ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-12 / 161. szám

XXXV. évfolyam, 161. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. november 12 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. bencés gimnázium Szent Imre ünnepsége. Az esztergomi szentbenedekrendi kath. Szent István gimnázium, ez a több mint kilencszázeszíendős inté­zet, amely mint gimnázium is két­száz esztendősnél nagyobb múltra tekinthet vissza, a Szent Benedek Rend 14 évszázados és Szent Imre herceg, az első esztergomi bencés diák 9 évszázados jubileumának emlékezetére az ősi intézet mostani hajlékának lépcsőházát művészi freskókkal diszíttette fel. E freskó­kat, mint lapunkban már többször jeleztük, Királyfalvi Kraft Károly neves festőművész, a budavári ko­ronázó főtemplom falfestményeinek kiváló restaurátora készítette. A gimnázium lépcsőháza e festmé­nyekkel Esztergom egyik megtekin­tésre érdemes nevezetessége lett. A gimnázium vezetősége e freskók felavatását egybekötötte Szent Imre 900 éves jubileumának intézeti ün­nepélyével, s három napos ünnep­séggé fejlesztette, amelynek egyes mozzanatairól az alábbiakban adunk részletes beszámolót: Az ünnepségek szombaton délután 4 órakor a szentferencren­diek templomában a gimnáziumi Mária-Kongregációk és a Tanult Férfiak Mária-Kongregációjának tag­felvételi ünnepélyével kezdődtek. A tagfelvételt P. Bangha Béla buda­pesti jézustársasági házfőnök, az országos hírű egyházi szónok, a „Mária-Kongregáció" c. lap szer­kesztője tartotta. P. Bangha tag­avató beszédében hangoztatta a felvételre jelentkezettek előtt a kongregációba való lépés fontossá­gát, azt, hogy fogadalmuk egész életre szól, tehát adott szavuk kö­telezi a fogadalom megtartására, de egyben rámutatott azokra a rend­kívüli kegyelmekre is, amelyekre a kongregáció tagjai hűségük ese­tén biztosan számíthatnak. A templomi ünnepélyes tagavatás után a gimnázium dísztermében mű­soros estély kezdődött, amelyet P. Bangha Bélának a Szent Imre Év­ről tartott nagyhatású előadása ve­zetett be. A kiváló szónok minde­nekelőtt á Szent Imre Év külső sikerét ecsetelte, amely sok barátot szerzett a magyarságnak s a ma­gyar népet oly oldalról ismertette meg a külfölddel, amely oldalról eddig kevés figyelemben részesült. Megismerték és megtanulták be­csülni szentjeiről. Egyetlen dinasztia, egyetlen ország sem adott oly rö­vid idő alatt annyi szentet az egy­háznak, mint az Árpádok idejében Magyarország. Majd a szenteket, mind az emberiség legszebb, leg­tökéletesebb kivirágzásait mutatta be. Rámutatott a Szent Imre kul­tusz aktuális voltára is, és megrázó szavakkal ecsetelte a ma ifjúságá­nak nehéz, szinte kétségbeejtő hely­zetét, amely a társadalom válságát is magában rejtheti. Az előadást a jelenvolt szépszámú közönség há­lás elismeréssel fogadta. Az előadás után az intézet ifjú­sága előadta Torday Ányos dr.-nak „Imre királyfi" c. 3 felvonásos éne­kes és zenés színjátékát, amelynek zenei részét az intézet teljes zene­kara adta elő id. Zsolt Nándor zenetanár vezetésével, szerepeit pedig az intézet ifjúságának legjobb műkedvelő erői játszották Diósi Ákos és HorváthAnzelm tanárok szakava­tott betanításával. A darab szebbnél­szebb díszleteit Mag asl-Nérne thGsk­bor festette, a szép királyi és her­cegi koronák Hellebrand Béla si­került ötvösművei. A darabban elő­forduló dalokat Hajnali Kálmán intézeti énektanár tanította be. A szereplők közül a címszerep­ben Tichy F. VII. o. t. (Szt Imre) István király szerepében Troykó Gy. VII. o. t, Gellért püspök szere­pében pedig Kapuy K. VIII. o. t. nyújtottak szépen átérzett alakítást. Játékuk és sikerült alakításuk csak erősbítette lelkünkben azokat a ke­gyeletes érzelmeket, amelyekkel minden magyarnak viseltetnie kell történelmünk e nagy alakjai iránt. A többi szereplőről is csak a leg­jobbakat mondhatjuk. Csimma S. és Gubovits K. VIII. o. tanulók, mint angol hercegek szép énekeikkel is sok tapsot arattak. A darab érde­kességét emelte részünkre, hogy két felvonása Esztergomban, játszó­dik le s elképzelt ette velünk azo­kat a dicső időket, amikor Eszter­gomban lakott a király és a kör­nyék az ország szive volt. A felvonásközökben a folyosón az intézeti fúvószenekar hangver­senyezett. Vasárnap a darabot megismételték, a műsor első száma pedig ez alkalommal Radványi Kálmán: „Él a szobor" c. melodrámája volt, amelyet Szelid Ferenc VI. o. t. szavalt Sebők Jó­ózsef VII. o. t. gyakorlott zongora­kisérete mellett. Héttőn d. u. 5 órakor .volt a gimnázium díszes lépcsőházában Királyfalvi Kraft Károly festőművész freskói­nak felavatása ünnepélyes keretek között. Ez alkalomra a vármegye és a város előkelőségeinek élén a bíboros-hercegprímás a főkápta­lan több tagjának és udvari pap­jainak kiséretében jelent meg. A kultuszminiszter képviseletében dr. Petri Pál államtitkár, az Országos Képzőművészeti Társulat képvisele­tében Vastagh György alelnök, a hírneves magyar szobrász, és Vas­tagh László, a legutóbb leleplezett budapesti Szent Imre szobor alko­tója, Veress Zoltán festőművész, a budavári koronázó főtemplom egyik restaurátora, a Barsmegyei Egye­sület képviseletében pedig Konkoly­Thege Gyula neves statisztikus, az egyesület elnöke jelent meg. A hercegprímás megérkezésekor az intézeti zenekar a pápai himnust játszotta. Az előkelőségek elfoglal­ván helyeiket, dr. Mattyasovszky Kasszián igazgató üdvözölte a meg­jelenteket, majd dr. Lepold Antal prelátus-kanonok mondotta el avató beszédét. — A bencés-rend — mondotta — ősi hagyományait követi, amikor a művészetet támogatja és a művé­szet nyelvén is tanítani akar. A középkor legnevesebb művészei és műpártolói is bencések voltak. Majd a most felavatandó freskók jelentő­ségét méltatta, amelyek az Isten és a Haza szeretetét szimbolizálják. Meleg szavakkal emlékezett meg Király falvi Kraft Károlyról, aki a nagy Lötz Károly és Székely Ber­tái aü tanítványa, aki a szinek mes­teri keverésében Benczúr Gyula nyomdokain halad s aki évekig tartó külföldi tanulmányútján kora művé­szetének teljességét megismerte. A nagy tetszést keltett szép beszéd után dr. Strommer Viktorin, a pan­nonhalmi főiskola igazgatója, az eljövetelében betegsége miatt aka­dályozott Kelemen Krizosztom fő­apáti koadjutor helyett megszen­telte a freskókat, majd gondolatok­ban gazdag beszédben ecsetelte azokat a szép eszméket, amelyeket a freskók kifejeznek. Konkoly Thege Gyula rövid be­szédében a barsmegyeiek örömét tolmácsolta a barsmegyei szárma­zású Királyfalvi Kraft Károly mű­vészi teljesítményeinek sikere alkal­mából, míg Vastagh György az Orsz. Képzőművészeti Társulat kö­szönetét fejezte ki a bencés-rend­nek a szép művészi megbízásért. Az avató ünnepség ezután a Himnussal ért véget, s a jelenvol­tak, élükön a hercegprímással, a nagyterembe vonultak, ahol meg­tekintették az „Imre királyfi" c. színdarab előadását. várhat Esztergom népére egy bekövetkezhető háború esetén ? Az Országos Lég- és Gázvédelmi Liga megalakulása Esztergomban. A városháza nagyterme szűknek bizonyult az érdklő­dők befogadására, ezért az alakuló ülést a városháza udvarán kellett megtartani. Vasárnap d. e. 11 órakor szokat­lanul nagyarányú érdeklődés mel­lett folyt le városunkban a m. kir. győri Nemzeti Munkavédelmi Hiva­tal által rendezett gyűlés, mely a város közönségét a gáztámadásr és gázvédelemre vonatkozólag tájé­koztatta. Az érdeklődő közönség nem fért el a nagyteremben, ezért a város­háza udvarán sorakozott fel s Ghyczy István alezredes, előadó a kapu fe­letti udvari erkélyről tartotta meg a figyelmet már a tárgyánál fogva is erősen lekötő előadását egy be­következő háború borzalmairól. Elő­adásában kiemelte, hogy a most európaszerte lázasan folyó hadi ké­szülődések oly borzalmas fegyvere­ket termelnek ki, amelyek ellen a sikeres védekezés a legnagyobbfokú műveltséget és önuralmat feltételezi. A jelek szerint ezután nem az első vonalakban harcoló katonák lesz­nek a legnagyobb veszélyben, ha­nem inkább a hátul, a front mögött tartózkodó emberek. Az új háborút a repülőgéprajzok támadása fogja bevezetni, amelyek bombaesővel akarják majd váro­sainkat, katonai, ipari és közlekedési gócpontjainkat megsemmisíteni. A támadások robbanó, gyújtó, gáz és ragályos, vagy megőrjítő beteg­ségek bacillusaival töltött bombák levetésével kezdődnek, amelyek 5— 1000 kg-osak. Az 1000 kg-osak egész háztömböket döntenek romba, mint azt elhagyott amerikai váro­soknál már kipróbálták. A gyújtó­bombák 2—3000 fok hőséget is fej­lesztenek, mindent felégetnek s víz­zel nem ojthatok. A gázbombák a világháborúban már megismert harcigázok valamelyikével vannak töltve, amelyek ellen a gázmaszkok csak tökéletlen védelmet nyújtanak. A gáz közvetlen ^hatásánál jóval Míg a készlet tart: Vermesnél % Kossuth L.-u. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom