ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-16 / 91. szám

u. i. tevékeny részt vett Esztergom felszabadításában. Idegenforgalmunk gazdasági részét mérlegelve kell, hogy kifejezést adjak egy gondolatnak. Helyén valónak találnám, ha a város polgármestere sürgősen az illetékes minisztériumhoz fordulna a város következő kérelmével: függesztené fel a miniszter mindazon vasár- és ünnepnapokra a munkaszünetet a díszműárús, bazáros, könyvkereskedések, emléktárgyakat árusító üzletek, drogériák és illatszer árasokra nézve, — amikor Esztergomba nagyobb tömegek érkeznek. Hatalmazná íel a polgármestert az ilyen munkaszünet felfüggesztési engedély megadására. Ezzel elkerülhető volna a székesegyház körüli izlés és kegyeletsértő vásári lárma és mód adatnék az itt adózó kereskedőinknek némi forgalomra. Idegen kereskedőknek pedig semmi szin alatt sem volna megengedhető, a sátoros kirakodás. V. I. A vármegyei útak és a megyei póladó Megyei útjaink részbeni átépítése, részben pedig alapos javítása, ha nem is történik olyan gyors tempóban és nagy mértékben, mint azt az érdekeltségek szeretnék, annyira megnyugtató és biztos alapon haladnak a munkálatok, hogy lehetetlen csak átsiklani felette. Igaz, hogy mindenki első szeretne lenni az útépítési programmban, de komolyan ezt kívánni nem lehet. A kedden tartott közigazgatási bizottsági ülésen osztatlanul nyilvánult meg az elismerés az alaposan átgondolt, megfontolt, pontosan megállapított, gazdaságos és lehetőséghez képest munkanélküliséget enyhítő útépítési programm iránt. A tényeknek vagyunk csak hű tolmácsai, amikor megírjuk, hogy ez ama előrelátó, számításokon alapuló harmonikus munkának az eredménye, melyet úgy az alispán, mint a műszaki tanácsos kifejtettek, Más vármegyék a felvett fontkölcsönt, ha nem is helytelenül, de bizonyára nem célszerűen használták fel s ma a kölcsön súlya alatt 70—100 %-os vármegyei pótadóval dolgozva sem bírnak íedanyagot vásárolni. Útépítési programmjuk megakadt. Egyesített vármegyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a felvett fontkölcsönt jövedelmezőleg fektette be, mely önmagát amortizálja. A kölcsön improduktív befektetése nem nyomja egyesített vármegyénk vállait s vármegyei pótadó felemelése nélkül a lecsökkentett államsegély dacára is olyan tempóban és méretben haladnak vármegyei útépítési munkálataink, hogy más vármegyék méltán irigyelhetnek s közönségünkből a legnagyobb elismerést váltják ki. Esztergom város közönsége a Dorogi-űt vámon belüli kiépítése és a nyert évi útépítési segélyért még külön is elismeréssel és hálával kell hogy tartozzék a főispán és a műszaki tanácsos hathatós közbenjárásáért. FIGYELEM! Aki jól és olcsón akar öltözködni, az férfiés gyermekruha szükségletét a most megnyílt „MAGYAR RUHA ÁRUHÁZBAN" Kossuth Lajos-u. 26. sz. (Korentsy csemege-üzlet mellett) szerezze be. ú A Kansz esztergomi szervezete gyűlést tart a lakbérosztályba sorsolás ügyében A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének helyi szervezete az alábi felhívást teszi közzé : Értesítjük az összes — állami, vármegyei, városi és vasúti alkalmazottakat s minden nyugdíjast, hogy a sérelmező lakbérosztályba sorozás tárgyában f. hó 18-án (vasárnap) d. e. 10 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében gyűlést tartunk. A fontos tárgyra tekintettel kívánatos, hogy az Esztergomban lakó közalkalmazottak teljes számban jelenjenek meg. A „Kansz" elnöksége. Háromhónapi fogházra I háromszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte a törvényszék Büchler Zsigmondot, aki Olajos János tanárt inzultálta A pestvidéki törvényszék Szekértanácsa í. hó 15-én, csütörtökön Esztergomba szállt ki és itt a kir. járásbíróság épületében tartotta meg a főtárgyalást Büchler Zsigmond esztergomi mészáros mester bűnügyében. Ismeretes ugyanis, hogy 1928. év karácsonya előtt Büchler Zsigmod mészárosmester a Szent Lőrinc-utcán gyanútlanul haladó Olajos János reáliskolai tanárt megtámadta és durván bántalmazta,úgy hogy sérülést is ejtett rajta. A csütörtöki főtárgyaláson mind a sértett, mind a bántalmazó személyesen is megjelent. A felek és több tanú kihallgatása után a tárgyalás eredményeképen Szekér tanácséi" nök déli háromnegyed 12 órakor hirdette ki az ítéletet, amely szerint a kir. törvényszék bűnösnek mondotta ki Büchler Zsigmondot hatósági személyen elkövetett testi sértés vétségében és ezért öt három hónapi fogházra, 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte és a perköltségek megfizetésére kötelezte. Büchler és ügyvédje dr. Jármy István felebbezést jelentettek be a bűnösség megállapítása és a büntetés súlyossága ellen, viszont a kir. ügyész súlyosbításért fellebbezett. A vármegyei népművelés munkája a lefolyt évben hatalmas lendülettel jutott előbbre Komárom-Esztergom Vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizottsága május hó 12-én tartotta rendes évi közgyűlését Palkovics László alispán elnöklete mellett. Az 1929—30. tanévben a vármegye népművelési munkássága ismét hatalmas lendülettel jutott előbbre, mert nemcsak a községekben volt népművelési tevékenység, hanem a pusztákon, bánya és gyártelepeken is. Az alábbi számszerű adatok az eredményt a következőkben tüntetik fel: Népművelési tanfolyamok és előadások 93 helyen voltak. Analfabéta tanfolyam volt Komáromban, Tó városon és Banán, mely tanfolyamokon 117 olyan egyén tanult meg írni és olvasni, akik a háború és az élet mostoha viszonyai miatt vagy egyáltalában nem járhattak iskolába, vagy csak egy-két elemi osztályt jártak. Elképzelhető ezen most már komoly és kenyérkereső emberek öröme, mikor megtanultak írni és o'vasni. Van-e ennél nemesebb feladat és kötelesség. Általános ismeretterjesztő tanfolyam volt: az Esztergomi Róm. Kat. Földm. Ifjúsági Egyesület kebelében, Dorogon bányászleányok számára, Tóvároson, Tatabányán Tarjánban, Ácson, Bókodon, Kömlődön, Szákon és Tárkányban. A reál és gazdasági ismeretek kibővítésére és folytatására 60—60 órás tanfolyamok ezek. Szabad Egyetem kettő működött vármegyénk területén : az esztergomi és a tóvárosi Szabad Egyetem. Az előbbi már kilencedik évfolyamát végezte, mig az utóbbi a folyó tanévben nyilt meg először. Mindkét Szabad Egyetem magas szinvonalat az előadók kitűnőségei és az élénk látogatottság adták meg. A vármegye többi községei 1232 ismeretterjesztő népművelési előadást és 254 műkedvelői előadást tartottak. Minden előadást csak egy órának számítva és hozzá adva a tanfolyamok óraszámait, a vármegye területén 2,076 óra alatt foglalkoztunk iskolánkivüli népműveléssel. A látogatottság általában igen erős és évről-évre erősbödő tendenciát mutat. Sok olyan községünk van, hol a látogatók átlagos száma 300—1000 között van. Ilyenek Tatabánya, Dorogbánya, Tokodaltáró, Felsőgalla és Mésztelep, Tata, Tó város, Komárom, Ács, Nagyigmánd, Kisbér stb. A vármegye összes látogatóit tekintetbe véve 211.372 ember jelent meg az előadásokon és egy-egy előadásra átlagosan 97 hallgató esik. A népművelési munkából az oroszlánrész a tanítóságnak jut: Mint előadó közreműködött 622 egyén, ebből tanító 271, óvónő 17, r. k. lelkész 88, prot. lelkész 21, tanár 22, jegyző 41, orvos 102, állatorvos 14, földbirtokos 3, gazdatiszt 13, mérnök 9, ügyvéd 5 és egyéb foglalkozású 13. Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár beszámolt részletesebben is a magyar dal és zene védelmében és személyes irányítása alatt megtartott népművelési hangversenyekről és azoknak eredményeiről. A vármegyei bizottság a legnagyobb örömmel vette tudomásul a népszerű hangversenyek fellendülését és többek hozzászólása után ezeknek jövő tanévben még fokozottabb fejlesztését kívánja meg. Az előadó bejelentette, hogy a népművelés szolgálatában 34 vetítőgép, 27 darab népkönyvtár, 5 vándorkönyvtár és 3 rendkívüli nagyságú és felszerelésű gramofon és 89 darab filmdiapozitiv sorozat áll és segédkezik. A népházi ügyek tárgyalása során megállapítást nyert, hogy a legutóbbi esztendőben új népház épült Dorogon, JKesztölcön, Csolnokon és Sárisápon és ezekkel együtt 16 kultúrház van a vármegye területén. Dr. Sághy Imre tanfelügyelő indítványára a bizottság elhatározza, hogy népművelési kérdőszekrényeket fog a helyi bizottságok útján felállítani, azon céllal, hogy a hallgatóság levélke alakjában kérhesse a helyi népművelési bizottságot, hogy milyen tárgyú előadást szeretne hallani. Az előadó népművelési titkár és a kir. tanfelügyelő megemlékeztek arról a hatalmas és minden áldozatra kész népművelési munkáról, mely Réhling Konrád vezetése alatt Tatabányán, Schmidt Sándor elnöklete alatt Dorogbányán és Csanády László vezetése mellett Tokodaltárón folyik. A bizottság a legnagyobb megelégedéssel és megnyugvással vette tudomásul a bányalakosság kulturális gondozását és nevezett bányaigazgatóknak különös elismerését nyilvánítani elhatározta. A népművelési titkár indítványára a bizottság köszönetét nyilvánítja a vármegye orvosi karának, és a népművelési munkában különös tevékenységet kifejtő több tanítónak, lelkésznek és jegyzőnek. Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő felszólalásában kiemelte, hogy Wiesenbacher SCHEIBER-nél női modellkabátok a legolCSÓbbak Hatalmas választék!