ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-12-17 / 175. szám
ZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Ahol az esztergomi szegények • w is r g & ww it ebedfet főzik. Páter Tóth Móric birodalma. - Gondoskodás 320 emberről. Esztergom, 1930 december 14. Vasárnap. Harangoznak délre — valamikor libapecsenyére, ma — a zegények ebédjére. A Szent Antal Szeretetotthon felé ballagnak kosarakkal, fazekakkal, lábasokkal a város minden részéből az esztergomi szegények. Az élet hajótöröttjei. Szomorúszemű aszszony, körülötte három-négy rongyos gyerek. A többi gyerek talán ruha és cipő hijján otthon maradt a beteg apával. Öregasszony, aki még el tud tipegni az ebédért. A legtöbb kosarat asszony vagy leányka hozza. Jön azonban férfi is, munkanélküli. Ő is odaá ! l az ebédosztóablak elé. A régi kapuiskolára alig lehet ráismerni. Ez most Páter Tóth Móric birodalma. Az ő szelid, gondos lelke él most e falak között és az elhanyagolt, vén épületet szegények otthonává avatja. Űjonnan átmeszelték, renoválták, a kaput és ablakokat zöldre festették, az udvart áttisztogatták, három nagy termet szegényszobává rendeztek, a pincét, kamrát megtöltötték a szegények számára gyűlt élelmiszerrel, nagy konyhát rendeztek be, és ma fennakadás nélkül működik a nagy szegényellátó apparátus, amelyet a keresztényi szeretet ereje hajt. A konyhában lázas munka folyik éppen. A főzést és a konyhai munkát a IIL-rendű ferencesek látják el — ingyen, felebaráti szeretetből. — És igy van megoldva az ebédellátás kérdése — mondja P. Tóth Móric. Valóságos gőztengerbe jut az ember, ha belép ezekbe a konyhahelyiségekbe. Mert kettő van. Az egyikben a levest, a másikban a főzeléket és a tésztát főzik. Nagy arányokban főznek itt. A leves 140, a főzelék 160 literes katlanban forr. Megizleljük az ételt. Egészen jó. A mai menű: hűsleves tésztával, káposztafőzelék, hús, kenyér. — Tessék csak a főzeléket is megkóstolni, az még jobb ma, mint a leves — mondja Petrikné, a szakácsné, aki különben a házmesterné is a szegények házában. Egy fehérkötényes szakács is munkálkodik barátságos arccal a fazekak hözött. Nagy a forgalom a konyhában. — A tésztagyúrás igen nehéz munka itt, kérem. Egyszerre ötven kilogramm lisztet kell meggyúrni — mondja a Páter. Természetesen tésztagyúrásra és egyéb konyhai munkára behívják a munkabíró szegényeket is. — Asszonyok! holnapra segítség kell a konyhára. Azután a karácsonyi takarításhoz is — hirdeti ki Sinka Fe?*enc Pál ny. közgyám, aki bizony ma is valósággal gyámja a a szegényeknek és most is itt van közöttük Gérecz Gézával, az új közgyámmal együtt, akinek bizony igen megszaporodott most a munkája a nagy szegénység miatt. Ugyancsak van kiket gyámolítani. — Én már jelentkezem is! Én is! — felelnek az asszonyok a felszólításra. Úgy látszik, szívesen segítenek a konyhán. Magukénak érzik az intézményt. Az Úrangyalát imádkozzák a szegények, megkezdődik az ebédosztás. Hangosan szólítják mindenkinek a nevét és nyilvántartási számát. Két ablakot alakítottak át kiosztónak. Csakhamar megtelnek a nagy fazekak levessel, főzelékkel. Annyi adag kenyeret kap mindenki, ahány tag van a családban. Sok kosárba egész garmada kenyér jut. A munkaképes munkanélküliek közül csak az kap ebédet, aki dolgozik is érte, közmunkát végez. Éppen most olvassa Sinka Ferenc Pál, hogy ki hány napot dolgozott már eddig. Nem igaz, hogy nem akarnak dolgozni. Van olyan, aki már három-négy napot is dolgozott. Az öregek és gyámoltalanok itt berendezett szobáit is meglátogatjuk. Egy szoba a férfiaké, kettő a nőké. Hangos „dicsértessék"-kel fogadnak. Találkozunk itt a régi Esztergom szakállas koldusaival, akik azelőtt a templomok lépcsőin üldögéltek. Ma ezeknek itt rendes, tiszta otthohonuk van. Vannak olyanok, akik meg is kívánták ezt a helyet, (Mert csak itt hallja az ember igazán, hogy milyen nagy a nyomorúság). Találkozás Szabó Pista apjával. így volt ez a híres Szabó Pista édesapjával, az öreg Szabó bácsival is. Itt találkozunk vele. Előre tipeg a sarokból. Elmenőben van valahová, — Hová, Szabó bácsi ?, kérdezzük. — A testvéremhő megyek, bort kapok ottan. — Nem árt magának a bor? — Ó, bár megfulladnák tőle — mondja az öreg. — 81 éves leszek én má kérem, jobb vóna meghalni. — Nem úgy van az, Szabó bácsi, hamarább meghalhatunk mi, mint maga! — A fiatalabb meghalhat, az öregnek meg meg kell halni! — hangzik a bölcs felelet. — Mi van a zsebében? — kérdezzük. — Ez? Orvosságos üveg. — Mi ellen szedi az orvosságot, Szabó bácsi? — Szomjúság ellen, tudják — mondja mosolyogva, — de melegen jobb vóna! á Hát majd ezentúl megmelegítik a konyhán Szabó bácsi orvosságát. Asztmája van. A fiáról nem beszél, nem is kérdez zük ... Az öreg nénék már csinosítják is a szobájukat. Kis tükör is lóg a falon. — Ki nézeget a tükörbe? — kérdi tréfásan a jó Páter Tóth, akit nagy gaudiummal fogadnak. — Nem vagyunk mi már olyan fiatalok! — szól az egyik néne, aki az ágyban ül főkötősen, mert már nem tud járni az öregségtől. — Nem bizony! — szól felvidulva az'egyik, aki csak most veszi észre, hogy benn vagyunk a szobában. És ezt mi elhisszük nekik . . . Akinek nincs hová lennie. Szánalmas állapotban fekszik egy öreg néni a másik szobában. Talán a végét járja. — Honnan való ez a néni? —kérdi a közgyám. — A kórházból idehozták. Dorogi, de ott nem akarják befogadni, jártak vele a mentők ide-oda, végül is letették a szeretetotthonban. Most itt van. A saját szülőfaluja nem fogadja be. Nincs hová lennie. Itt sem tarthatják, mert kórházba való ... A szeretetotthon irodája nem olyan közönséges iroda. Itt nem annyira írnak, mind inkább az ide összehordott kopott ruhát foltozzák, varrják a szegények részére. Számontartják itt azokat is, akik természetben nyersen kapják az élelmet, mert igen messze laknak, és azokat, akikért a Szent Antal Egylet fizeti a lakbért. A kívülgondozottakat. Mert ilyen is van sok. Tervek a jövőre. Lelkesedéssel mondja el Páter Tóth Móric igazgató, hogy mi mindent szeretne megvalósítani jövőre a szeretetotthonban. Egy nagy közös ebédlőt is szeretne építeni többek között, ahol igen olcsón jó ebédet fogyaszthatnának el a város szegény diákjai és azok, akiknek nehéz az élet. — Kicsit nehéz ugyan a helyzetem, mert még nem vagyok ismerős Esztergomban! De megpróbáljuk. Az ebédkiosztásnak vége. 275 adagot osztottak ki. P. Tóth Móric a szegény gyermekek közé megy, érmecskét oszt nekik. Rajongva veszik őt körül a kis rongyosak ... Karácsonyi ünnepség is lesz itt december 24-én délután 3 órakor... Uramisten, fordítsd jóságos arcodat erre a házra! A Te országod munkásai dolgoznak itt... (g.) A városiak pótilletménye. Kaptuk az alábbi sorokat: A városi alkalmazottak pótilletménye címén B. L. úr tollából kikerült s a jólértesülés jellegét viselő cikk megállapításaihoz elsőnek hozzászólni, nem az írói készség, vagy a feltűnés vágya késztet, hanem a kötelesség, hogy a városi alkalmazottakkal (értsd: tisztviselők nagyja, apraja) szemben táplált és említett cikk által még fokozott közvéleményt a helyes irányba tereljem. Bár a cikkíró úr soraiban rejlenek igazságok, melyeket azonban általánosítania nem szabad, mégis téved a % megállapításában, mert a „pótilletmény" az alapfizetéseknek csak 20—25 %-a között ingadozik s összegszerűleg a 30—100 P körül mozog. És ezen összeg az évekkel ezelőtt alamizsnaként utalványozott segélyek és pótlékok megváltásaként, fizetésrendezés során, nyugdíjhátralékkal is megterhelve — de a végzetes „pótilletmény" címén állapíttatott meg az ország minden városában, de mindenütt másutt magasabb %-ban, mint minálunk. Elismerte a képviselőtestület és felettes hatóság, hogy a városi tisztviselő, a beválasztásával nyert fizetési osztályból csak egyszer emelkedhetik eggyel magasabb osztályba s így 15 évi szolgálatával elért fizetését élvezi még a 40 évi szolgálat után is, míg más közszolgálati alkalmazott elérheti a VII—VI. fizetési osztályt is. Esztergom szenzációja dec. 31-ig Aki még nem tudja, győződjön meg, |0" a legolcsóbb Karácsonyi Vásár Y e ™. es É*!;, Jf A legszebb noi es gyermektehkabalok I
