ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-25 / 118. szám

XXXV. évfolyam, 113. szám. Ära köznap 10, vasárnap 16 fül. Péntek, 1930. Július 25 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A közönségre é a nézve is a lehető legjobb az egyenes űt és az abszolút tiszta helyzet. Amennyiben igaznak bizo­nyul az, hogy a belügyminisz­tériumban vizsgálat indul va­lamennyi kiadott építkezésben és azután ezt a vizsgálatot kiterjesztik az összes megyei, városi és községi középitke­zésre, tekintet nélkül arrra, hogy a vállalt munka körül történt-e visszaélés vagy nem, — akkor ez a kormányzat ré­széről igen okos dolog és min­denesetre a legradikálisabb cselekedet annak az elszo­morítóhangulatnak és felfogás­nak ellensúlyozására, amely a magyar adófizető közönség lelkületében a Vay-féle bel­ügyminiszteri és a Zavaros­féle székesfehérvári esettel kapcsolatban és a már előbb lezajlott pariamahistóriák után él. Sokan azt hiszik és talán jóhiszeműleg, hogy az állami és városi hivatalos életre de­honesztáló és a közigazgatás iránti hitet gyengitő, sajnálatos cselekedetektől jó elfordítani a nagyközönség figyelmét és a kulisszák mögött megtenni mindent, hogy ilyesmik elő ne forduljanak. Ugy látszik azonban, hogy a kelevények elkötése nem vezet eredményre, a kelévé nyek kifakadnak és akkor annál csúnyább állapotban keltenek undort a közönség ben. Itt radikális eljárásra van szükség — egyszer és min denkorra szóló szigorú végére­járásra. Kés, szublimát és vértisz­titó kell ide, — hogy a ma gyar közigazgatás, a magyar hivatali élet friss vérkerin gése akadály nélkül tudja tel­jesíteni áldásthozó munkakö rét és ki tudja fejteni jóté kony hatásait. Mindent meg kell tenni ab­ban a tekintetben, hogy eb­ben a csonka országban ne nézzenek egymásra ferde szemmel az emberekés hogy ne tekintsenek bizalmatlanul egyetlen vezető emberre, egyetlen felelős tényezőre sem, hiszen szinte lehetetlen­ség kellő intenzitással végezni az amúgy is sok nehézséggel járó, de a közönség jólétére nézve elsőrangúan fontos lelkiismeretes vezetőtisztvi­selői munkát, ha a bizalmat­lanságnak csak az árnyéka is érezhető. Viszont nem csoda, ha az adófizető polgárság most már nyitott könyvet akar kapni az egész csonka országban, ahol középitkezés folyt, — anélkül, hogy gyanúsítani akarna, anél­kül, hogy arra gondolna, mi­szerint a kiderült eseteken ki­vül még csak egyetlen egy is akadna. Legjobb, ha a kor­mányzat most már nyílt ké­pet tár a nagyközönség elé még akkor is, ha meg vagyunk győződve róla, hogy általában tiszta és makulátlan helyze­teket ismerünk meg. Az esztergomi reáliskola 211. sz. Mrály" cserkészei nyújtottak ső segélyt a szerencsétlenül járt karcagi rendőrkapitánynak Az esztergomi reáliskola 211. sz. „Sirály" cserkészcsapata 32 taggal dr. Marczell Árpád tanár, cserkészpa­rancsnok vezetése mellett a Bükk­hegység egyik vadregényes részén, Szarvaskő-község határában az egri érsekség birtokán tartotta ezévi nagy tábor át, ahonnan szerdán este érkezett haza sok-sok kellemes em­lékkel. A táborban dr. Csonkás Mihály tanár és P. Ahrisztid szent­ferencrendi atya is résztvett. Az esztergomi csapat az utóbbi napok­ban izgalmas eset kapcsán teljesí­tett szép cserkészszolgálatot. Mint a fővárosi lapokban olvashattuk, Szarvaskő mellett a karcagi rendőr­kapitányt súlyos szerencsétlenség érte. Autójával át akart hajtani egy árok hídján, de annak korhadt desz­kái a gépkocsi alatt eltörtek. Az autó az árokba zuhant és erősen megron­gálódott. A baleset szemtanúi Vida Béla hajdúnánási postamester és dr. Kertay Sándor egri ügyvéd a távolabb táborozó esztergomi 211. sz. és a rákosligeti 246. sz. cserkész­csapat diákjait hívták segítségül a szerencsétlenül járt rendőrkapitány kiszabadítására. A cserkészek azon­nal a helyszínén termettek és a megrongált autó alól sikerült ki­emelniük a súlyosan megsérült rendőrkapitányt, akit nyomban szak­szerű első segélyben is részesítet­tek, így feleltek meg dicséretes módon a cserkésztörvénynek, amely többek közt azt mondja: „A cser­kész, ahol tud, segít!" A Magyar Turista Egyesület nép­szerű elnökét, dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanárt hatvanadik születés­napja alkalmából kedden este ün­nepelték Budapesten. A Magyar Turista Egyesület, melynek húsz asztaltársasága és tizenhat vidéki osztálya van, ebből az alkalomból értékes albummal lepte meg az ünnepeltet, amelyhez minden osz­tály és minden asztaltársaság egy­egy művészi tájképpel és aláírások­kal járult. Az album esztergomi része a M. T. E. Esztergomi Osz­tálya és dalárdája összes működő tagjainak aláírását tartalmazza, amellyel tiszteletüknek és ragasz kodásuknak adnak kifejezést az anyaegyesület ősz elnöke és a ki váló magyar tudós tiszteletreméltó személye iránt. Az album észter gomi részét v. Hollóné — Fuchs Nelly díszítette a bazilika és a vas kapui menedékház művészi képével és magyaros keretrajzokkal. Áldozzatok néhány fillért vi­rágra és szépítsétek háza­tok táját! Magyarország adósai A világnak előbb-utóbb reparálni kell azokat a gyilkos és ostoba igazságtalanságokat, amelyeket ve­lünk szemben a győzelem részeg mámorában elkövetett, — ha egyéb­ért nem, úgy a saját jól felfogott érdekében. A magyar igazság mel­lett való ez az egyenes hitvallás most sem hiányzott az angol <lord legfrissebb beszédéből: minden mű­velt angol tudja, — hangsúlyozta Lord Rothermere, — mi mindennel tartozik a civüizált világ Magyar­országnak és azt is tudja, hogy ezt az adósságot valamikor le kell tör­leszteni. Nagyszerű, félreérthetetlen kijelentés ez, amelyet boldogan veszünk tudomásul. De mást is mondott Rothermere. Es ez beszédében a novum. Arra kérte a magyar delegátusokat, hogy gondolják meg százezerszer is azo­kat a tanácsokat, amelyeket a La­bour-párti képviselők adtak nekik arra vonatkozón, hogy mit kellene Magyarországnak és a magyar kor­mánynak tennie az ország igazi boldogsága elérésére, — gondolják meg alaposan ezeket a tanácsokat mielőtt követnék azokat. Mert a közgazdasági nehézség ideje min­dig a legalkalmatlanabb idő a nagy, alapvető változások keresztülvitelére. Ehhez egy nyugalmasabb, boldo­gabb korszak kell, amely elbirja a politikai változtatásokkal járó elma­radhatatlan megrázkódtatást. Ezt mondta Rothermere. És a szavait olvasva önkéntelenül eszünk­be jut Bethlen gróf debreceni be­szédének az a része, amely ugyan­ennek a gondolatnak adott kifeje­zést. Tehát Magyarország miniszter­elnöke és Magyarország legigazabb barátja, noha világfelfogásuk nem egy különbséget mutat, egyformán látják azt az utat és azt a tempót, amelyet Magyarországnak politikai­lag követnie kell. Azért látják egy­formán, mert mind a ketten a reál­politikus higgadt szemével tekintik az ország helyzetét, gondosan mér­legelve annak speciális viszonyait és a pillanatnyi gazdasági körülmé­nyeket s mert mind a ketten min­den hangzatos jelszón és egyéni elfogultságon felül az ország érde­két tekintik elsősorban. Egy másik megállapítása is volt Rothermerének, amely arra vall, hogy nagy barátunk egyre tisztáb­••Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdöfelszerelés a legolcsóbbak BALOG-nál.^B

Next

/
Oldalképek
Tartalom