ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-26 / 167. szám

XXXV. évfolyam, 167. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. november 26 ESZTERG Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A külföld bizonyítva nya Magyarorsza Végre megtört a jég. Londonban aláírták azt a kölcsönszerződést, amelyet a világ legtekintélyesebb bankáraiból alakult csoport kötött a magyar kormánnyal egy három millió font kölcsönelőleg dolgában. A hosszúlejáratú nagy államkölcsönt eddig nem lehetett nyélbeütni, mert először is Franciaország még nem iktatta törvénybe a hágai és párisi szerződések jóváhagyását, ami pepiig visszanyert pénzügyi önnálló rendelkezési jogunk nemzetközi elismerésének egyik kelléke, de másrészt a nemzetközi tőkepiac helyzete még mindig olyan, hogy hoszszúlejáratú állami kötvényeket csak igen nagy áldozatokkal lehet elhelyezni. Már pedig a magyar állam pénzügyei oly rendezettek, hogy egyáltalán nincsen rászorulva egy terhes kölcsön mindenáron való igénybevételére. Mi nyugodtan bevárhat juté azt az időt, amikor előnyösen tudjuk megszerezni a nagy államkölcsönt. Addig is azonban a kormány meg akarja kezdeni a nagyarányú közmunkákat és beruházásokat és hathatósan segíteni és támogatni óhajíja a mezőgazdasági termelést. Ezt pedig helyesen csakis kölcsönpénzből teheti, mert hiszen a szükséges összegeket nem teremtheti elő az állampolgárok terhére. Ezért gondoskodott a pénzügyminiszter már tavasszal arról, hogy felhatalmazása legyen a beruházásokat lehetségessé tévő kölcsön felvételére és ezt a felhatalmazást a törvényhozástól meg is kapta. Minthogy most a londoni Rotschild-ház vezetése alatt álló nemzetközi bankcsoport igen kedvező feltétellel ajánlott fel a magyar kormánynak egy évre szóló előlegkölcsönt a később felveendő nagy államkölcsön számlájára, Wekerle pénzügyminiszter megragadta a kedvező alkalmat és biztosított nyolcvanhét millió pengőt, amelyből az államvasuti, az útépítési és egyéb hasznos beruházások nyomban megindulhatnak, de a gazdák részére szükséges olcsó hitel is hamarosan megvalósítható. Az előlegkölcsön fejében a magyar állam semmiféle különös fedezetet, vagy biztosítékot nem nyújt. Sőt még azt sem kívánták tőle a Az esztergommegyei falvak kulturális fejlődése. Földművelés nem lehet meg ipar és kereskedelem nélkül. Város nem élhet meg falu nélkül és viszont. Egymásra vagyunk utalva szükségleteinkben. Egymást kell támogatnunk anyagi és erkölcsi dolgokban egyaránt. A városnak ki kell sugároznia kulturális fölényét és a falvaknak anyagi, gazdasági dolgokkal kell támogatniok a városokat, az államnak pedig létfenntartási kötelezettsége segíteni mind a kettőt. A múltban ez bizony nagyon hiányosan történt meg az állam részéről a falukat illetőleg. Falvaink bizony a múltban el voltak hanyagolva. Leszámítva a nagy, népes falvakat, a többiben, a kisebbekben alig találtunk valami kis kulturális fejlődést. Az esztergomi járás egy-két faluját leszámítva a többi olyan elhaelhanyagoltan, magárahagy ottan állott, mintha nemjis a kultúr Magyarországban állott volna. Különösen áll ez hegyek közé zárt három községünkre, Csév, Kesztölc és Pilisszentlélekre. Ha csak a turisták nem rendeztek valami címen némi kulturális előadást, máskülönben alig volt valami nemesebb szórakokozásban része a lakosságnak. Ma már Pilisszentlélekről, a járás legeldugottabb, legszegényebb községéből is érkeznek hírek kulturális ünnepélyekről. Cséven a nagy állami tantestület már régebben szolgálatában áll a község iskolánkivüli művelődésének. Eme két tót anyanyelvű községhez legújabban Kesztölc község csatlakozott kulturális fejlődés tekintetében. A Salgótarjáni Kőszénbánya, a Munkás Otthon megépítésével, Vándor József dr plébános és a rk. tanítótestület közhasznú tevékenységével adtak hatalmas kulturális lökést az eddig ugyancsak az ismeretlenségbe és elhagyatottságba sülyedt községnek. Egyházi, iskolai és más hazafias ünnepélyek hazafias rendezése csaknem minden évszakban történik. Sőt a mult nyáron Vándor József dr. plébános közbenjárása következtében a község nyaraló gyermekeket is kapott, akik szintén szaporították a hazafias ünnepélyek számát. Legutóbbi napokban Kesztölc község olyan szép arányban kapcsolódott bele a Szent Imre ünnepségekbe, ami dicséretére válhatna más, nagy, magyar anyanyelvű községnek is. A rk. tanítótestület az iskolás gyermekekkel Szent Imre ünnekülföldi bankárok, amit pedig minden kisebb államtól megkövetelnek, hogy bizonyos bevételi forrásokat jelöljön meg, amelyből a kölcsön kamata fizetendő lesz. De az előleg alkalmával a magyar kormány még a nagy kölcsönre vonatkozólag sem kötötte le a kezét, mert nem biztosított előjogot a folyósító bankcsoportnak a majdan felveendő nagy államkölcsönre. És mindezeknek dacára a kölcsönért nem kell többet fizetnünk, mint évi 6 és fél százalékot és semmiféle egyéb kiadás a kölcsönt nem terheli. Holott pedig a német reparációs kölcsönnek a mai kamatozása már tíz százalékos, nem is szólva arról, hogy a szomszédos államok sokkal nagyobb kamatot kénytelenek fizetni. Ez a nyolcvanhét milliós kölcsön bizonysága annak, hogy a nagyvilágban már ismerik Magyarország igazát, tudják azt, hogy itt egy törekvő, komoly nép dolgozik verejtékével az ország talpraállításán és azt is tudják, hogy a magyar nemzet, a magyar állam a vállalt kötelezettségének becsületesen meg is felel, bármilyen mostoha is legyen az idők járása. De a külföldi tőke azt is látja, hogy Magyarországon szilárdak a közállapotok, hogy a kormány biztosan tartja a gyeplőt a kezében és minden felfordulás ellen megóvja ezt az országot. Közviszonyainknak ez az állandósága szerzett becsülést és tekintélyt kis országunknak a nagy világban és ennek lehet köszönni, hogy a nemzetközi tőke bizalommal helyezi el pénzét nálunk abban a nyugott meggyőződésben, hogy ezt az országot meglepetés, felfordulás, megrendülés nem fenyegeti. Az életet fakasztó, kenyeret adó munka és vállalkozás most már megindult, mert a magyar parlament beleszólásával és ellenőrzésével a kormány hamarosan folyamatba teszi a közmunkákat és beruházásokat. pélyt rendezett. Előzőleg a nap reggelén az összes iskolásgyermekek az Oltáriszentséghez járultak. Este Szent Imre himnusszal vette kezdetét a Munkás Otthonban csaknem az egész község részvétele mellett az ünnepély, Vándor József dr. plébános ünnepi megnyitó beszédével. Magyar szavalatok, énekek és a „Fehérvári csoda" című színdarab olyan magyarsággal adatott elő, hogy az ember szinte megfeledkezett róla, hogy Kesztölcön van. Végül az élőkép remek szinpompája maradandó emléket nyomott a kesztölci nép lelkébe és hálát fakasztott a sokat fáradó, eredményesen dolgozó tanítótestület iránt. Ahol a pap és tanítóság összefog ott van kulturális fejlődés. V. L uiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiunniiniiniiuiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiiiHiiiiuiiiiiiiniiiiiuiiuiniminiminiiinnniin A „Nótás kapitány', nagy sikere a Kath. Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet folyó hó 23-án, vasárnap este nyolc órai kezdettel rendezte ezévi Katalin-estélyét az egyesületi nagyteremben, amelyet ez alkalomra zsúfolásig megtöltött a lelkes érdeklődő közönség. Ott láttuk dr. Csárszky István prelátus-kanonokot, Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselőt, dr. Mattyasóvszky Kasszián gimnáziumi igazgatót, dr. Hamvas Endre hercegprímási titkárt és a helybeli papság számos tagját, valamint több világi előkelőséget is. Az estély fénypontja Farkas Imrének : „Nótás kapitány" c. 3 felvonásos operettje volt, amelyet Merényi Gyula kipróbált rendezésében nagy sikerrel adtak elő az egyesület műkedvelői. A darab énekeit Ammer József egyleti karnagy tanította be, a zenét pedig az Esztergomi Zenekedvelők Körének minden jó és nemes ügyben áldozatkész tagjai látták el. A női szerepekben Deés Józsefné (a grófkisasszony), Székely Mancika (Boriska) és Ludas Ilonka (Bébi grófnő), a férfiszerepekben Székely Gyula (a nótás kapitány), Torma József (őrmester Ragyás), Csányi Ferenc (Miska közhuszár), Mitter Lajos (a herceg), Nagy Károly (huszárezredes), Morvái Gábor (a főudvarmester) nyújtottak kiváló és nagy tetszést keltett alakítást a köEsztergom szenzációja dec. 3!-ig! KarácSOtlVÍ Vásár Vermesnél! Aki még nem tudja, győződjön meg, ÜT a legolcsóbb ™ m%*«B iWWWlPl • jf • W «^^%«B ^ legszebb női és gyermektéíikabáiok I