ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-13 / 36. szám

Ara köznap 6, vasárnap 10 fill. Csütörtök, 1930 február 13 RGOM Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. —- Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A vármegye az űj közigazgatási ügyrend „egyszerűsítésének" nehézségeiről Feliratban fordul a kormányhoz és felhívja figyel­mét a következetlenségekre A lapunk más helyén ismertetett vármegyei kisgyűlés után Komárom és Esztergom vármegye közigazga­tási bizottsága tartott ülést a vár­megyeháza kistermében, amelyen az alispáni havi jelentés többek közt a következőket tartalmazta: Az új esztendő nagy változást idézett elő a vármegyei közigazga­tás eddig kitaposott útjain s vele új feladatok előtt áll a vármegyei tisz­tikar is. Minden kezdet nehéz, így itt is bizonyos nehézségekkel állunk szem­ben, melyek minden esetre érinteni fogják a jogkereső közönséget is, addig amíg az idő s az idők foly­tán szerzett tapasztalatok nyomán az új jogrend ki nem alakul úgy, hogy ismét járt úttá lesz a törvény útja. Ha végigtekintünk a háborús s azt követő idők törvények és külö­nösen rendeletek, pót- és ezeket pótló rendeletek garmadáin, melyek­kel megbirkózni már alig lehet, úgy adva volna az a főirány, hogy hol kellene elsősorban egyszerűsíteni, vagy amint ma mondják raciona­lizálni. Az 5500—1929. számú M. E. ren­delet, mely a közhivatalok és köz­intézmények új ügyrendjéről szól, — az egyszerűsítésnek első szü­löttje, mely, azt hiszem, nemcsak minálunk, de más kormányzati ágak­nál is nagy csalódást okozott, — úgy hogy annak egyes részeit, — ne­hogy még nagyobb zavart okozzon, végre nem is haj­tottam. Tudomásom szerint így vannak vele más alispáni hivatalok is, mi­nek az lesz a következménye, hogy a vármegyei közigazgatási ügyme­net nem lesz egyöntetű mindaddig, mig azt valamely pótrendelettel nem fogják a törvényhatóságokra nézve egyöntetűen szabályozni. Folyó évi február hó 1-ével életbe lépett az 1929. XXX. t.-c. II. és IV. része, vagyis, a jogorvoslati és fe­gyelmi rész. A jogorvoslati rész a hatósági fo­kozatokról és eljárási szabályokról szól. Itt újra nehézségekkel találko­zunk. A hatósági fokozatok megál­lapítása ugyanis, — bármily egy­szerűnek is látszik a törvény 57. §-a,! elé — elintézésre az alispán hatás egy csomó jogbizonytalanságot szül.' körébe utalta. Itt van mindjárt a közigazgatási! A kisgyűlés a várostól elbocsáj­bízottságot érdeklő 58. §., mely a'tott díjnokok és szolgák ügyében közigazgatási bizottság hatáskörét hosszas megbeszélés után úgy hatá­tárgyalja. E §. alapján megszűnik a rozott, hogy mai pld. a kir. tanfelügyelő, vagy a pénzügyigazgatóság, vagy az állam­építészeti hivatal vezetője sem kap­tak idevonatkozólag utasításokat. Az előbbi kettővel eddig csak megke­resési viszonyban állott az alispán, az új törvény értelmében azonban, különösen a kir. tanfelügyelő, alis­páni előadóként kellene, hogy sze­repeljen. Vita tárgyává tehető, hogy meg­marad-e a közigazgatási bizottság­nak felirati, kezdeményező ható­sági jogköre is, s mily mértékben? Mindezek a kérdések tehát még tisztázásra szorulnak, bár a törvény közigazgatási bizottság I. fokú ha­tósági jogköre, mely az alispánra száll s megszűnik a fellebbviteli ha­tásköre, bizonyos, a törvényben fel­sorolt eseteket kivéve. Az I. fokú jogkör átruházásánál már életbe lépett, már most az a nehézség, hogy a Az elhangzottakat részletes meg­többi kormányzati ágak — eddig beszélés követte, amely után a köz­legalább — egyáltalán nem vesz- igazgatási bizottság úgy határozott, nek tudomást a törvény ezen ré- hogy felír a belügyminiszterhez, széről. Rendeleteiket, ép úgy, mint amelyben rámutat a felmerült ne­azelőtt, a közigazgatási bizottsághoz hézségekre s addig is, míg meg­intézik s tudomásom szerint szak- ( nyugtató felvilágosítás vagy intézke­előadóik is ez irányban teljes bi-jdés történik, az ügyek intéztesse­zonytalanságban vannak. Tudtom-1 nek az eddigi módon. A vármegyei kisgyűlés kedden tárgyalta a ví csájtott díjnokok ügyét Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék törvényhatósági bizottsági kisgyűlése f. hó 11-én d. e. 9 órai kezdettel ülést tartott dr. Huszár Aladár főispán elnökletével. A 96 számból álló tárgysorozat folyamán a kisgyűlés jóváhagyta Esztergom város határozatát a lencsehegyi ho­mokbánya bérbeadása ügyében, s egy beadott fellebbezés elutasításá­val jóváhagyta Esztergom sz. kir. megyei város általános tiszt újítása során történt községi birói állás be­töltését is. Ellenben megtagadta a jóváhagyást a városi tisztviselők pótilletménye tárgyában hozott kép­viselőtestületi határozattól. Esztergom város képviselőtestüle­tének az 1930. évi költségvetéssel kapcsolatos létszámapasztás végre­hajtása tárgyában Horváth Mihály, Bartus József Jés társainak beadott fellebbezését a kisgyűlés azzal uta­sította el, hogyha Esztergom város kép­viselőtestülete úgy találja, hogy szükséges a mezőőrök szaporítása, kellő megfonto­lás után módjában van me­zőőröket beállítania. Özv. Berger Györgyné és társá­nak ugyancsak a városi létszám­apasztás ügyében beadott fellebbe­zését — nem tartozván a kisgyűlés fel fogja hívni Esztergom vá­ros közönségét, hogy minden egyes elbocsájtottnak gügyét a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében kü­lön-külön tegye elbírálás tárgyává, mert csak így le­het a végkielégítés megadása vagy meg nem adása ügyé­ben helyesen állást foglalni. Magát az elbocsátás elvét a kis­gyűlés helyeslőleg vette tudomásul Egyébként e kérdésnek végleges el­döntése úgyis felsőbb bíróság ha­táskörébe tartozik. Tárgyalta a kisgyűlés Pilismarót község határozatát is, amellyel a községi képviselőtestület megtagadta az esztergom—dömösi villanyáram­vezeték olyatén áthelyezésének en­gedélyezését, hogy a póznák egy községi dűlőúton állitassanak fel A kisgyűlés az Esztergomi Köz­üzemi Rt. fellebbezésének helyt adott és kötelezte a községet arra, hogy a dülőútat a villanyvezetékek áthe­lyezésének céljaira a kívánt módon átengedje. A Turista Dalárda Tatatóváro­son. A Tóvárosi Magyar Asztaltár­saság rendezésében f. é. márc. 1-én hangversennyel egybekötött tánc mulatság lesz Tatatóvároson, ame lyen való közreműködésre felkérték az Esztergomi Turista Dalárdát. A dalárda fényes műsorral fogja meg­hálálni a testvéries meghívást. HIREK. Éjjeli szolgálatot február 8-tól— 14-ig a Rochlitz örökösök „Szent István"­hoz c. gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca ós Széchenyi-tér sarok) teljesít Személyi hír. Dr. Acsay István tankerületi kir. főigazgató f. hó 11. és 12-én városunkban tartózko­dott a helybeli gimnázium látogatása céljából s a tapasztaltak felett tel­jes megelégedésének adott kifeje­zést. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója f. hó 14-én, pénteken este V 4 7 órakor a gimnázium zeneter­mében ülést tart, melyre a tagok szives megjelenését kéri a Vezető­ség. Halálozás. Nemes Ferencné szül. Rappauer Mária 26 éves korában, házasságának 10. évében f. hó 11-én elhunyt. Temetése f. hó 13-án d. u. 4 órakor lesz a szentgyörgymezői temető kápolnájából. Kisorsolt mandátumok a köz­igazgatási bizottságban. A vár­megyei közigazgatási bizottság a vonatkozó új törvény szerint meg­alakulván, a keddi ülésen kisorso­lás útján döntötte el, mely tagjai­nak mandátuma járjon le folyó év végén és kiké tartson két eszten­deig. A kisorsolás megejtése után az elnöklő főispán kihirdette, hogy gróf Eszterházy Móric, Péntek Pál, Löke Károly, dr. Fehér Gyula és Réhling Konrád bizottsági tagok mandátuma a f. év végén jár le, míg Ghyczy Elemér, Schmidt Sán­dor, gróf Degenfeld-Schomburg Ottó, Mátéffy Viktor és Bleszl Ferenc mandátuma két évig tart. Longa István ünneplése. Mint jeleztük, Palkovics László alispán kedden, f. hó 11-én este ünnepé­lyes keretek között, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében adta át Longa Istvánnak, a „Fürdő"­szálló 42 éve szolgáló derék pincé­rének a m. kir. kereskedelemügyi miniszter díszoklevelét és a Győri Kereskedelmi és Iparkamara pénz­jutalmát. Az ünnepélyes átadás a Fürdő különtermében folyt le. Az alispán emelkedett üdvözlő beszéde után, amellyel a meghatott ünne­peltnek az elismerés jeleit átadta, Nagy Dániel, a győri Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke méltatta „Pista bácsi" hosszas ipari munkás­ságát, majd Dóczy Ferenc ipartes­tületi elnök az esztergomi iparosság képviseletében köszönte meg a je­lenlevőknek, köztük dr. Huszár Ala­dár főispánnak, dr. Antóny Béla polgármesternek, Mátéffy Viktor és Frey Vilmos dr. országgyűlési képvi­selőknek, v. Szivós-Waldvogel József ny. tábornoknak és a győri ipar­kamara kiküldöttjeinek, Nagy Dá­niel alelnöknek és Újlaky Géza iparkamarai titkárnak, valamint az egybegyűlt nagyszámú közönségnek a szives megjelenést. Végül Sörös Ede, a „Fürdő"-szálló bérlője, Longa

Next

/
Oldalképek
Tartalom