ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-04 / 109. szám

XXXV. évfolyam, 1O0. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. Július 4 TERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főiszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A gabonajeggyel való adófizetés kérdése áll most gazdaközönségünk érdeklődésének előterében. Ez a kérdés az úgynevezett bolettarendszerrel kapcsolatban vetődött fel. Most már, amikor a kormány ezen akciója körül folyt politikai harcok elültek, nyugodt tárgyilagossággal nézhetjük ezt az országos fontosságú ügyet. Semmiféle drágasági hullámtól nem kell tartani a boletta miatt. — jelentette ki a pénzügyminiszter. Tény az, hogy a kormány már kinyomatta a bolettákat, a hirdetményeket és tájékoztató rendeleteket és így felkészülve várta a javaslat parlamenti tárgyalását. A bolettarendszer, vagyis magyarul a gabonajegyrendszer célja az, hogy a gázdák helyzetén javítson a gabonaárak ily módon való emelésével. Az ellenzék véleménye szerint a gazdák régi adóhátralékát akarja a kormány a fogyasztók által ily módon befizettetni. Ehelyett inkább a földadó elengedését kérik. A gyakorlatban azonban a 3 pengős gabonajegy a gazda adójának beszámításánál a földadó megtérülését eredményezi. Mert ha a kormány ezt elengedné, úgy az egyenes adók kevesbednének tetemesen, illetve csak annak a rovására tehette volna s akkor újabb adóteherrel kellett volna fellépnie, mig az ily módon való megoldás helyesebbnek azért bizonyult, mert ezt az összességnek kell megfizetnie, mig más esetben csak az adófizetőkre háramlott volna a teher. Az a beállítás, hogy a gabonajeggyel csak régi hátralékot törleszthet a gazda, nem felel meg a valóságnak, mert azt a folyóévi adójának fizetésére is fordíthatja, — sőt csakis a folyó év végéig esedékes adók törlesztésére fogadják el, míg az 1931. évre megmaradt gabona jegyeket készpénzben válthatja be a gazda. A magyar tej védelme tergom város tejfogyasztó zönsége Egy rövid hir keretében már •szóvá tettük azt a lehetetlen állatpotot, hogy Esztergom városa bizonyos intézkedések következtében épen a nyaralási időszakban és a legnagyobb idegenforgalom idején tej nélkül maradt, illetve lecsökkentették nagy százalékban a behozott tejnek mennyiségét Tekintet nélkül minden magánérdekre nyomatékosan kell szóvá tennünk eme lehetetlen állapotot. Minden oldalról informáltattuk magunkat és ennek alapján írjuk meg a következőket: Helyeselnünk kell a magyar tej védelmét a külföldivel szemben még akkor is, ha a behozott tejet a megszállott területen rekedt fajtestvéreink és nem a csehek termelik. Elvégre minden feleslegnek kivitele az állam gazdasági érdeke és ha azt csökkenteni tudja, egy másik állam ősterm ékeinek szilárdítja a piacát és gyengíti a másik állam gazdasági életét. A Duna túlsó felén alakult állam mindent elkövet a magyar gazdasági élet ellen. Jogos tehát akkor a mi védekezésünk is és pedig megragadva minden alkalmat, amely kínálkozik, de saját anyagi kárunk nélkül. Mi is rajta vagyunk, hogy Esztergomból^eltünjék a cseh tej, de csak akkor, amikor magyar tejjel tudjuk ellátni a várost a közönség kizsákmányolása nélkül. Üdvözöltük a tatai tejszövetkezetnek városunkba való bevonulását, melynek következménye lett a tej árának egyhatodbani olcsóbbodása. A tatai tej bevonulásának akár a tejszövetkezet tudtával, akár anélkül, más következménye is lett. Megjelentek a hidnál a tejvizsgálók és a legrigorózusabban vizsgálták meg a tejet és a kannákat. Helyesen* tették. Támasztottak azonban oly ans nehézségeket is, ami a tej, a kereskedő és a fogyasztók rovására történt. A megvizsgált tejet sem engedték addig be a városba, amig: az egész kocsisort meg nem vizsgálták, Hogy ez a mostani óriási hőségben mily károkat okozhat, nem nehéz elképzelni. Minden hosszadalmaskodást, kellemetlenségeket összegezve, azt az eredményt nyertük, hogy a tulsóféli tejtermelők megunva mindezt, beszüntették a tejszállítást, nem számítva ide természetesen azokat, akiket súlyos szabálytalanságok miatt kitiltottak Esztergomból. Anyagi kárt tulajdonképen ezidőszerint nem szenvedtek, mert köztudomású dolog, hogy a nyári mezőgazdasági munkálatok alatt a falusi nép aránytalanul nagyobb mennyiségben főpiacot otthon is talál. A szállítás részleges beszüntetésének az lett a következménye, hogy a közönség egy tekintélyes része tej nélkül maradt, a tejtermékek pedig csaknem 100 °/o-ban eltűntek. Ez a kellemetlenség pedig akkor következett be, amikor gyermekekkel jönnek Esztergomba nyaralni és cserkészcsoportok akarnak napokig városunk területén tanyázni. Hogy miért nem hoz naponta több tejet forgalomba a tatai tejszövetkezet, azt nem tudjuk, de abban is kételkedünk, hogy a kenyérmezői gazdaság megbírna 150 fejőstehenet, de ha megbírná is az sem lehetséges máról-holnapra, nekünk pedig most kell a tej. Amikor a fogyasztóközönség és idegenforgalmunk érdekében irjuk ezeket, rá kell világítanunk más dologra is. Tejkereskedőínk a tatai tejszövet kezethez fordultak tejért. A tejsző vetkezet hajlandónak is mutatkozott tejszállításra, azonban csak egy és fél évig érvényben levő szerződés mellett, 25 filléres stabil árban és a 3'8%-os tej helyett csak 3'3

#

/«-nak szállításával. Ezenkívül kikötve azt is, hogy a tej árának emelkedésével emelkedhetik a 25 filléres ár is. Félő, hogy konkurencia híján a tej ára ismét fel fog szökni 36 fillérre, aminek a magyar, esztergomi tejfogyasztó közönség adja meg az árát, de megadja a város is, mert csökkeni fog idegenforgalma is. Addig, amíg nem válik lehetővé a fogyasztó közönség anyagi károsodása nélkül a magyar tejnek megvédése, önmagunk érdeke, hogy hatóságaink mindent kövessenek el a város és annak közönsége érdekében. Inkább hozzanak be olcsóbb és jó tejet túlsóiéiról, mint nyögjünk egy monopólium, vagy kartell alatt. (V. I) A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének kirándulása Észtergomba a Szent Imre jubilárisi évben Tisztelgés a biboros-hercegprimásnál. F. hó 1-én, kedden reggel 9 órakor a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének központi elnöksége s körülbelül 60 tagja érkezett Esztergomba, főképen azért, hogy a Szent Imre jubiláris év alkalmából demonstratív küldöttségben látogasson el Szent Imre szülővárosába. Az előkelő kirándulócsapatot, amelynek fogadtatására Kornháber Samuné elnöknő és Grúmann László titkár jelentek meg a vasúti állomáson, Odescalehi Károlyné Andrássy Katalin grófnő, a szentkoronaszövetség központi elnöknője vezette és tagjai között ott volt Marenci őrgrófné, továbbá ifjú gróf Teleki Sándorné, báró Szentkereszthy Pálné, a férfiak között Riedl Lajos altábornagy és mások. Három autóbuszon és több autóval jöttek be a vendégek a városba és egyenesen a várba hajtattak, ahol Lang Györgyné alelnöknő várta őket. A bazilikában Csárszky István dr. prelátus-kanonok szentmisét mondott, mely után a vendégcsoport gyasztja alejet és termékeit, tehát I megtekintette a nevezetességeket. A templomban Eitner Elemér Áko§ a kincstában dr. Lepold Antal prel.kanonok kalauzolta a vendégeket, akik déli 1 órakor bankettre gyűltek egybe a Fürdő éttermében. Itt dr. Csárszky István mondott felköszöntőt Odescalehiné Andrássy Katin grófnőre, Eitner Elemér Ákos pedig Kornhábernéra. Ebéd után a Szent István strandfürdőben érezték jól magukat, majd 4 órakor az Esztergomi Keresztény Múzeumot tekintették meg, utána pedig 5 óra tájban dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegpímásnál tisztelgett a kirándulócsoport. A bíboros-hercegprímást Odescalehi hercegné üdvözölte. — A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége zarándokait — mondotta többek között — azzal az érzéssel vezetem hódoló tisztelgésre Magyarország bíboros főpásztora elé, hogy nekünk különösen kedves kötelességünk a Szent Korona első viselője és első örököse: a liliomos királyfi emlékét kegyelettel ápolni. Kilencszáz év ködébe van burkolva Szent LUI/vwxl/l IlmU A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, VprmPQ-llPl HOlgyek! Urak! fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legfőbb minőségben, legolcsóbb árban YGf lllCo ÍM íossutb Lajos-a