ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-12-12 / 173. szám
A városi alkalmazottak pótilletménye. A vármeqye felir a kormányhoz a katonai doznunk ' verejtékeznünk, könnyez kincstár állal bérelt épületeknek házadé- nünk kel hogyonmagunkvagyunk Kaptuk az alábbi sorokat: A városi képviselőtestület a f. év nyarán a méltányosság, az egyenlő elbánás elve alapján az újabban megválasztott tisztviselőinek és alkalmazottainak is megszavazta ugyanazon 50 °/o-os pótilletményt, amelyet a város a korábban megválasztottaknak annak idején megadott s amit ők ezidőszerint is élveznek. E határozat felülvizsgálat és jóváhagyás céljából a vármegyei kisgyűlés mint vagyonfelügyelő hatóság elé került, amely dacára annak, hogy az érdekeltek személye, felkészültsége, magatartása, munkateljesítménye ellen senki a legcsekélyebb kifogást nem emelt, a határozat jóváhagyását mégis megtagadta. Miért? Azért, mert éppen a határozat tárgyalása során a legilletékesebb helyről Esztergom város vezetősé gének hivatalos ténykedésére és a ^város anyagi helyzetére vonatkozólag oly lesújtó kritika hang zott ei, amely minden jelenlévőt megdöbbentett és az esztergomiakat mélyen elszomoritotta. A közlésnek egyetlen szava sem vonatkozott a város újabban megválasztott alkalmazottaira, de minthogy oly szomorú képét rajzolta meg a város közigazgatásának és anyagi helyzetének, ennek hatása alatt a vármegyei kisgyűlés még sem engedélyezte a pótilletményeket, bár a város országgyűlési képviselője a méltányos és egyenlő elbírálást kérve, érdekükben ismételten szót emelt. Ugyanekkor a kisgyűlés utasította a város vezetőségét, hogy az összes városi pótilletmények ügyét újból tárgyaltassa a képviselőtestülettel. Ez a mult heti városi közgyűlésen meg is történt. Az előadói javaslat megnyugodott mentessége ügyében. Komárom—Esztergom vármegye felir illetékes helyre, hogy a törvényhatóságok, városok és községek tulajdonát képező és a katonai kincstár által bérelt épületeket mentesítse a házadó alól. Ezen objektumok a régi törvény szerint házadóáltal fizetett beszállásolási illetékeket az állam adóköteles házbérnek minősiti. Esztergom városra nézve különös jelentősége van ezen akciónak az esztergomi laktanyákat illetőleg. Hasonló állásfoglalás és az akció mentesek voltak, azonban e jog- i támogatása céljából a feliratot a szabályt hatályon kivül helyezték s. közigazgatási bizottság megküldötte ezáltal a tulajdonos vármegyét, vá-; a társtörvényhatóságoknak és igy rost és községet azon méltánytalanság éri, hogy a katonai kincstár reméljük, hogy annak meg is lesz a kivánt eredménye. Vitézek bajtársi találkozója Esztergomban. Szokássá vált, hogy a vitézi rend a Kormányzó Úr Őfőméltósága névünnepe alkalmával összejövetelt rendez. Úgy a súlyos gazdasági helyzet, valamint a rossz vasúti összeköttetés arra késztette a vármegyei székkapitányságot, hogy az egyesített vármegye vitézei ez évben Esztergomban és Tatán tartsák meg összejövetelüket. Esztergomban a belvárosi plébánia-templomban a szentmisén jelentek meg, illetve a ref. istentiszteleten vettek részt s utána a vármegyeház kistermében vitéz Zsiga eJános vitézi hadnagy vezetése alatt tartották meg értekezletüket, mely a nemzeti imával kezdődött. Megnyitó beszédben hűséggel emlékezett meg és Isten áldását kérte a Kormányzó Úr Őfőméltóságára, mint a vitézi rend főkapitányára. Több vitézi belső ügyet intéztek el. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok indítványára Zsámbéky Pál, Móró János és Sasváry vitézek hozzászólása után az értekezlet elhatározta, hogy az idegen nevek magyarosítása, a magyar ipar pártolása, a magyar termények fogyasztása és a magyar háziipar fejlesztése érdekében csatlakozik a TESz mozgalmához. Az általános rossz helyzetre való tekintettel, nem ültek le a szokásos társas ebédhez, hanem az erre szánt összeget az inségakció és a revíziós Pengő céljaira fordították. hogy a vizsgálat befejezése előtt s az eredmény ismerete nélkül a város bárki részére is tovább folyósítsa az eddigi pótilletményt. Előfordulhat, hogy így érdemtelen is részesül pótilletményben ugyanakkor, amikor az érdemesek talán épen miatta estek el a pótilletménytől. De meglehet az is, hogy a város anyagi helyzetére való tekintettel minden személyi vonatkozás nélkül be kell szüntetni a pótilletményeket, mint ahogy az abban, hogy az 1928. óta megvá-• alispáni úton már előlegesen meg lasztott városi alkalmazottak nem is történt. kaphatnak pótilletményt, de már a végül méltánytalan, hogy az újabtöbbiek ügyének tárgyalását nem , uan megválasztottak ügyét szó néltalálta aktuálisnak. Ez ellen vagyunk j kü i elejtették, sem szóban, sem írásbátrak felszólalni. j ban nem fektették le azt, hogy a Iilojáiisnak tartjuk a javaslatot j város vezetősége és a képviselőtesa vármegyei kisgyűléssel szem- \ tület épen úgy elismeri és értékeli ben, amely a városházán folyamat- az ő munkásságukat, mint személyi bau levő vizsgálat eddigi megálla-; pótlékos társaikét, bár ezért pénzpításaira s a város rendkívül súlyos-béli jutalmat nem ad. Egypár elanyagi helyzetére való tekintettel,; ismerő szó talán némileg megvia városi polgárok és adófizetők jól I gasztalta volna őket. De ezek is felfogott érdekében minden pótillet- j csak szavak, legjobb esetben beráménynek folyó év végén leendő mázható írások lettek volna, amibeszüntetését célozta J ket az illetők nem válthatnak Közismert tény, hogy a város- aprópénzre, hogy rajta maguknak házán már hosszabb idő óta vizs-, és családtagjaiknak ruhát és élelgálat folyik, mely nemcsak az eset- met vegyenek. Szerény véleméleges mulasztások és szabálytalan1 nyünk szerint a javaslatban inditságok megállapítására, hanem a ványozni kellelt volna, hogy a váMéltánytalannak tartjuk, hogy ők anyagilag károsodnak azért, mert' nyitva hagyjuk, más tényező a vármegyei kisgyűlést rájuk nézve kedvezőtlen döntésre birta. Végül lenne egypár szavunk a pótilletmények élvezőihez is. Nem vagyunk hipokriták, tudjuk, hogy senki sem örül, ha jövedelme megcsappan. Kérjük azonban őket, nézzenek körül a városban, hány állami és vármegyei tisztviselő és egyéb alkalmazott, díjnok és altiszt, túlnyomó részben teljesen vagyontalan, földhözragadt szegény ember nagy gondok közepette talán összeszorított fogakkal, lelkiismeretesen teljesíti kötelességét -—pótilletmény nélkül. Magának a városnak is vannak ilyen mostoha fiai, pld. a tanári és tanítói testület. Itt vannak a hadiárvák és özvegyek, kiknek apjuk, férjük a legnagyobb áldozatot hozta a közért, a hadirokkantak, az élet után legnagyobb földi jót: egészségüket, testi épségüket áldozták fel. S ma kolduskenyéren tengődnek s várják a jobb időket, a fel I haza hálájának bőkezűbb megnyilvánulását. S ha valakit ez sem győz meg, olvassa el az egyik helyi lapnak június hó 8-án megjelent 45-ik számát ; Esztergom gazdasági életének jelenlegi helyzetéről írt cikket, melya magunk sorsának intézői, a mi verejtékünkön keresztül lehet csak megteremteni a boldogulás útját és ha rongyosan, ha éhesen, ha fázva is járunk, erős hittel kell bíznunk és remélnünk" stb. stb. E komoly és szívbemarkoló intelmet dr. Antóny Béla polgármester intézi a város közönségéhez, tehát többek között a város alkalmazottaihoz is. Sajnáljuk, hogy e hazafias szellemtől áthatott jó tanács szerzője a közelmúltban nem volt hivatalában, mert ő is a saját személyét illetőleg nyilván kikapcsolódott volna a pótilletményesek sorából, ami által a város évi 3330 pengő kiadástól mentesülnej amely összeg az összes pótilletményeknek circa 10 %-a. De aligha csalódunk, ha feltételezzük, hogy az ő jelenléte más fordulatot adott volna az ügynek s talán e cikkünk is tárgytalan lenne. A polgármester úr az ő közismert ékesszólásával és a fent közölt elvektől áthatva meggyőzte volna az érdekeltekéi és a képviselőtestületet arról, hogj a mai általános szegénység és nyomor közepette, amikor a reménytelenség és kétségbeesés rémei kisértenek, Esztergom határvárosbar 1931-rea várostól pótilletményt kérni adni és elfogadni nem opportunus é; nem időszerű. (B. L.> * A cikk egyes megállapításai nen az „Esztergom" megállapításai, é azok számára, akik a cikkel nen értenek egyet, a kérdést esetlege több oldalról való megvilágítása {Szerkesztő.) Mi minden volt az esztergomi Stefanie Mikulás-büfféjén ? város tényleges anyagi helyzetének ros a legelső alkalommal, mihelyt a feltárására s a kibontakozási le- teheti, anyagilag is kárpótolja őket nek utolsó bekezdése azt mondja, hetőségek mérlegelésére is kiterjed, a folyó évre megszavazott, de letil- hogy „mosta lelkek összefogására, Elhamarkodottnak tartjuk tehát, tott pótilletményükért. 1 áldozatkészségre van szükség, álRitkán láttunk annyi jó ennivalc együtt, mint amennyi finom inyem séget az esztergomi Stefánia Miki lás- és karácsonyi vásárjára a j szivek összehordottak, hogy azt e árusítsák a kis gyermekek javár; Volt ott libamájpástétom, húsospit gesztenye, bor, torta, hideg hú aprósütemény, nyúlpástétom, p< gácsa, sütemény, dió, cukor, pog; csa, libamáj, felvágott stb. Az ad< mányozók a következők voltak: Ámon Károly, dr. Berényi Zoltái né, Bellovits Gyuláné, dr. Brenn« Antal, dr. Csárszky István, dr. E véky Istvánné, Einczinger Sándo Francsik Gyuláné, Fekete Maria Fischof Antalné, dr. Frey Vilmosn dr. Gönczy Béláné, Huber Lajosn dr. Hamza Józsefné, dr. Katói Sándorné, Kornháber Samuné, Mat; tyasóvszky Olga, Marosi Ferenci Matus Gyuláné. dr. Machovits Gyúl dr. Mattyasóvszky Béláné, Obermi ler Ferencné, Olajos Jánosné, Reu Ferencné, Reiter Alajosné, ( Schleiffer Mátyásné, gróf Sternbe Józsefné, Szatzlauer Gyuláné, Tai Tejszövetkezet, Vajda Árminr Vörös József. A Stefánia Mikulás és karácson vásárján felülfizettek: Báthy László 10 P, dr. Brey István 9 P, Bosztay Jenő 5 P, Ba mann Miklós 2 P, dr. Berényi Z< Télikabátok: leányka és flu 14, női ás férfi 25 P-től BflhOG-ná
