ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-01 / 1. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Újév. Irta: Dr.§Lepold Antal. 1931. január elsejével új esztendő s egyben a kereszténység huszadik századával negyedik évtizede köszönt ránk. Egy év nagy időmérték az egyes ember életében, de kisebb jelentőségű a nemzetek, vagy az egész emberiség történetében. Az évtizedek már a történelem időszámításában is figyelemreméltók, s alkalmasok bizonyos események és eszmeáramlatok kihatásainak tanulmányozására, a fejlődés menetében bizonyos korszakok jellemzésére. Az egyes ember meghatódott szívvel lépi át az esztendő küszöbét. Megrohanják a múltnak emlékei s ráfújják az elmúlás sápasztó lehelletét. Hideg borzongását e jövő remények napsugarán melegíti. Amit magának remél, azt másoknak is kivánjá. Szinte ösztönszerűleg áradnak lelkéből a jókívánságok mindenki felé. A nemzetek és az egész emberiség élete is korlátolt és mulandó. Nagyobb korszakok fordulóján az emberek lelkiismeretében a nemzet és az emberiség általános gondolatai és megérzései is fölszinre törnek. Az elmúlt évtizedben a magyar nemzet folytatta a huszadik század második évtizedének utolsó évében megkezdett nagy törekvéseket az ország területének a világháború következtében elvesztett épségeért, a háborúban és a forradalmakban megbetegedett nemzeti lélek gyógyulásáért, az elvesztett anyagi értékek pótlásáért, a gazdasági javulásért és a szociális igazságért. A nagy célokért való nehéz küzdelemhez a lelkierőt a folyton hevülő nemzeti érzésből és a kereszténység örök igazságaiból merítette. Nemzeti és keresztény föibuzdulásában a nemzet közelebbnek hitte a célokat, mint amilyeneknek azokat az immár évtizedes küzdelem tapasztalata mutatta. Jogunk az igazságtalanul elszakított területekhez ugyan sok hatalmas népnél elismerésre talált, s szerte a világon hangosan követelik már a trianoni békeszerződés revízióját, de elvesztett magyar területeink még mindig idegen uralom alatt állanak. A nemzeti lélek gyógyulása eleinte csodálatosan gyorsnak és általánosnak látszott, de a lappangó láz utólagos visszaesést hozott és igen makacsnak bizonyult. Idegenből jövő fertőzés táplálja a betegséget. A gyökeres gyógyulást különösen a gazdasági és a szociális jobblétért folyó törekvés meddősége késlelteti. A mai világgazdasági kölcsönhatások, a gazdasági élet bonyolult szervezetében a kiszámíthatatlan együtthatók lehetetlenné teszik égy nemzet legbecsületesebb munkájának sikerét, meghiúsítják a legszebb terveket. Sokféle okát emlegetik a nemzetgazdászok a világgazdaság csődjének. Biztos azonban, hogy az okok az igazságtalan és a fizikai törvényszerűségnek merőben ellenmondó békeszerződésekre vezethetők vissza. Erkölcsi bűnök sokszor csak későbben hoznak bűnhődést, de a fizikai törvényeken esett sérelem azonnal megbőszülj a magát. A győző hatalmaknak a gyűlöletből fogant döntése megboszulja magát a saját országaikon is, de nyomorba sülyeszti az egész emberiséget. Ez a belátás fogja a magyar nemzet jogos nemzeti törekvéseinek megvalósulását siettetni. Bár az általános gazdasági válság enyhülésére egyelőre kevés a kilátás s még további szenvedésre kell elkészülnünk, de szenvedésünk elviselését épen az a tudat könnyíti meg, hogy az egész emberiség a múltnak bűneiért egy tisztító Újévi meglepetés Vermesnél! Kossuth Lajos-utca 10. szám. szenvedésen megy keresztül, amelynek gyógyulása a mi igazságos igényeink teljesülését föltételezi. A gazdasági pangás okai Magyarország belpolitikáján, sőt külpolitikáján is túlesnek, mert a politika megváltoztatása nem változtathatja meg az okokat. Magyarország belpolitikája nem lehet más, mint az egészséges nemzeti és keresztény lelkierőt ellenállóképessé tenni az elháríthatatlan bajokkal szemben, külpolitikájának egyedül helyes iránya pedig a világ nemzeteivel megértetni, hogy a trianoni béke nemcsak Magyarország, hanem az egész világ érdekében revízióra szorul s Magyarország területi épségét helyre kell állítani. Magyarország hazafias népének meg kell ezt az igazságot értenie most, amikor a területi integritásért, a nemzeti lélek egészségeért, a gazdasági jólétért folyó küzdelem egy újabb évtizedet kezd. Rendületlenül ki kell tartanunk a megkezdett úton. Az ország fővárosa a legnehezebb viszonyok közt lefolyt székesfővárosi törvényhatósági választásokon példát mutatott az országnak. Nagy többségben a keresztény és nemzeti politika híveit választotta meg. A főváros lakosságának legalább egynegyedrésze nem keresztény. Annál inkább szükség volt a keresztények lelkes összetartására és hűségére, hogy ilyen impozáns módon tanúságot tegyenek a keresztény és nemzeti politika helyessége mellett s így az egész ország keresztény és hazafias lakosságát kitartásra buzdítsák a legfájóbb megpróbáltatások idején is. Értsük meg a főváros üzenetét, amely annyira megfelel a mi legbensőbb meggyőződésünknek. 1931. január elsején, egy új évtized hajnalán szeretett hazánk felé az a lelkes újévi köszöntésünk: Éljen a keresztény és nemzeti Magyarország, mert a kemény nemzeti öntudatban és a keresztény igazságban birja az integritás és mindennemű gyógyulás Ígéretét. Több mint 500 esztergomi gyermek és felnőtt kapott cipőt és ruhát karácsonyra az inségakció keretében. Az óesztendő vége a jótékonykodás ideje volt Esztergomban és a rendelkezésünkre álló számszerű adatok bizonyítják, hogy;városunkban is gondoskodás történt az Ínségesekről. Az inségalapból, a városi költségvetésből, a Szent ErzsébetJEgyletből, a földműves asszonyok Mária-Kongregációjából és a népjóléti minisztérium adományából gyűlt egybe az a pénz és anyag, amelyből a széleskörű jótékonyságot gyakorolni lehetett. A pénz, ruha és cipő összeszerzését, a jótékonyság megszervezését, sőt a szétosztást is Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő vállalta és intézte. A városi községi elemi iskolák, a Szt Anna-zárdai és a Vizivároszárdai iskolák szegény gyermekei között 182 pár cipő, a gimnázium, reál és tanítóképző növendékei között 20 pár férficipő, a tanítónőképzősök között 20 pár női cipő, a leventék között 20 pár bakancs és 15 ruha, továbbá a középiskolások között 12 férfi öltöny, a leányiskolák, főként a zárdaiak között 80 leányruha, az elemi iskolás fiúk 58 gyermekruha került szétosztásra. A karácsonyi jótékonykodáshoz tartozik még a különböző asztaltársaságok ruhaosztása, így a polgári egyesület 32 gyermeket, a Monaco egylet 20, a Poschpisl-asztaltársaság 12, a szombatosok asztaltársasága 7 gyermeket ruházott fel, amelyekről már egyenkint is megemlékeztünk.