ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-16 / 163. szám

1 naj selymesen fenn EU DA Si?/" MPOO G. F. B. selyem- és florharis­nyák és zoknik lényegesen olcsób­bak lettek és kaphatók nagy vá­lasztékban SCHWACH-nál. A gesztesi járás főszolgabíró­sága Komáromban. A í. hó 11-i közigazgatási bizottsági ülésen je­lentette az alispán, hogy a gesztesi járási főszolgabírói hivatalnak Ko­máromba való beköltözése október 27., 28. és 29-én megtörtént. Zalaegerszegen is megakadá­lyozzák az álmunkanélküliek segélyezését. Czobor Mátyás pol­gármester úgy nyilatkozott a zala­egerszegi sajtó előtt, hogy szigorúan megrostálják az inségakció során a segélyezésre szorulókat, mert meg akarják akadályozni, hogy arra ille­téktelenek segélyt kapjanak. Akinek van munkája, de nem akar dol­gozni, az semmiféle inségakcióra nem számíthat. Népmüvaíés a vármegyében. Baj község Népművelési Bizottsága is megkezdte már munkáját és az slső előadást P. István kapucinus tiázfőnök tartotta. Az előadásokat íanisch Ferenc főjegyző és Kurali iános kántortanító vezeti. — Bana cözség Helyi Népművelési Bizottsága 30 órás elemi ismeretterjesztő tan­olyamot tart lakosága részére és ízen kivül még 15 ismeretterjesztő ilőadást. A tanfolyamot Tarró Jó­séf kántortanító, az ismeretterjesztő lőadássorozatot Szilágyi Gyula ántortanító vezeti. — Felsőgalla íépművelési Bizottsága már IV. lőadását tartja. Bálnavadászat viharban. Ezer eszély leselkedik a bálnavadászokra s ezzel szenvedést kell eltűrniök, dg a becses zsákmányt elejtik. Er­ii az izgalmas vadászatról egy ngerészkapitány érdekes képek­)1 illusztrált cikket ír a Tolnai Vi­glapja legújabb számában, amely változatos tartalommal jelent meg. További cikkek: A betörő király regényes esküvője, a Fényképező­gép tréfái stb. 64 oldalon 2 folyta­tásos regény, sok novella, cikk, ri­port és 70 pompás kép. Egy szám ára csak .24 fillér, negyedévi előfi­zetési ára pedig 2 pengő 90 fillér. A nagyszerű képeslap minden olva­sója 10 pengő bolti ár helyett 2 pengő 90 fillérért bérmentve meg­kapja Tolnai Világlexikona, Világ­történelme és a Műveltség Útja egy-egy díszkötésű kötetét. Gazdáink figyelmébe! Örven­detes hírrel szolgálhatunk gazdáink­! nak. Magyarország legrégibb mező­j gazdasági gépgyára „Kühne" Mező­' gazdasági Gépgyár Rt. Esztergom­ban, Kossuth Lajos-utca 52. sz. alatt j gyári lerakatot létesített, hol a mező­gazdaság keretében szolgáló min­dennemű gépek a legnagyobb és legmodernebb cséplőgarnituráktól lefelé a legkisebb szükségleti cik­kig, u. m. répavágók, morzsolok, szecskavágók stb. eredeti gyári áron, — közbejött kereskedői ha­szon nélkül — kerülnek eladásra. A cég 1—3 évi hitelre is készséggel teljesít eladásokat, hogy ezáltal a gazdák súlyos helyzetét enyhítse. — A magyar gyártmány diadalát lát­juk a raktáron felsorakozott komoly, megbízható és impozáns gazdasági eszközökben és gépekben, melyek­nél nagy előny, hogy bármely vá­sárolt gép legkisebb alkatrészét is a gazda bármikor megkaphatja. — — A lerakat vezetője, Kertész Lajos, a „Kühne" gyár rég kipróbált tiszt­viselője, kit úgy a helybeli, mint környékbeli gazdák már rég óta ismernek. — A vállalkozáshoz sok sikert kívánunk és gazdáink figyel­mébe ajánljuk. Takarékos háziasszony CSÁKVÁRY-nál vásárol! Jókai-utca 50. szám alól laká­somat áthelyeztem Hévíz-utca 4. sz. alá, (Rothnágel-féle ház.) Özv. Szir­mai Gézáné. 1 export­Az Esztergomi Hitelszövetke­zet az Orsz. Központi Hitelszövet­kezettel történt megállapodása alap­ján, abból a célból, hogy az eszter­gomi 100 holdon aluli gazdák érde­kében a gabonának és az élőállat­nak az országból való kivitelét elősegitse, újból export-kolcsönt bocsát az esztergomi gazdák ren­delkezésére. A kölcsön 7%-c-s kamattal áll rendelkezésre, visszafizetési határ­idő legkésőbb 1931 szeptember hó 30-ig bezárólag. Kölcsönt igénylők az Esztergomi Hitelszövetkezet hivatalos helyisé­gében kedden, pénteken és va­sárnap delelőt 10—12-ig Sissay­utca 9. szám) december hó 3í-ig jelentkezhetnek, ahol a bővebb fel­világosítást is megszerezhetik. Esztergomi Hitelszövetkezet mint az O. K. H. tagja igazgatósága. SRC 14. Tíz könyv a mai földről. A Szaharától a világ tetejéig. Szu­dán oroszlánlakta bozótjától fel Kamcsatkáig, az embersűrűs Indiától A LEGJOBB GYERMEKA'POLdSZEREKKEL GONDOZZAK. Höf6r LEiZABlTOA A KlÜTÉSEKET.MECiZÜNTETI A BŐR \S Ö TK Ö S S é GUT, PATIKÄBA IN , DROGÉRI ABAN,I LLATSZERTAR BAN KAPHATÓ". a Jeges-tenger partvidéken elszór­tan tengődő eszkimók gyermetek népéig, négy világrész minden exo­tikus népe, s tája megelevenedik az uti rajzoknak abban a pompás új sorozatában, a amelyet Franklin­Társulat kiadásában, Cholnoky Jenő szerkesztésében megjelenő „Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára' 1 döntött most egyszere az útleíró munkában oly szegény magyar könyvpiacra. Az útirajzok olvasótábora meg­sokszorozódott a világháború alatt és óta. De nemcsak az a érdeklődés és fogékonyság, s az utazás vágya nőtt meg az emberekben: az utazások, kutatások, földrajzi ismeretek fontos­sága is határtalanul megnövekedett. A Magyar Eöldrajzi Társaság Könyvtárában mest megjelent ezer­nyi képpel illusztrált utazások szin­tereit Ázsiát, Afrikát, Óceániát, Észak­és Dél-Amerikát mind-mind elérhe­tőknek érezzük ma már, de éppen elég messze vannak mégis ahhoz és elég ismeretlenek, hogy a regényes­ség kéklő messzeségéből csalogassa­nak. Ezért kisérjük el örömrepesve kutatóinkat; bármerre vezérelnek is bennünket, úgy érezzük eljön az idő, amikor mi is felkerekedünk, hogy kövessük nyomdokaikat. Ezért érezzük Stein Aurél köny­vét olvasva, aki Nagy Sándor hó­dító seregének nyomait kutatta fel India határszélén, (Nagy Sándor nyomában Indiában) és Baktay Ervin útleírásában gyönyörködve, aki meg a nagy székely-magyar Körösi Csórna Sándor nyomát kö­vette nagybetegen Kasmírból Nyu­gat-Tibet zordon tájaira. Kőnél és ércnél maradandóbb emléke Csórna útjának, s a magáénak is, gyönyörű könyve: A világ tetején. Cholnoky Jenő kétkötetes Afri­kája régi hiányt pótol a magyar földrajzi irodalomban. Temérdek kép, világos, elevenen pergő stílusa a legjobb, s leghasznosabb olvasni­valót nyújtja. Amily könnyedén suhant autója a Nilus mentén fölfelé Szután orosz­lánokat rejtő vadonjaiba, Abesszínia határszéléig: oly könnyedén gördül Almássy László elbeszélése is er­ről a maga módján úttörő, kalandos [utazásról. (Autóval Szudánba.) A Norvég Kristian Leden a Hud­son-öböl menti eszkimók életének megkapó leírásával, (Kjuvatin jég­mezői) döbbent meg és bájol el bennünket. Agostini könyvének — Tíz év a Tűzföldön — már puszta címe is rámutat, hogy ennek a már-már sarki jellegű szigetnek egyik leg­kiünőbb ismerője kalauszol bennün­ket e regényes messze földön és szerencsétlen, kivesző népe között. A svéd Sten Bergmann Kamcsatka rövid nyarü kietlen tájait és ősla­kóinak életét rajzolja meg vozó könyvében: Kamcsatka nomádjai közt. A magyar útleiró irodalomban teljesen ismeretlen földről hoz hírt nekünk. A sorozat másik északi kötete Pfizenmayer: Kelet-Szibiri ősvilága, a szibériai mammut-lele­tek felkutatására küldött orosz expe­díció kalandjait beszéli el Irkuck­tól a Jeges tengerig, a Jona és Kolima folyó vidékein. Az amerikai Taylor Uj-Guinea lakóiról ad regényes kalandokban páratlan beszámolót, a legfantaszti­kusabb kalandregény nem izgalmas, e valóságban átélt eseményekről. Igy végig: a 10 nagyszerű kötet együtt komoly irodalmi esemény: a magyar olvasói a legszebb és legérdekesebb könyveket kapják a Magyar Földrajzi Társaság Könyv­tára köteteiben. Érdeklődőknek prospektust a Franki in-Társulat (Bpest, IV. Egyetem-u. 4.) szíve­sen küld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom