ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-28 / 168. szám

gazdaság üzemviteléhez szükséges ig.-tanitó, cikkek olcsóbbá tételét és a terme­lési költségek csökkenését tartja. Az olcóbbátétel terén törvényhozásilag kell felvenni a harcot a semmi ön­mérsékletet nem tanusitó, rövidlátó kartellekkel szemben. Kerületi ön­kéntes gazlaalakulatok révén kell a gazdatársadalomnak a nagybani árubeszerzés révén elérhető, sokszor 20—30°/o-os árletörést a maga ré­szére biztosítani. Halassy József ínségakció helyett javasolná a vasárnapi és ünnepnapi szesztilalom szigorú keresztülvitelét, amely az utolsó készpénzét is el­viszi különösen a fiatalságnak. es a var sne w 9 A Tóvárosi Szabad-Egyetem e heti előadója dr. Bogya János or­szággyűlési képviselő volt, ki tömör előadásában Magyarország helyze­tét és európai politikai viszonyait ismertette. A második előadó dr. Maksay Ferenc a Magyar Vöröske­reszt Egyesület főorvosa volt, ki a „Gyermeknevelés lélektanáról" érte­kezett. A tatai népművelési előadások legutóbbi előadója Juhász Márton ny. máv. felügyelő volt. A Tatabányai Népművelési Bi­zottság legutóbbi műsorában Kaptay Ferenc állatorvos adott elő. A Felsőgallai Népművelési Bi­zottság hatodik előadásán Ángerer József rk. lelkész tartott értékes előadást. Ácson a népfőiskolai tanfolyam legutóbbi előadói Lukácsy József Poócs Anna tanítónő, Parti Lajos tanító, Kuszter Dénes tanító és Németh István plébános voltak. A tanfolyamot igen sokan látogatják és minden előadás alkal­mával oktatóirányú filmet is mutat be a Helyi Népművelési Bizottság. Felsőgalla-Mésztelepen a Felvi­dék szépségeiről vetitettképes elő­adást tartott Severjes János tanító. Népművelési előadás Héregen. Már javában folynak az előadások. Baros Ferenc, Csefán Béla tanító, László Géza ref. lelkész egyelőre az előadók. Éjjeli szolgálatot november 22—28-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"­hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. A városi inségakcióra ugyan­azok gyűjtenek, akik a Páduai Szt. Antal Egyesület szegényakciójára végzik a rendszeres gyűjtést a vá­rosban. Az inségakció vezetősége tehát felkéri a város közönségét, hogy ne tagadják meg filléreiket a városi inségakciótól sem. katlan nagy számmal jelentek meg j az érdeklődő szülők. Több prakti­kus kérdés került megtárgyalásra, amely az iskola és a szülői ház vi­szonyából folyik és a fiúiskolában több szülő felszólalásában az az aggadalom nyilvánult meg, hogy mivel ez évben több külvárosi gyermeket tettek át az intézethez, azok között a szigorú ellenőrzés dacára férges gyermek is akad, félni lehet a tanulók elférgesedésétől. Ez az intézet első osztályára vonatko­zik, amelynek különben ideális éveleji létszámát (34) takarékossági szempontból a vonatkozó miniszteri rendelet szellemének megfelelően felszaporitották, úgy hogy a szent­tamási iskola első osztályának nö­vendékeit hozzátették. Osztálytanító megnyugtatta a szülőket, hogy a férges gyermekeket — mint eddig is tette — azonnal hazaküldi és addig nem engedi be az osztályba, amig meg nem tisztítják. Komárom—Esztergom várme­gye versenytárgyalást hirdet közutakra. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyolőre egyesített vármegyék közönsége nevében nyil­vános írásbeli versenytárgyalást tart az alispán: 1. a bánhida—környe— dadi vicinális közút Környétől a kocs—kömlőd—kecskédi vicinális közúttal való keresztezéséig terjedő 4.230 km. hosszú részének, 2. a kocs—kömlőd—kecskédi vicinális közút Kömlődtől Kecskédig terjedő 3.400+1.940-5.340 km. hosszú ré­szének, 3. az oroszlány—környei 3.690 km. hosszú vicinális közútnak, 4. a vértessomló—környei 4.610 km. hosszú vicinális közútnak vízzel kötött makadám kőpályával való kiépítési és egyéb kapcsolatos mun­káinak bíztesitására. A munka végre­hajtásával való megbízást elnyerni szándékozó vállalkozókat felhívja az alispán, hogy ajánlataikat 1930. évi december hó 29. (huszonkilen­cedik) napjának délelőtt 10 órájáig az alispáni iktatóhivatalnál nyújtsák be. Tánckoszorú a Kath. Legény­egyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet tánciskolájának nö­vendékei Kallós Géza fővárosi tánc­tanár vezetése mellett f. hó 29-én, szombaton este 8 órni kezdettel műsorral egybekötött tánckoszorút tartanak. — Világposta, szépség- és csunyasági verseny. A legszebb hölgy és a legcsunyább úr jutalmat nyer. Műsor után tánc éjfél után 2 óráig Belépődíj személyenkint 1 P. Mit dobolnak? December 2. és 5-én éles lövés lesz a kenyérmezői harcászati lőté ren. A közönség a biztonsági intéz­kedéseket saját érdekében tartsa be. Egy gazdátlan tehenet találtak a táti uton. Igazolt tulajdonosa jelent­kezzék a városi gazd. hivatalban. A veszprémi kerületi méhészeti felügyelő kellő számú jelentkezés esetén december első napjaiban 2—3 napra terjedő kaptárkészitő­tanfolyamot rendez. Jelentkezés a városházán. A vaskapui erdőrészban a fa­kitermelés megkezdődött. Felhívjuk Szülői értekezlet a városi elemi iskolákban. Esztergom város I—II. kerületi elemi fiú és leányiskolájá­ban folyó hó 25-én, kedden délután a közönséget, hogy abban vegyen szülői értekezlet volt, amelyen szo- részt, hogy keresetét biztosítsa. GYERM EK A'POLdSZERE KKEL GONDOZZAK. Hőjer JTéaEKST.MC GÍZŰNTtTI A B£R N/ŐRÖSSáGlÍT, ROGÉ RlABANi ILLATSZERTAR BAN rtAPMATO*. Tarka sorok. HiiiiMiiiiiiMniiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiniiiiiiiiiiMiiMiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimi;ii» Hogyan nyalt meg az első cigányiskola ?* Bent a tanteremben, ahol a sóstói cigányiskolába küldött kultúrexpe­dició tagjai: a tanfelügyelő, az igaz­gató és egy kerékpáros szolgasze­mélyzet vártak, pattogott a kályha tüze. Tiszta szoba, tiszta padok, fe­hér könyvek és fekete táblák vár­ták a szépreményű cigányifjúságot. — Milyen boldogok lesznek itt a purdék — mondta az expedíció egyik tagja. Nem kell odakint fa­gyoskodniuk a csikorgó hidegben. Meleg ruhát kapnak és tudományt... — Csak jól kell velük bánni — vélekedett a másik. — Meg kell őket szépen szeliditeni. Mert ezek még vadak, érintetlenek. Szép szó­val be lehet őket törni a tudomány igájába. — Most majd megtudják milyen az igazi emberi élet. Évszázados ál­mukból ébrednek fel. Őket igazán boldoggá teszi a tudomány nemes ajándéka... Igy folyt a beszélgetés az expe­díció tagjai közt, mialatt angyali türelemmel várták a boldogulásra hivatott fekete purdékat. Háromnegyed kilenc ... — Hol vannak cigányok? Miért nem jönnek? Valaki fölvetette a kérdést: — Mi lesz, ha nem jönnek el? És nem jöttek. Még kilenc órakor sem mutatkozott egyetlen purdé. A tanfelügyelő csóválgatta a fejét: — Ejnye, ejnye ... — Nem jönnek ... — Egy se jön... — Miért nem jönnek ? ... — Hol lehetnek?... Az egyik úr végre intézkedett. — János, üljön biciklire, szalad­jon ki a telepre, hogy mi van azzal a csürhévei. János, a szolgaszemélyzet, a kö­vetkező pillanatban már gyúrta a pedált és ropogott a cigánytelep felé. Ezalatt az iskolában csendesen évődtek az urak. — Nagyjelentőségű dolog ez az iskola a cigányok életében. Bizo­nyára izgatottság tüzében ég az egész cigánytelep. Sokáig készülőd­nek a nagy premierre s ezért kés­nek. Ugy félóra múlva visszatért a szolga s egy jajveszékelő cigány­asszonyt hozott magával. — Hát a gyerekek? — förmed­tek rá az urak. — Jáj, tekintetes nagyságos urak, engem ne bántsanak. Az urak csi­nálták á nagy bájt. — Mi történt? — Jáj. jáj kezicsókulom, az ösz­szes ivádékáink világgá bujdostak. Tegnap este óta elvándoroltak, hogy ne kelljen iskolába menni. Egy árva rajkó sincs már a telepen.) Mit volt mit tenni, a pedagógusok visszatértek a városba. A cigányis­kolát nem lehetett megnyitni, mert nem volt belevaló cigány. A cigányasszony csendesen kul­logott a tanférfiak után. Az egyik urat meg is szóllította: — Méltóságos uram, miért akar­ják tanítani á rajkóinkat. Egyiknek se köll a böíü, egyik sem akar se főispán lenni, se főszolgabíró. Ma reggelre aztán, amint a sóstói kultúrfrontról jelentik, a rendőrök és mezőőrök egyesült erővel bete­reltek tizenhat cigánycsemetét az iskolába s most buzgón tanítják őket, mialatt a cigánymamák, cigány­papák ott sajnálkoznak, szomorkod­nak az iskola környékén, mint a halálraítéltek hozzátartozói a sira­lomház előtt. Sk. *A napokban sok szó esett a székesfehérvári cigányiskoláról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom