ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-02-02 / 27. szám
1930. február 2 ESZTERGOM 3 szükséges fagyapot készítő gépet is. Nézzük ezt a tervet közelebbről. A hárs fagyapotnak csak akkor alkalmas, ha egészséges, nem túlgöcsös, félszáraz, rostjai hosszúak és egyenesek. Göcsös fát ugyan használni lehet, de a gép szerszámának érdekében nem tanácsos, nyersfa pedig a gyalui megtömi. A fa vastagsága pedig legalább 12 cm. legyen, mert ezen aluli méretűeknél sok az apadék. A kihozatal nagy átlagban (fa minősége, fagyapot célja stb.) 50 °/o s emiatt jó jövedelmezősége elég szerény, úgyhogy csak kisebb és kevesebb értékű faválasztékok feldolgozásánál fizetődik ki. Fagyapotnak a íenyőfűrészhulladék sokkal alkalmasabb s ami a fő, gazdaságosabb. Alfagyapot készítésénél tehát csak a 12 cm.-nél vastagabb fa jöhet számításba, mert a gép 3—4 cm.-nyi vastag részt feldolgozni nem tud. Ez pedig fontos a városi erdőgazdaságnál, mert a gyérítési (áterdölési) faanyag legnagyobb, a fő használati faanyag tekintélyes része nem éri el ezt a mértéket. A szabványos mértéket megütő iából még ki kell selejtezni a reves, fülledt, korhadt és túl göcsös fát. Mindezeket figyelembevéve nem marad annyi hárs, hogy érdemes legyen gépet venni, a kész fagyapot megfelelő eltartására szolgáló raktárról gondoskodni. Lapunk január hó 28-iki számában a városnak a Budapesti Kereskedelmi Bank, a Salgótarjáni és a Közüzemi Rt révén való szanálásáról szóló cikk jelent meg, amelyre vitéz Szivós-Waidvogel József az „Esztergom és Vidéke" csütörtöki számában „Kísérleti léggömbök a láthatáron" cim alatt válaszolt és mint a városi ellenőrző-bizottság elnöke felelősségre vonta a tárgyaló feleket. A cikkben kifejeződött a Közüzemi Rt esetleges bérbeadása miatti aggodalom, amely az „Esztergom"-ban is meg volt irva, sőt az is világosan ki volt fejtve, hogy az egész kölcsönszerzési ügy, ha az előzetes puhatolózó tárgyalásokból valamely konkrétum adódik, még a városi bizottságokon, képviselőtestületen, törvényhatóságon és minisztériumon keresztül nagy útnak néz elébe. Világos tehát, hogy az ügy érdemleges I tárgyalása nem titokban, nem önké-1 nyesen, nem a városi autonómia megsértésével történnék, ha rákejülne a sor. A hársat az ipar fel tudja használni és pedig : faragászati célokra, I vakfának, fafonáshoz, teknők, tálak, rajztáblák készítésére stb. stb. Az erdőgazdaság vezetősége ezzel tisztában volt, miért is az idei vágásból kikerülő s 12 cm.-nél vastagabb 60—120 cm. hosszúságii hárs-tönköket haszonfaként eladta nyers állapotban normál vaggónónként ab Esztergom vasútállomás 220 pengős áron. Ez az ár, ha tekintjük azt, hogy vasúti kocsinként 17—29 ürm. fát raknak be, kedvezőtlennek semmi esetre sem vehető, sőt gyors leszállítás esetén, előnyösnek mondható. Összehasonlításképen megemlítem, hogy a város az elmúlt évben a kemény tűzifát ugyancsak a helybeli vasútállomáson átadva 175— 215 pengős árban adta el. Mint köztudomású, a város erdőgazdasága szakképzett kezekbe került. A további elhársasodás veszélye megszűnt, sőt visszatekintve az elmúlt néhány évre, feltétlen javulást láthatunk, aminek egyenes következménye idővel az évi vágásban a hársnak csökkenése lesz. Nagyobb befektetést tenni tehát — mídön úgyis hadat üzentek a hársnak — véleményem szerint nem időszerű. A dolog lényeges momentumait nézve tehát a válaszcikk megírása feleslegesnek bizonyul. A cikkre különben dr. Antóny Béla polgármester mai számunkban közölt nyilatkozata is megadja a választ. Amennyiben a Közüzemi Rt-ra is történt bizonyos kedvezőtlen beállítású célzás a „kísérleti léggömb" alatt, érdeklődtünk a Közüzemi Rt igazgatóságánál a Közüzemi Rt-nek a tárgyalásokhoz való viszonyáról. Itt azt az információt nyertük, hogy a Közüzemi Rt egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy átadásáról kellene tárgyalni. A Közüzemit csak kérik biztosítékul, de nem azért vennék át, mintha szanálásra szorulna. A Közüzemi Rt. egyáltalán nem kívánja a bérbeadást és minden mende-mondával szemben bízik saját erejében és fejlődésében, amelyet az elmúlt 1929-es esztendő ja legfényesebben bizonyít. I Maga Mátéffy Viktor sajnálná legjobban, ha a komoly tárgyalások során jobb híján a dolgok ide fejlődnének. A Szabad Egyetem téli ta?ifolyamának második része február 3-án megkezdődik. A Szabad Egyetem idei téli tanfolyamának második része f. hó 3án, hétfőn d. u. 5 órakor kezdődik és tart f. hó 28-ig. A tanrenden a következő kollégiumok szerepelnek: Dr. Balodh Albin, szentbenedekrendi gimn. tanár: A hazai őskereszténységről (Négy óra). Dr. Csonkás Mihály, reáiisk. tanár: A Napkirály komédiása. (Folyt, négy óra). Dr. Laky Vilmos, szentbenedekrendi gimn. tanár: Görög földön. Bemutatásokkal. (Folyt, négy óra.) Dr. Marczell Árpád, reáiisk. tanár: Európa mai válsága. (Négy óra.) Beiratkozni lehet d. e. 10—11 között és délután az előadások előtt és között a tanfolyam vezetőjénél a a reáliskola igazgatói irodájában. Tanrend az összes könyvkereskedésekben díjtalanul kapható. A Szabad Egyetem e heti tanrendje a következő: Hétfő, február 3. D. u. 5—0. Dr. Balogh Albin szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: .1 hazai őskereszténységi öl. Bemutatásokkal. Első óra: Az őskereszténység általában. Az evangélium első'hittérítői hazánkban és hazai keresztény emlékek a római uralom korából. D. u. 6-7. Dr. Csonkás Mihály, reáliskolai tanár : A Napkirály komédiása. (Folytatás.) Ötödik óra: A házasság és a nőnevelés Moliere-nél. Péntek, február 7. D. u. 5—G.Dr. Laky Vilmos, szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: Görög földöyt. Bemutatásokkal. (Folytatás.) Ötödik óra : Kréta szigete és a fennmaradt emlékek. 1). u. 6—7. Dr. Marczell Árpád, reáliskolai tanár: Európa, mai válsága. Első óra: Az összeomlás 1918-ban. Az előadások helye a reáliskola emeleti III. oszt. tanterme. Beiratkozások naponta d. e. 10—11 óra között, vagy az előadások' előtt és között a tanfolyam vezetőjénél. Obermüller Ferenc, reáliskolai igazgatónál, az igazgatói irodában Deák Ferenc utca 2. sz. földsz. 1 ajtó. Kisgazdák szervez kedóse. Felsőnyéken, január 23-án háromnapos előkészítés után több vidékről egybeseregletí kisgazdák, a falu értelmisége és a földmunkások kimondották az országos szervezkedés nagy gondolatát. Egyelőre egyik politikai polgári párthoz sem csatlakoztak és egyikkel sem helyezkedtek szembe. Szervezkedtek a kisember, a nemzet zömének gazdasági és nemzeti védelmére. A lökőerőt eme mozgalomhoz a mai rettenetes gazdasági helyzet és a nemzetietlen alapon álló szociáldemokrata párt térfoglalása, valamint a szélsőséges elemek mind-mind sűrűbb felbukkanása adta. Mivel a szervezkedésnek kettős célja van, mindkettőre ki kell terjeszkedni, hogy a védekezésre felhívó lökő erőket is megismerjük teljes egészében minden leplezgetés nélkül. A háború előtt a kisbirtoknak óriási százaléka csak névleg volt a tulajdonos birtokában, mert tényleges tulajdonosa és hasznothúzója a bank volt. Egy-egy pénzintézet egész vidéket tartott minden tekintetben a markában. Tulajdonképen az választotta az országgyűlési képviselőt, a közigazgatási tisztviselőket, ebből kifolyólag természetes következMINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: Orsz. ^Mf( Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mikics-ut 119,-121. menye volt, hogy a nagy pénzcsoportok irányították az ország sorsának nagy részét. A magyar faj szívós munkaereje, mely hihetetlen mértékben nyilvánult meg a borzalmas háború alatt, kitisztította a kisbirtokost. A falu, a kisbirtokos osztály anyagilag független lett, sőt általában véve, bizonyos jólétnek is örvendett. Gazdagságról csak azért nem beszélek, mert az csak lidércfény volt. Népünk megvolt elégedve azzal a bizonyos jóléttel is, amit azonban megirigyeltek tőle azok,akiknek „dolgozzatok! 11 volt a jelszavuk, de maguk csak dőzsöltek és „minden a mienk" elv alapján minden munka nélkül akartak jóléthez jutni. A magyar falu, a kisbir-tokosság következetes kitartásán és megingathatatlan föld- és hazaszeretetén törött meg ez a szennyes, pusztulással fenyegető áramlat. A rend helyreálltával azonban a külföldi követelések a megcsonkított ország 'újraépítése és a nagytőke kéiielhefellensége következtében ismét súlyos viszonyok közé sodródott a kisbirtokos osztály. Veszedelmesen csúszik . azon a lejtőn, melynek síkos padlója a bankokba vezet és erősen tereli a falu népét a végzetes, nemzetietlen, felforgató pártok felé. A kisbírtokosság lába alól kezd kicsúszni a föld, markából pedig a magyar földmunkás. Addig, amíg János gazdával együtt izzad a magyar kenyér-földön a munkás Péter, nincs ereje a szociáldemokrata mezébe bújtatott kommunizmusnak. Szervezkedik tehát létfentartási ösztönből és szervezi maga mellé nemzeti szempontból a magyar földmunkást is. Teljesen természetesnek találom, hogy a szervezés munkájában melléje áll a falu értelmisége is. Emennek tágabb látóköre és közvetlen tapasztalata erős támogatója kell, hogy legyen a szervezkedésnek. A nagytőke, a nagyipar szervezve van, miért ne legyen tömör táborban a nemzet zöme: a magyar közbirtokosság, a magyar földmunkásság ? Nekünk, városiaknak is támogatnunk kell a kisbirtokosság szervezési mozgalmát. Ez a mi érdekünk is. Ha nem baj Németországban a „Bauerbund" miért rejtene ez nálunk veszedelmet? Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1919-ben a terrorcsapatok nem állottak árvalányhajas parasztlegényekből, de a nemzeti hadsereg, a csendőrség izig-vérig nemzeti alapon "álló magyar kisbirtokosság- és földmunkásságból rekrutálódik. Vitái István. Az Esztergomi Kath. Legényegylet nagybálja. A Kath. Legényegylet február hó 2-án (Gyertyaszentelő Boldogasszony napján) kultúrpalotájának fehér nagytermében, színdarabbal és tánccal egybekötött zártkörű nagybált rendez, mely alkalommal színre hozza az egylet kipróbált műkedvelő gárdája Vincze Zsigmond 3 felvonásos vig operettjét „A limonádé ezredes"-t. Belépődíj: fenntartotthely 1-50 P, személyjegy 1/20 P, családjegy (2 hölgy és 1 úr) 3*20 P, álló- és táncosjegy P20 P. (^^/<^iii r 'WuI'I iLm*iii|/ijinf—frinfiii/^iin i—imr^i* % nniiii_-*ni —- i nr'"infv r— \ \ H*0*m*0&i**m0*0*0***0l&$*mi*m Dr. Huszár Aladár főispán közbenjárt a 200.000 pengős kölcsön és a útszakasz megépítése ügyéhen A 200.000 pengős állami kölcsön állásáról megkérdeztük dr. Antóny Béla polgármestert, aki azt a megnyugtató választ adta, hogy a kölcsönt most már rövid időn belül meg fogjuk kapni. Dr. baráti Huszár Aladár főispán, aki jól ismeri a város súlyos helyzetét és aki első gondjai között ismeri a város megsegítését, értesítette a polgármestert, hogy a 200.000 pengős állami kölcsön ügyében személyesen járt közbe a pénzügyminisztériumban és a belügyminisztériumban és hogy a város a segítséget most már meg fogja kapni. Ugyancsak egy másik fontos közérdekű kérdésben is kedvező hirt közölhetünk olvasóközönségünkkel. Dr. baráti Huszár Aladár főispán a város azon kérelme ügyében is eljárt az illetékes minisztériumban, amely az Esztergom várost Dörögfelé összekötő útvonalnak állami ! költséggel való kiépítésére vonat j kőzik és amely kérelmet maga a bíboros hercegprímás is pártfogolt magas körök előtt. A város kérését teljesíteni fogják, a két vámház közötti útszakaszt keramittal, az út további részét pedig egyéb módon fogják megépíteni. ICorai és alaptalan aggodalmi n
