ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-26 / 167. szám

A tokod—sárisápi útszakasz makadám burkolása. Lázas szor­galommal folyik a tokod—sárisápi útszakasz makadám burkolása, A földmunkák már befejezést nyertek, most bárom gőzhenger van üzem­ben, hogy a- téli fagyok beálltáig a kövezést is bevégezhessék. A munkálatokat Fürst Mátyás buda­pesti útépítési vállalkozó irányítja. A Bencés Diákszövetség Esz­tergomi Osztálya osztályközgyű­léséí dec. 8-án d. e. fél 11 órakor tartja & gimn. zenetermében. Vakmerő lopás Szentgyörgy­mezőn. Folyó hó 21-én éjjel 2 érakor Zibrinyj Lajos szentgyörgy­mezei, Templom-utcai lakos zárt udvarára <egy ismeretlen férfi má­szott be és az ott található barom­fiakat egy zsákba rakta. Már illanni akart, amikor Zibrinyiné észrevette őt és lármát csapott. A tolvaj az udvaron át elmenekült. A barom­fiakat öt faiján a szomszédok udva­raiban megtalálták. A tolvaj a viszo­nyokkal ismerős lehetett, mert a lopás előtt a villanybiztositékokat is kiszedte, hogy ezáltal üldözését meg­nehezítse. A vizsgálat megindult. Küzdelem az esztergomi fűtő házért. Esztergomnak javára szol­gálna az, ha a vasútállomás fűtő­házát kibővítenék és Esztergomban hagynák. Ez munkaalkalmat, meg­élhetési lehetőséget jelentene. Épen ezért Esztergom nagy küzdelmet folytat a fűtőházért. Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési kép­viselő a napokban járt a Máv üzlet­vezetőségénél ez ügyben. Itt mű­szaki és gazdasági szempontból nem tartják indokoltnak, sőt egyenesen fölöslegesnek és haszontalannak tartják a fűtőháznak Esztergomban való fenntartását, amennyiben a budapesti és győri fűtőházak teljesen ellátják a vasutat. Ugy értesültünk azonban, hogy a legmagasabb köz­bejárást is kikérik ez ügyben és az esztergomi fűtőház kérdését nem kell reménytelennek tekintenünk. Előadás a testileg fogyatéko­sok szociális védelméről. Mint lapunkban részletesen jeleztük, va­sárnap d. e. fél 11 órakor a gimná­zium dísztermében az Országos Stefánia Szövetség esztergomi fiókja, az egyesített vármegyék hatóságai és orvosszövetsége által támogatva előadást rendezett. Az előadásra a gimnázium díszterme előkelő és nagyszámú közönséggel telt meg. A közönség soraiban láttuk dr. Breyer István felszentelt püspököt, dr. Fehér Gyula nagyprépostot, a vármegye és a város több vezető­egyéniségét, a város orvosi kará­nak, tanító- és tanáritestületeinek számos tagját, igen sok érdeklődőt a művelt nagyközönség soraiból és a középfokú iskolák, valamint a tanítóképző felsőbb osztályú növen­dékeit. Az előadást dr. Horváth Mi­hály egyetemi tanár, a testegyené­szet egyik európai hírű professzora tartotta, aki valósággal apostola a testileg fogyatékosok ügyének Ma­gyarországon s akinek önzetlen és fáradhatatlan agitálására hazánk is erősebben fog bekapcsolódni abba a nemes szociális munkába, amely az u. n. „nyomorék," helyesebben azonban testileg fogyatékos embe­rek sorsának megjavítását és a testi fogyatékosság elhatalmasodásának megelőzését tűzte ki céljául. A professzor nagy figyelem közt elő­adott, élvezetes és meggyőző elő­adásában mindenekelőtt a testi fo­gyatékosság fogalmát tisztázta, majd rámutatott arra, hogy a testileg fo­gyatékosok szociális helyzete milyen szomorú, s legtöbbször oly elha­nyagolt bajokból fakad, amelyeket idejekorán nyújtott szakorvosi be­avatkozással meg lehetne szüntetni. A külföld, különösen pedig Német­ország vonatkozó statisztikája azt mutatja, hogy a testileg fogyatéko­sok arányszáma túlhaladja az érzék- _ szervi fogyatékosságban (vak, süket- j néma) szenvedők arányszámát. Emel­kedett szavakkal mutatott rá a híres Ford emberszeretetére, aki gyárai­ban 9000 testileg fogyatékos mun­kásnak ad tisztességes megélhetést. Végül a legközelebbi népszámlálás­sal kapcsolatosan a testileg fogya­tékosok összeírásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Magyarország­nak a bajban szenvedőkről még nincsen statisztikája, ezért sem le­hetett eddig szociális helyzetük meg­változtatására érdemleges lépéseket tenni. A közönség hálás tapsokkal jutalmazta dr. Horváth professzor előadását. Az előadó is igen meg volt elégedve figyelmes és nagy­számú közönségével, amelyet a Stefánia helybeli fiókjának vezető­sége toborozott egybe elismerésre­méltó buzgalommal. Párkányban a pótadót emelték a munkanélküliek segélyezé­sére. Párkányból jelentik: A köz­ség képviselőtestülete legutóbbi ülé­sén a munkanélküliek produktív támogatása céljából 20 százalékkal felemelte a pótadót és határozatilag kimondotta, hogy a szükségmunká­kat haladéktalanul meg kell indítani. E szükségmunka keretében az u. n. Füvellőn gátat és egyben utat épí­tenek, úgyhogy az a Garam áradá­saitól egyszersmindenkorra ármen­tesitve legyen. Ezáltal 80 holdnyi föld szabadul fel az örökös árviz­veszedelem alól és egész sereg munkanélküli talál keresetet. Elha­tározták még a Kossuth-utcát a Gyurgyalaggal összekötő út feltöré­sét és rendezését is, amely által szintén a munkanélküliségen óhaj­tanak segíteni. A párkányi pótadó azonban az 1931. évi költségvetés szerint 200%-os lesz. Patkányinvázió a Ferenc Jó­zsef-úton. A vasárnapi vízözön­szerű zápor, amely egész váratlanul lepte meg a város csatornáit, a Ferenc József-úton levő egyik csa­tornából egy sereg patkányt öntött ki az utcára. Á patkányok menedé­ket keresve futkostak az utcán, nem kis riadalmat okozva a járókelők között. Egy öreg nénike sikoltva menekült az egyik macskanagyságú patkány elől, amely a szoknyája alá akart bújni. Zsitvai Sándor 10 éves fiút, aki üldözőbe vette a patkányo­kat, az egyik haragos állat meg­harapta s a lábán vérző sebet ejtett. A véletlenül szintén arratartó Bár­dos József ipariskolai igazgató vitte fel a sírdogáló fiút dr. Berényi Zsigmond tiszti főorvoshoz, aki or­vosi segélyben részesítette. Végre is az egyik mészáros üzlet segédei látták el a kanálisból kitódult álla­tok baját és csizmáikkal sorra ta­posták a sikongó patkányokat. Itt a legfőbb ideje a hatósági patkány­irtásnak ! Magyar birkózók sorozatos győzelme az amerikai porondon. Newyorkból irják : Amerikában egyik fő sportág a birkózás és a boxolás. A magyar sportférfiak so­rából többen utaztak ki Amerikába, hogy az ott a sorozatosan rendezett birkozóversenyeken részt vegyenek. Az utóbbi időben nagy feltűnést keltett Szabó Sándor magyar atléta, aki egymásután fekteti két vállra a leghíresebb amerikai, olasz, angol, cseh és jugoszláv birkózókat. A Rid­Miért süssünk csak or. OETKER-féle sütőporral ? Mert magyar gyártmány Mert az egész világon közismert, Mert anyagot, időt és tüzelőt takarítunk, Mert a sütemény Dr. OETKER­féle sütőporral mindig és mindenkor biztosan sikerül. Kérjen fűszeresénél kizárólag magyar gy ártm ány ú világosfejű Dr. OETKER-féle sütőport és yanillincukrot gevood Grewei arénában háromezer ember előtt birkózott október végén Szabó Sándor, s a hírneves Romanót 17 perc alatt úgy fektette két vállra, hogy közben az aréna ringjének vaskapcsokkal megerősített elvá­lasztó részét is kiszakította, s ezzel a nézőközönséget tomboló lelkese­désre ragadta. A közönség rend­kívül melegen ünnepelte Szabó Sándort, aki az egyik legkomolyabb favoritja a világ bajnoksági mérkő­zéseinek. (MAH.) Viliamosvasaló és főzőedények ^ Nem kell többé drága pén­zért villamosvasalót és főző­edényeket vásárolni, mert havi 50 fillérért bérelheti azokat a Közüzemi R.-T.~fól. Bérlet előjegyzést a Köz­üzemi R.-T., Kossuth Lajos­utca 4. sz. alatti üzlethelyi­ségében kell eszközölni. Műfogak, fogsorok, szájpadlás nélkül, száj­ból ki nem vehető amerikai hidas módszerrel, koronát 22 karátos aranyból 22 pengőtől feljebb súly szerint, plombok 4 pengőtől feljebb, foghúzás 3*— pengő. Műfog 4 pengőtől feljebb. A rossz gazdaságiviszonyokrava­ló tekintettel részletfizetésre is. Jelűnek Ignác Esztergom, Széchenyi-tér 6, I. emelet. (Kath. Kör mellett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom