ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-09 / 111. szám

XXXV. évfolyam, 111. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. július 9 Keresztény politikai és társadalmi Sap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. ^"Wu*—Vd*"* ir T"< "^f^f^tf' Az esztergomi lődés útján mielőbb jelentős lé- céljából Esztergom város kö­pésekkel haladhassanak előre, jzönségének megértő támoga­Mindenképen jelentős lesz tására is. Olyan szeretetteljes Az esztergomi Szent Imre ünnepségekkel kapcsolatban augusztus 17-re kerületi da­losverseny rendezését vette tervbe az ünneprendező bi­zottság. Erről a győri IV. számú daloskerület vezetősége útján már értesítette a kerü­letébe tartozó Komárom, Esz­tergom, Győr, Mosón és Po­zsony vármegy ék meg nem szál­lott részének összes dalárdáit. Az ünnep rendezésének technikai munkálatait az Esz­tergomi Turista Dalárda végzi, amely a győri daloskerület elnökségével karöltve állapí­totta meg az ünnep részleteit és elveit. Miután az összes számot­tevő dalárdák ma az Orszá­gos Magyar Dalosszövetség kötelékébe tartoznak, a dalos­szövetség útmutatása és irá­nyítása mellett folynak le ma már országszerte mindenfelé a dalosversenyek és dalosün­nepek. Dalosverseny és dalosünnep között lényeges különbség van s mivel a győri daloske­rület csak egy hónapja, hogy megalakult, dalosversenyt, mi­vel ez nagyobb technikai elő­készületet igényel, ősz előtt nem rendezhet. Ellenben igen jó alkalom van a dalosünnep rendezésére, amelynek dalos szempontból fő célja, hogy a kerületbe tartozó dalosok egy­mást és a vezetőséget megis­merjék, összemelegedjenek s a kerületi dalosversenyen va­lamint az országos dalosver­senyeken egyöntetűen léphes­senek fel, miután a közös ve­zetéshez hozzászokhattak. A daloskerüiet vezetőségé­nek felhívására már számos tekintélyes dalárda jelentke­zett a dalosünnepre, de a helyi rendezőség arra is tö­rekszik, hogy a nemrég ala­kult kezdő dalárdák is részt­vehessenek az első együttes találkozón. Ha nem is vesz­nek még részt azon jelentős énekszámokkal, de itt meg­ordulva tanuljanak, lássanak, felbátorodjanak s ilykép a fej­f tehát az esztergomi dalosün nep, mint a győri daloskerü­let dalárdáinak első talál­kozása. A rendezést eszközlő Tu­rista Dalárda és a többi eszter­gomi dalos lelkes, összhangza­i -1 í • r ... 1_ ' "1 "Ti-. ' fogadtatást remélünk az ide­gen dalosok részére, mint,ami­nőben a mieinknek volt ré­szük Szegeden és Debrecen­ben. Nem anyagi áldozatokat, hanem elsősorban megértő szívet, meleg érdeklődést ké­tos munkáján kívül szükség rünk Esztergom közönségétől van azonban a siker elérése és annak vezetőitől. Az esztergomi vásározó iparosok és a szobi kompjárat Az esztergomi kisiparosok egy je­lentős része a környékbeli országos vásárokra viszi áruját és így ten­geti életét. Tengeti, mert hiszen ép­pen a legjobban jövedelmező vásá­ros helyek cseh megszállás alatt levő területeken voltak, s a trianoni határ magvonásával ezek igen hosszú időre megközelíthetetlenek az áru­sítók részére. Elég csak Párkányra rámutathatnunk, amelynek az őszi Simon Juda-napi vásárja forgalom szempontjából vetekedett az ország bármely nagy vásárával. A jófor­galmú túlsóféli vásárokra való já­rást megkönnyítette az esztergomi vásározó iparosok és kereskedők részére a Mária Valéria-hid is, ame­egy átkelésért 4 P-t, oda-vissza te­hát 8 P-t fizetnek szekerenkint, több esetben előfordult, hogy a börzsönyi vagy vámosmikolai vásárra igyekvő iparosaink a révész késedelmeske­dése miatt délelőtt 9 órakor még a ; basaharci parton vesztegeltek. Ter­mészetesen mire a vásár helyére érkez­tek, a vásárnak már vége is volt. A mi szegény iparosaink a vásá­rok látogatásával súlyos áldozato­kat hoznak. De mindettől eltekintve a révésznek az átkelésért 8 pen­gőt fizetnek, s a révésznek az át­szállítás üzlet, akitől tehát a kö­zönség joggal elvárhatja, hogy vál­lyen könnyen és olcsón lehetett az| lalt kötelességének lelkiismeretesen, 'becsületesen, a közönség érdekei nek szigorú szem előtt tartásával árut átszállítaniuk Esztergomból Ahogy az adott földrajzi viszo­nyok a túloldali nyerstermelőket Esztergomra utalták, épp úgy szo­rultak rá az esztergomi ipartermé­kek is a túloldalra. S habár igen sok vásározó helyet elvesztettünk is hazánk feldarabolásával, a megma­radtak közül Szob, Vámosmikola, Börzsöny még városunk vonzáste­rülelébe tartozik, ennélfogva ezek­nek a községeknek vásárait az esz­tergomi iparosok rendszeresen fel­keresik. Könnyű volt a vásárjáró esz­tergomiak dolga a cseh meg­szállás előtt, mert a Mária Valéria-hidon átkelve, sze­kereiken aránylag olcsón el­jutottak a túloldali vásárhe­lyekre. Most azonban ha ezeket a községeket íel akar­ják keresni, a szobi révet kell igénybe venniök. A szobi rév használata rendkívül sok kellemetlenséggel jár iparo­sainkra. Nem is szólva arról, hogy tegyen eleget. Az átkelésnél az átkelőknek ha azt akarják, hogy ne Ze­begénynél tegyék partra őket, ugyancsak húzniok kell az evezőt is. Előfordult az is, hogy a vásár vé geztével a vásárról jövőknek a szobi parton kellett a késő éjjeli órákig várakozniok, mert a révész és se gédei a basaharci kantinban boroz­gattak, bár tudták, hogy sokan vá­rakoznak még az átszállításra. Az iparosok panaszára az esz­tergomi ipartestület feljelentést tett a szobi főszolgabiróságon a révész ellen. A tárgyaláson kitűnt, hogy a rév még hatóságilag nincsen engedélyezve, de Szob köz­ség és az Ipoly mentén el­terülő honti községek közön­sége több ízben sürgette Esz­tergom város felkereshetése m>i»'V<» l jwW» .piiV^O<>»j^>lij<i*ii<,iiif>%ia'it| L iiii*iijTr (1 ii t i' , *i(i l (| il rii céljából a kompközlekedés rendszeresítését A komp engedélyezése iránt a szabályszerű kérelmet még 1928. évben benyújtották az érdekeltek, a főszolgabiróság azt továbbította is, de a kereskedelemügyi miniszter e tárgyban még nem intézkedett." A kompjáratokat tehát csak a közönség ösztökélésére és az en­gedélyezés reményében állították be. A révész az ipartestület vádjai ellen azzal védekezett, hogy sza­bályszerű, időhözkötött járatok nin­csenek és csak jelentkezés esetén van kompátkelés. A felhozott esetre vonatkozólag a révész elismerte, hogy hat ket­tes fogatú szekér jelentkezett az esztergomi oldalra való átkelésre, de ebből egyszerre csak hármat tu­dott átvinni. Közben erős széláram­lat támadt s ennek lecsendesedését az innenső oldalon meg kellett várni Igy erősen megkésve tudtak csak átjönni, mikor is három ember megfeszített ereje dacára a szél ereje messze Szob alá sodorta őket, ahonnan a kom­pot a kiindulás helyére kel­lett felvontatni. Tagadták azt is, hogy az iparo­soknak segítenie kellett a kompát­kelésnél. Legfeljebb ha az iparo­sok többen vannak, és egy járat nem elegendő, fordult elő, hogy a túl­oldalon a víz ereje által lesodort kompot önkéntes felajánlás folytán egy lóval húzatták fel a komp ki­indulási helyére. Egyébként a komp tulajdonosa is kérte a hatóságot, hogy a komp en­gedélyezése iránti kérelmük mielőbb letárgyaltdssék s így a megállapított szabályok betartása mellett minden összeütközés elkerülhető legyen. A főszolgabiróság az előadottak nyomán felveti a kérdést, mi lesz a helyzet,, ha a révész esetleges meg­büntetése folyamán a kompjáratot beszünteti ? Nem lesz-e a mai helyzetnél rosszabb, ha a kompközleke­dés a túloldallal csupán Vi­segrád és Nagymaros közt fog fennállani ? A komp annakidején a Luczen­bacher család birtokában volt. Ez lemondott róla, mert az engedé­lyezett dijak mellett ráfizetett. Ak­kor a jogot felajánlották Szob és Pilismarót községeknek, de ezek sem vállalták A mostani vállalko­Hnlm/ol/l I Iraki A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, Wp^mpo npl Kossuth HUlgyüK! Uídf\! fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb árban VCMIlCö-llcl Lajos-u

Next

/
Oldalképek
Tartalom