aki akarta, amint hogy barátaim és ismerőseim közül igen sokan tudták is. Nem is volt okom eltitkolni, mert az emberek csak olyasmit szoktak eltitkolni, ami miatt szégyenkezniük kellene, ha napvilágra kerül. Nem vagyok hajlandó szégyenkezni azért, hogy szabadkőműves voltam, először mert abban a társaságban igen derék, köztisztelettel övezett magyar emberek szerepeltek, többek között pl. Kazinczy Ferenc, gróf Széchenyi Ferenc, a legnagyobb magyar édesatyja és a Nemzeti Múzeum egyik alapitója, Kossuth Lajos; másodszor, mert ott hosszú ideig alkalmam volt vallásos és konzervatív érzelmeim minden sérelme nélkül közhasznú humanisztikus és filantrópikus munkát végezni, mindaddig, míg az esztergomi lap táborkarához hasonló gondolkodású radikális entellektüelek betolakodó tábora azt lehetetlenné nem tette; harmadszor és végül pedig azért, mert ezek ellen felvettem a harcot s mikor látnom kellett annak kilátástalan voltát, hozzám hasonló gondolkodású társaimmal 1912-ben kiléptem a szövetségből. Különben el tudok képzelni eseteket, mikor az embernek oka van a szégyenkezésre. Pl. ha köztisztviselő volnék és állásomat jogtalan pénzszerzésre használnám fel az általam vezetett és tönkretett közület rovására..., vagy ha lelkész volnék és a szeretet igéinek kötelességszerű hirdetése helyett gyűlöletet szítanék és antiklerikális, destruktív, kommunista alakokkal szövetkeznék. Ezen talán volna szégyenkezni való, ugyebár névtelen cikkíró és őt sugalmazó urak? Amiket különben a szabadkőművességgel és velem kapcsolatban — . . . szekularizáció, szabadszerelem, népbutítás, destrukcióról... — ír, azokat, ha esetleg valamely intakt úriember egy névaláírásos cikkben ezt illetőleg kérdést intéz hozzám, hajlandó vagyok az elsőtől az utolsóig megcáfolni. Erre a névtelen cikkre csak azt felelem, hogy azok nem egyebek, mint szemenszedett hazugságok. A tatai sajtóorgánum igen nagy tévedésben leledzik, amikor holmi kőnyomatosról és megbízásból írott cikkről beszél. Hogy cikkem megjelent a három jóérzelmű újságban, annak oka az, hogy ón küldöttem meg nekik, közérdekből kérve annak közlését, mit ők szívesek voltak megtenni. A cikk megírására senkisem biztatott, sem arra irányítást senkitől nem kaptam. A cikk vége erősen homályos — őszintén mondva nem értem. De hiszen, ha kell, én is tudok homályos lenni. Pl.: az Ízlések különfélék, vannak hadkötelező koron felüli katonanemviselt emberek, kik jó példát mutatandó, önként jelentkeztek harctéri szolgálatra, vállalva az azzal járó veszedelmet és fáradságot — vannak mások, kik becses életüket igen magasra értékelve, hadköteles korban lévén, inkább beálltak kutyamosónak, hogy csak a harctéri szolgálattól szaba dúljanak. Pardon! Most veszem észre, hogy nem tudok homályos lenni, mert hiszen ez egészen világos és érthető Általában véve azt válaszolom a destruktív lapoknak, hogy úgy vannak ők az én cikkemmel, mint az a bizonyos Bodóné, aki — mindig másról beszélt, mikor a bor árát kérték tőle. Én megtámadtam őket destruktív működésük miatt, s ők mindenről beszélnek, csak ezt nem cáfolják. Hát bizony nehéz is volna. Saját lapjaik régebbi számaiból tömegesen tudnék cikkeket felsorakoztatni, amelyekben alaptalanul, az igazság legszemérmetlenebb félrerúgásával rágalmazzák és gyanúsítják a köztisztviselőket a jegyzői kartól fel egészen a főispánig. Ha ez nem destrukció, akkor igazán nem tudom, mi az? És még csak azzal sem védekezhetnek, hogy nem tudják mit cselekszenek. Hát elképzelhető-e az, hogy valaki — álljon bár az illető az intelligenciának alacsonyabb fokán is — olyan borniert lehessen, hogy ne tudja azt, miszerint aki a mai nehéz időkben destruál, ilyen eszméket terjeszt és hirdet, az a kommunizmusnak egyengeti az utat s annak győzelmét készíti elő ?! Hogy pedig a kommunizmus győzelme mit jelent, azt nagyon szépen megmutatják a mai oroszországi állapotok, hol a kommunizmus korlátlanul uralkodik. Jelenti a hit, vallás, jóerkölcs lábbal való tiprásat, — jelenti nagyitömegeknek valóságos állati sorsra való nyomorítását és egy uralmom levő kis társaság által való lelketlen kizsákmányolását, — jelent olyan zsarnokságot, melyhez képest a régi híres cári absolutizmus túltengő szabadságnak nevezhető. És nekünk, magyaroknak még mást is jelentene: jelentené a még meglevő Csonkamagyarország és vele a magyar faj pusztulását, amely pusztulásból nehezen volna már feltámadás. Lehetne csodálni ezek után, ha sokan úgy gondolkodnak, hogy a kommunizmus ilyen előfutárjaival szemben helyesen és jogosan csak egy fegyver volna alkalmazandó, és ez a kutyakorbács?! — Még megkaphatják. A magam részéről nem vagyok hajlandó a destruktiv lapokban ezek után esetleg megjelenendő névtelen cikkekkel polemizálni és őket cáfolni, még akkor sem, ha netalán azzal gyanúsítanának, hogy ifjúkoromban szűkös jövedelmemet ezüst kanalak lopásával gyarapítottam. Esztergom, 1931. szeptember 30-án. Ghyczy Elemér felsőházi lag. flumuiiiimiiiiiiiiu Mimim m luiiuum iiimu muiiiiiimiimmii innia SPORT. Mult vasárnapi eredmény. P. S. C. — M. E. S. C. = 3:1 (1:1) bajnoki biró : Takács. Erős iramú mérkőzés, amelynek során P. S. C. bizonyult állóképesebbnek. Az M. E. S. C. vereségét tartalékos összeállításának ós balszerencséjének is köszönheti. Az esztergomiak egyetlen gólját Kopányi lőtte. Takács jó bíró volt. Mi lesz ma, vasárnap? F. hó 4-én vasárnap d. u. a szigeti sporttelepen kettős Mballmérkőzés lesz. Három órakor Esztergom—Cs. K. A. C. (Csillaghegyi Kiszigtelep} I. oszt. bajnoki mérkőzés kerül eldöntésre. Biró: Dalnoky. Ezt megelőzőleg 1 órakor a két club B csapatai játszanak barátságos mérkőzést. A tavaszi futballkampany befejezése óta ez lesz az első komoly mérkőzés hazai pályán, mely iránt óriási az érdeklődés. A mérkőzés esélyét illetőleg bizakodó a hangulat, annál is inkább, mert a játékosok fogadkoznak, hogy megszerezik az első két pontot. Tekintettel a nagy érdeklődésre, hogy mindenkinek módjában legyen a mérkőzést megtekinteni, a vezetőség 50—30 filléres árakban állapította meg a belépti dijakat. Tisztelettel kérjük a m. t. sportszerető közönséget, hogy minél nagyobb számban szíveskedjenek a mérkőzésen megjelenni. Szombaton este 8 órakor a csapatok összeállítása a Legényegyletben, melyre az összes játékosok megjelenését kéri az intézőség. (Itt említjük még meg, hogy elmúlt vasárnap a tokodi Ü. S. C. 4 : 0-ra kikapott a Cs. K. A. C. csapatától.) Ha akar, úgy kaphat a Ferenc József-út 4. sz. alatti Maróthy-féle tejcsarnokhan. Ott minden nap hercegprímási ura dalmi friss jó tejet kap. Házhoz is szállít legolcsóbban! * amm Szabó Albert mag; Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. irodája szám alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekhen diszkréten nyomoz.