ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-12-07 / 172. szám

XXXV. évfolyam, 172. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. december 7. ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Ujabb 10.000 pengő az üdülő kibővítésére A dorogi vásár ügyében Esztergom küldöttségileg keresi fel a minisztert Rendkívüli közgyűlés. Elég nagyszámban megjelent kép­viselőtestületi tagok jelenlétében nyitotta meg Brenner Antal polgár­mesterhelyettes, főjegyző a rend­kívüli közgyűlést csütörtökön d. u. 4 órakor, melyet a szerdán tartott pénzügyi bizottsági ülés előzött meg. Napirend előtt az elnöklő polgár­mesterhelyettes bejelentette a mi­niszter hozzájárulását ahhoz, hogy a halastóra kiutalt 40.000 pengőből az üdülő kibővítésére kiutalt 10.000 pengőhöz még 10.000 pengő csatol­tassék és a fennmaradt 30.000 pen­gő csatornázásra fordítassék. Ezt a képviselőtestület tudomásul vette. Ámbár a rendkívüli közgyűlésen napirend előtti felszólalásnak helye nincs, az elnöklő polgármester he­lyettes a képviselőtestület beleegye­zésével helyt adott Meszes Ferenc napirendelőtti felszólalásának. Me­szes ugyanis a mezőőröket járandó­ságukban látta megcsorbítva. Sántha József dr. tanácsnok azután felvilá­gosítással szolgált a felszólalónak és amennyiben fedezet fog mutat­kozni, rendezik a mezőőrök járan­dóságait. Tudomásul vette a képviselőtestü­let, hogy az üdülőtelepi főépület emeleti kibővítésének munkálatai már folyamatba vétettek. A dorogi hetivásár ellen beadott fellebbezés váltott ki némi eszme­cserét. Sántha József dr. tanácsnok bejelentette, hogy egy küldöttséget fog a polgármester szervezni, meg a minisztert az ügy kedvező elinté­zésére fogja kérni. Gere János az üggyel kapcsolatban felhozza, hogy az esztergomi hetivásárok alkalmá­val nehézségek merülnek fel a ko­csik elhelyezése körül, azonkívül a rendőrség is szigorúan büntet és hogy a helypénzt sem méltányosan szedik. Toldy János indítványként terjesz­tette elő, hogy a város szerdán is tartson hetivásárt és ne szedjen kö­vezetvámot s helypénzt, amivel el­lensúlyozni véli a dorogi hetivásárt. Ugyancsak ilyértelmű indítványt tett a párkányi vásárral szemben is. Brenner Antal dr. polgármester helyettes helyesli Toldy indítványait és ezekkel kapcsolatban bejelenti, hogy a szerdai pénzügyi bizotság is tett már ilyen értelmű javaslatot, amit kellő előkészítés után már a legközelebbi közgyűlés elé terjesz­tenek. Gerét megnyugtatja a kocsi­helyek dolgában és nem látja lehe­hetetlennek, hogy a szabályrendele­letek megfelelően módositassanak. A városi tisztviselők pótilletménye tárgyában László István tanácsnok előterjesztésével érdemileg nem fog­lalkozott a közgyűlés, hanem be­várja a községek rendezéséről szóló törvény életbeléptét. A kórházbizottság javaslatára fel­kéri a közgyűlés az alispánt, hogy a két alorvos megbízatását hosszab­bítsa meg. A Simor kórházat nem mondja fel, hanem a viszonyok vál­tozásával tüdőbetegek részére és járványkórházul használja fel. Az Esztergom-tábori elemi iskol segélyezésére 24 köbméter fát adott, tudomásul vette a képviselőtestület Csongrády Dezső alszámvevő és Ékesi Ede nyugalomba vonulását s fedezet hiján nem alkalmaz kisegítő adóvégrehajtót. A Hercegprimási Téglagyár és Agyagárú Kályhagyár Rt. valamint a basaharci téglagyárnak vámked­vezményt adott a képviselőtestület. Az előbbinek saját üzemi céljára, saját teherautóján behozott szén után, az utóbbinak a városba esz­tergomi fuvarosok által szállitott téglafuvar után 1—1 pengő kedvez­ményes vámot engedélyez. Végül tudomásul vette a közgyű­lés az Államvasuttal kötendő víz­szolgáltatási szerződést. Néhány községi kötelékbe való felvétellel nem egész egy óra alatt véget ért a közgyűlés. V. I. Dr. Strommer Viktorin adventi szent­beszédei a gimnáziuban. Dr. Strommer Viktorin lelkigya­korlatos szentbeszédei pénteken kez­dődtek meg a gimnázium nagyter­mében. Mind a nők, mind a férfiak részére tartott beszédeken megtelt a nagyterem érdeklődőkkel. Szom­baton és vasárnap lesznek még lelkigyakorlatos szentbeszédek a nők részere 5, a férfiak részére 7 órai kezdettel. Hétfőn, Szeplőtelen Fogan­tatás ünnepén a jeles szónok már Budapesten, a Szent István baziliká­ban mond szentbeszédet, amelyet a rádió is közvetít. Az „Esztergom" tárcája. A Niagaránál. Irta: dr. Tóth Kálmán pápai kamarás. Amerikának egyik legszebb, sőt az egész világnak egyik legcsodá­sabb természeti tüneménye a Nia­gara vízesés. Amerikában lenni és a Niagarát meg nem nézni annyi, mint Rómában időzni és^a pápát nem látni. Mindegyik a nagy Isten nagy gondolata és felséges alkotása. Az egyik a kegyelem rendjében, a másik a természet világában. Mind­egyiknek célja a fölséges Isten di­csérete és az embereknek Istenhez vezetése. Csak természetes tehát, hogy ame­rikai időzésem alatt nem mulaszt­hattam el Isten ezen szépséges ter­mészeti csodájának megtekintését. Megszemléltem sokszor nappal és nem egyszer éjjel is. Annál köny­nyebben ment ez, mert a Niagarától vonaton vagy autón kb. egy óra járásnyira fekvő (32 km) Buffalo városában volt fő-fő hadiszállásom, tanulságos kirándulásaim központja Dr. Mosonyi Lipót plébános vendég­szerető házában. Barátom minden szabad idejét nekem áldozta. Csak gondolt egyet, megnyergelte benzi­nes paripáját s hipp-hopp már ott is voltunk a földkerekségnek egyik legmegragadóbb pontján. Megragadó a szemnek, megragadó a fülnek, marasztaló az idegeknek és örök emlék a képzeletnek. Először és pedig már elég messzi­ről a fület tölti be a vízesés meny­dörgésszerű, néha 60 km-ről is hall­ható robaja. Az őslakó indiánok ettől a menydörgésszerű dübörgéstől adták neki a Niagara (kiejtése : Nejegara) nevet, mely indián nyel­ven annyit jelent: a „vizek meny­dörgése". A fülkábitó levegőrezgést óránként kb. 30 millió köbméternyi víznek lezuhanása okozza 47, illetve 44 m. magasságból. Tehát kb. olyan ma­gasságból, mintha Esztergomban a várhegynek a Duna felé néző ré­szén zuhanna le a primási palota felé. A világnak ez a legnagyszerűbb vízesése ugyanis kettős: az u. n. amerikai Niagara 330 m. széles és közepén 47 m magas, kifelé szelíden görbülő félkörben, és az u. n. kana­dai Niagara 578 m. széles és 44 m. magas, befelé görbülő patkóalakkal, amiért Horsesnoe-nak (lópatkó) is nevezik. A kettős vízesés úgy támadt, hogy az Erie-tó vizét a nála 98 mé­terrel mélyebben fekvő Ontario tóval összekötő 54 km. hosszú Niagara folyó 32 kilométeres pályafutás után Goat Islandról (kecske sziget) két ágra oszlik. S ettől kezdve mindkét folyóág eszeveszett gyorsasággal rohan vesztébe. A sziget másik vé­gén kemény mészkőből álló szikla­padról, mint valami istenalkotta trambolinról teszi meg a kétéltű folyó 25 m. vastag vizrétegekben halálugrását a 75—90 m. magas, meredek sziklafalaktól bezárt mély­ségbe. Lent a mélységben újra egye­sülnek a két ágnak habjai. De újra­találkozásuk olyan harsogó csata­zajban megy végbe, hogy az embert a titánok harcára emlékezteti. Egy­más hegyén-hátán bukdácsolnak a megvadult hullámok, hogy egymáson halálos bosszút álljanak kölcsönös hűtlenségükért. A mitológia cyclop­jaihoz hasonlóan néha-néha még óriási sziklákkal is dobálódznak a természetnek e bosszút lihegő, el­vakult Polyphemusai. Ezen szikla­óriásokat időnként arról a szirtpad­ról tördelik le, melyről a mélybe zuhannak s amely épen azért az ő szégyenpadjuk. Mert csúfos bukásuk kárörvendő tanúja és kiinduló pontja. A harc hevében az ütköző titánok olyan fehéres-zöld tajtékot hánynak egymásra, mintha a földkerekségnek minden epéje beléjük szorult volna. Úgy köpködnek egymás képébe az eszeveszett ellenlelek, ahogy csak óriások képesek egymást sértegetni. A hadakozó titánok testét közben halotti lepedőként beborítja a verej­tékükből képződött finom fehér köd­fátyol. Olyan sűrű és olyan állandó ez a menyasszonyi uszályhoz is hasonló ködfátyol, hogy emberi szem soha nem láthatja az általa eltakart mélység titkait. Pedig a kíváncsi ember ugyancsak próbálja ám megközelíteni a „köd íeányá"­nak (Maid of the Mist) nevezett óriási fehér ködoszlopot a hason­lóan elnevezett hajócskán, mely pár­jával egyetemben hattyúként ott cirkál tisztes távolban a „köd leánya" körül a kíváncsi turisták seregével, akik a széltől ide-oda hajtott köd­felhő szétfröcskölt vizében az aka­ratlan ingyenfürdő áldásaihoz is hozzájuthatnak. Sőt a turisták vakmerő kíváncsi­sága odáig megy, hogy sokan a 25 m. vastag vizréteg lezuhanó fala mögé is behatolnak külön e célra Esztergom szenzációja dec. 31-ig! KciráCSOnvi Vásár Vermesnél! Aki még nem tudja, győződjön meg, |f a legolcsóbb • m**«l mM%éf'&\mvm B y W W ^ legszebb női és gyermektélikabátok |

Next

/
Oldalképek
Tartalom