ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-07 / 159. szám

XXXV. évfolyam, 159. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. november 7 ESZT RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A nyomort csak az ismeri igazán, aki a nép között él. A plébános, aki naponta érintkezik hívei­vel és tudja, hogy milyen szomorúak a mai keresztelők, milyen soványak a lakodal­mak és mennyi bűnre és lel­ketlenségre szorítja az embert a nyomorúság. A jegyző, aki látja a falu népének anyagi sorvadását, a tanító, aki na­ponta látja a kellő táplálko­zás híján vérszegénységtől didergő gyermeket, rajta a lyukas cipőt, a vékony, ron­gyos ruhát télvíz idején. Az egyesületek vezetői, akik az egyesületi és köri élet elseny­vedését látják szomorúan a tagok elszegényedése és pénz­telensége miatt, és akik szívós harcot folytatnak a polgári tár­sadalom eme végvárainak|meg­maradása és megerősítéseért. A nyomor enyhítése iránt is annak van megfelelő ér­zéke, aki a nép életét ismerve látja a nyomorúságot és sze­génységet. A nagy Prohászka nem hiába prédikált a szegény emberről, a keresztény szere­tetről és a szociális igazság­ról. Odaadó lélekkel hallgatta mindenki, mert érezte, hogy a próféta lángszavai mögött élettapasztalatok vannak. Ő ismerte Szenttamás nyomorú­ságát napi sétáiból és az esz­tergomi szegényt mindenütt megismerte. Az Ő útmutatásai alapján szociális igazságot le­hetne teremteni Magyarorszá­gon. Kár, hogy nem járt min­den keresztény politikus az ő iskolájába! Igaz, hogy az ügy sürgős, a körmünkre égett, és most már a keresztény szeretet és irgalmasság programmjának aprópénzreváltásáról van szó. Most már tennünk kell sür­gősen úgy, ahogy tudunk. A nyomorenyhítő akció meg­szervezése után az irgalmas­ság és a szeretet cselekedetei vannak hátra. És ezek a leg­lényegesebbek. Eltekintve a tehetősek köteles áldozatkész­ségétől, a valódi nyomort és szegénységet kell kipuhatolni, azaz az akcióba nagy igaz­ságosságot kell belevinni. -ey záróünnepségei Esztergomban. Szerdán, Szűz Szent Imre herceg ünnepén Esztergom méltó módon fejezte be a Szent Imre Évet. Mél­tón ahhoz" a lelkiséghez, amely az ünnepi évet kezdeményező dr- Se­rédi Jusztinián biboros-hercegprimás szeme előtt Rebegett s amelyet XI. Pius pápa Őszentsége e szent évre kiadott bullájában hangoztatott. A Szent Imre triduum. Mint ismeretes, e záróünnepségek hétfőn délután kezdődtek a szent­ferencrendiek templomában a fiúk, a vízivárosi plébániatemplomban a leányok részére tartott szentbeszé­des utániakkal, amelyeken Szent Imre erényeit kiváló egyházi szóno­kok méltatták. Kedden délután szent gyónáshoz járult a város összes közép- és középfokú iskolai ifjúsága s ismét résztvett a Szent Imre tiszteletére tartott délutáni ájtatosságon. Szerdán reggel 7 órakor Pántol Márton hittanár az iparostanulók részére tartott szentmisét és szent­beszédet a főszékesegyházban, ahol az esztergomi kath. iparosifjúság szentáldozáshoz járult. 8 órakor ugyancsak a főszékes­egyházban volt püspöki mise s vá­ros tanulóifjúsága részére. A hatal­mas templom minden részében pél­dás rendben sorakozott fel tanárai vezetésével a tanulóifjúság, de szá­mos hivő is résztvett az impozáns ájtatosságon. A szentmisét dr. Breyer István felszentelt püspök mondotta. Mise alatt az ifjúság magyar egyházi énekeket énekelt. Evangélium után Nádler István pápai kamarás, tanitó­nőképző-int. igazgató, a Szent Imre Év főegyházmegyei bizottságának elnöke lépett a szószékre és klasz­szikus felépítésű beszédben állította Szent Imrét, mint esztergomi diákot a lelkes diákhallgatóság elé. Áldozáskor a megfelelően el­helyezkedett ifjúságot nemcsak a miséző püspök, hanem a helybeli világi- és szerzetespapság több tagja is áldoztatta. Szentmise után herceg Eszterházy Pál nádor imáját olvasta fel Béres István teológiai tanár, majd a pápai és a magyar himnus eléneklése következett és ezzel a felemelő istentisztelet véget ért. Egyházzenei hangverseny. Délután 5 órakor a város kegyúri plébániatemplomában egyházzenei hangverseny volt, amelynek nivós műsorát nagyszámú és előkelő kö­zönség élvezte végig. A műsor Büchner—Radványi: Szent Imre himnusával kezdődött. A teljes ének- és zenekarra meg­komponált hatásos mű előadásában a főszékesegyház-, a belvárosi plé­bániatemplom, a zeneegylet és a Turista Dalárda egyesitett énekkarra, a Zenekedvelők Körének Zenekara és a dorogi bányászzenekar fúvós­kara vett részt. A kart Béres István teológiai tanár vezette. A hatalmas ének- és zenekar a templom szenté­lyében foglalt helyet, ahonnét a hangverseny idejére az Oltáriszent­séget a Mária-kápolnába vitték. A közönség a hely és alkalom méltóságának megfelelően néma megilletődéssel hallgatta a nagy szabású szerzeményt. Utána Schmidthauer Lajos fővá rosi orgonaművész a templom ki tűnő orgonáján Bach, Haydn—Bossi, Daquin és Martin szerzeményeiből adott elő szebbnél-szebb orgona darabokat. Hogy az orgonán mily művészi lehetőségek nyílnak a vir­tuóz számára, most hallhattuk. Kü lönösen kedves volt Haydn—Bossi „Jöjj el, ó tavasz" c. remekműve a „Négy évszak" c. oratúriumból. A virágok közt elsuhanó lágy tavaszi szellő s a szebb lét után vágyódó lélek sóhaja a megújuló természet szépségei közt az orgonán plaszti­kusan vált kifejezhetővé a művész előadásában. Majd az esztergomi közönség ra­jongással övezett kedvence, Laurisin Lajos operaénekes Buchner—Sze­pessy: „Ima a hazáért" c. kedves művét és Szabados egy szép Mária­énekét adta elő Büchner Antal mű­vészi orgonakiséretével. Laurisin nemcsak tüneményes hangját ra­gyogtatta meg most, hanem áhítatra is ragadta hallgatóságát. Éreztük, hogy szivéből énekel s az Isten há­zában ez az istenadta hang a leg­méltóbb istendicséret. Sonkoly István hegedűművész, a Budai Zeneakadémia és az Eszter­gom városi Zeneiskola tanára Hän­del és Corelli műveiből adott elő remek darabokat Büchner Antal orgonajátéka mellett. Hogy a hegedű mint simul az orgonához s hogy annak a templomi áhítat felkeltésé­ben édestestvére, azt e számok elő­adása közben világosan megérthet­tük. A gyönyörű hegedűszámok vé­geztével ismét a nagy ének- és zenekar sorakozott fel s Büchner : „Postula a me ..." c. Krisztus király­sága ünnepére és dr. Serédi Juszti­nián hercegprímási installációjára komponált és dedikált művét adta elő a szerző vezénylése mellett. A hatalmas és egyházias szellemű kompozíció méltó befejezője volt a hangverseny kiváló érzékkel össze­válogatott műsorának. Te Deum. Az utolsó akkordok elhalása után dr. Lepold Antal prelátus-kanonok lépett szószékre és szentbeszédet mondott arról, hogy mit köszönhet a magyar nemzet Szent Imrének. A hatásos szentneszéd meggyőzte a hallgatóságot arról, hogy a Szent Imre Év évszázadokra szóló érté­keket termelt ki a vallásosság, a magyar művészet, a nevelés és a hazafias gondolkodás terén. A szentbeszéd után litánia volt, amelyet dr. Breyer István felszen­telt püspök mondott. A litánia Te Deum-mal volt egybekötve s ezzel az esztergomi Szent Imre Év ren­dezőbizottságának feladata is véget ért. Nemes önérzettel tekinthet vissza az elért eredményekre. Amit lelkek a lelkekkel tehetnek akkor, amikor a magyar lélek legszebb kivirágzá­sát ünnepeljük Szent Imrében, az a bizottság munkája révén megvalósult. Te Deum laudamus!... Nehéz gondok komoly munka. Irta: Berki Gyula dr. országgyűlési képviselő. Súlyos helyzetekben mindenkinek, aki közügyekkel foglalkozik, köteles­sége nyíltan és őszintén beszélnie. Ezt nemcsak országunk küszködése, de a nemzet iránti kötelességek is parancsolják. A gyógyulás útja adva van: átsegíteni a nemzetet meg­felelő törvényhozási és kormányzati intézkedésekkel a közelgő télen, a meglevő gazdasági és szociális ne­hézségeken. Megtalálni és csökken­teni a bajok kórokozóit. A kormány és a törvényhozás mellett a kény­szerű helyzet követelményeit a vár­megyéknek, városoknak, községek­nek, egyházaknak, társulatoknak, de a társadalom minden egyes tagjának is le kell vonniok. Az állam maga hiába takarékos­kodik, hiába hoz új gazdasági rend­szabályokat, hiába teremt a téli ínség leküzdésére eszközöket, ha a vármegyék, a városok és a többi közületek és az egész társadalom ugyanezt nem teszi. Azok a jelentékeny állami meg­takarítások, melyeket a miniszter­elnök e beszédében bejelentett, a folyó költségvetési évre szólnak. A fölösleges autózás, kiküldetés, külön napidijak és jutalmazások végleg megszűnnek. Az állami takarékos­ságra vonatkozó miniszterelnöki bejelentéseket úgy kell tekinteni, mint a jövő évi költségvetés elő­futárjait. Az kétségtelennek látszik, hogy a jövő évi költségvetés számol a nehéz gazdasági helyzettel. A teherbíró-képesség arányba kerül a kereseti lehetőséggel. Ha a külföldi közgazdasági jelen­téseket nézzük, látjuk, hogy a kü­lönböző nyersanyagok ára 20—40 %-ot csökkent Európaszerte. Ez a folyamot hozzánk is elér. A meg­élhetés olcsóbbá fog válni. Amely gyáros, iparos és kereskedő maka­csul ragaszkodik az infláció alatt megszokott százszázalékos haszon­hoz, az egyfelől a megcsökkent vá­Elismeri dolog I A női és gyermek télikabátok \M ^^^^m^^^J^j Kossuth L.-u. legszebb, legnagyobb választéka W ClITItSSllCI 10. Szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom