ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-26 / 155. szám

2 ESZTERGOM 1930. október 26. gyártmányú cipő vagy egyéb köz­szükségletű cikk. Annakidején Lenint leplombált vasúti kocsiban szállították a néme­tek haza Oroszországba s Lenin, hálából kirobbantotta a bolsevizmust. Az oroszok és csehek dömpingáron csempészik be áruikat idegen orszá­gokba, hogy az illető országban fennálló rendszer ellen elégedetlen­séget szítsanak. Ez ellen a gazda­sági staniolba burkolt politikai dug­Az esztergomi közszolgálati alkal­mazottak helyi szervezete csütörtö­kön este 6 órai kezdettel népes gyű­lést tartott a Fürdő Szálló színház­termében, amelyen különösen sok nyugdíjas és kisebb fizetési osz­tályban levő közalkalmazott vett részt. A mindvégig nagy érdeklődés és élénk közbeszólások mellett lefolyt gyűlést Grúmann Lás/ló nyug. máv főfelügyelő, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg, aki beszéde elején megemlékezett többek közt Eszter­gom város új lakbérosztályba soro­zásának ügyéről s keserűen állapí­totta meg, hogy a sok felelős és tekintélyes igéret ellenére a határ­szélen nyomorgó, fürdőváros Esz­tergomnak nem sikerült a negyedik­ből a harmadik lakbérosztályba j utnia. Majd a nehéz gazdasági helyzetről és a küzdelmes köztisztviselői sors­ról szólva megállapította azt, hogy a Kansz központi szerve az elmúlt tiz esztendő alatt a köztisztviselői társadalom részére eredményeket nem ért el, megszülethetett és élhet, érvényesülhet tovább a világ leg­igazságtalanabb fizetésrendezése és státusrendezése. Beszéde további során Grúmann állomás földalatti helyiségeiben, hogy jóformán mindent a világon meg lehet bennük kapni, amire csak a pénzes embernek szüksége lehet. A fény, elegancia és tiszta­ság olyan nagy ezekben a márvány­palotákban, hogy az ember szinte királyi palotába képzeli magát. Az állomással szemben fekvő óriás Ho­telekhez az úttest alatt húzódó alag­utakon direkte lehet átjutni a utcai forgalom és a tulajdon becses bőr veszélyeztetése nélkül. A vonatok szellőztetésére vonat­kozólag érdemes megjegyezni, hogy sehol sincsenek a nálunk szokásos leereszthető impraktikus ablakok, melyek leeresztéskor tömérdek füst nek és koromnak nyelésére kény­szerítik az utasokat, hanem minde­nütt felfelé tolható és jól szabályoz­ható ablakok vannak, melyek épen azért a feltolás mértéke szerint mindig eresztenek be elég friss le­vegőt, ellenben a szemet-szájat meg­óvják a füsttől és koromtól. Az eddig ismertetett közönséges vonatokon kívül vannak még az ú. n. Parlor károk is, amelyekben minden irányban forgatható zsöllye­székek vannak és a Pullmann ká­rok, melyekben az ülőhelyek éjjelre átalakíthatók ágyakká. A nagyobb kényelem miatt persze ezek nagyobb áruval szemben védekezni kell. Franciaország kimondotta, hogy minden idegen országból jövő árut ellenőriztet. E rendszabályhoz Ma­gyarország is csatlakozott. Hangsú­lyozni kell tehát, hogy a világ pol­gári társadalmának és országainak egységesen kell védekezniök mind az orosz szovjettel szemben, mind az orosz szovjet szolgálatába szegő­dött Csehországgal szemben. László elnök azt a határozati javas­latot terjesztette elő, hogy mivel a helyi csoport feleslegesnek és szük­ségtelennek tartja a jelen körülmé­nyek között a központ alulról való tá­mogatását, már csak azért is, mert semmi olyan akciót nem indít és ve­zet, amelyhez a tisztviselőtársadalom tömegeinek erkölcsi súlya szükséges, a Kansz helyi szervezete kimondja a központtól való elszakadást, mint a Kansz helyi szerve feloszlik s erről a központot értesiti. Ezt a határozati javalatot több hozzászólás után egyhangúlag elfo­gadta a gyűlés, amely ezután mint „esztergomi köztisztviselői társada­dalom" folytatta tárgyalásait. Elfogadták az elnöknek azt a ha­tározati javaslatát is, amely szerint táviratot küldenek gróf Bethlen István miniszterelnöknek, hogy az esztergomi közszolgálati alkalma­zottak a legélesebben tiltakoznak nyomorúságos fizetésük bármilyen módon való csökkentése ellen. Általános helyeslés közben hely­telenítette ezután Grúmann László az állami családiházépitő akció módját és- eszközeit. — Mézes madzag ez a házépítő akció mint terv. Amikor pedig ki­vitelre kerül — ha ugyan keresztül­vihető —, a bankoknak és vállala­toknak van hasznuk belőle és a tisztviselőre csak a kibírhatatlan teher háramlik. — A házépítési ügyben fordulja­nak az építtetni szándékozók biza­lommal hozzám — mondotta Grú­mann László —, én szívesen szol­gálok erre vonatkozólag jó felvilá­gosítással és terrvel tisztviselőtár­saimnak. A gyűlés tudomásul vette ezt is, majd az elnök a megjelentek felé fordult azzal a kérdéssel, hogy van-e valakinek valami gondolata és ja­vaslata, amely a mai országos nehézségekből a kivezető útra mu­tatna. Halálos csend volt a kérdésre a felelet. — Nekem volna egypár idevonat­kozó tanácsom — folytatta Grúmann László. — Először is ne legyen ennek a szegény országnak száznál több képviselője. Azután tessék a dupla­**** '•' ww&wmwiiwm>my& A „Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége" felhívását továbbítom, mi­dőn felkérem Esztergom hazafiasán érző asszonyait, leányait, hogy nov. 5-én délután 5 órakor a városháza tanácstermében igen komoly kérdés­ben tartandó értekezleten minél nagyobb számban megjelenni szí­veskedjenek. Hogy hazánk ezer sebből vérzik, mindnyájan tudjuk. Tudjuk azt, hogy a nagy beteg gyógyításánál a leg­nagyobb orvostudós sem nélkülöz­heti az ápoló kezét, mely a női lélek áldozatkészségéből merített erővel, ügyességgel segíti megmen­teni a sokszor hajszálon függő életet. Az inség, a nélkülözés, a nyomo­rúság kórágyán sínylődik hazánk társadalmának legtöbb rétege és esdeklően segítségért nyújtja kezét, kéri, várja sebének gyógyítását, ápo­lását, kötözését. A lelkes orvos, a „Társadalmi fizetéseknél elkezdeni a takarékos­kodást. Ne onnan vegyék el, ahol úgyis kevés van, hanem merjenek elvenni onnan sokat, ahol sok van és nagyon sokat onnan, ahol nagyon sok van. Amilyen szép szóval igye­keznek rávenni a kisjövedelműeket [az adakozásra és áldozatra, olyan szép szóval igyekezzenek rábírni a nagy jövedelmeket és nagyvagyo­nokat a becsületes mértékű áldoza­tokra és ne engedjék azt, hogy a mammutvagyonok és jövedelmek aránylag nevetségesen és boszan­tóan csekély áldozattal megússzák ezt a gazdasági válságot, amelynek során úgyis a kisemberek ezrei mennek tönkre. — Engedjék meg végül, hogy még egyszer összehívhassam önöket mint volt elnök egy értekezletre, amelyen azonban politikai dolgokat is meg fogunk beszélni — fejezte be Grú­mann László a jelenvoltak éljenzése közben. A gyűlés ezután csöndesen szét­oszlott. Egyesületek Szövetsége" receptet irt, várja, hogy az ápolónő — a magyar asszony alkalmazza azt, női érzésének, szivének, lelkének össze- ^ fogásával, a hazafias megértés ne­mes gesztusával elhárítson magától g mindent, ami nem magyar: kül­földi árut, piperét; hiszen magyar nyomorúságot akar enyhíteni, éhsé- « get csillapítani, ezer és ezer magyar | munkásnak a mindennapi kenyeret biztosítani a magyar árú, a magyar gyártmány felkarolásával, a magyar ipar fellendítésével. Ennek a nagy célnak megvalósí­tása nagyrészt a mi kezünkben van, a magyar nő hazafias érzésétől függ. | Nem kétlem, hogy Esztergomban nyert ügye van a magyar árunak, a magyar munkásnak. A viszontlátásra! ^ Hazafias üdvözlettel Andrássy Mária. pénzbe is kerülnek s épen azért inkább csak éjjelre szokták őket igénybevenni a pénzes emberek. Akár éjjel, akár nappal utazik az ember, az utazás úgy tűnik fel, mintha a pokol országában robogna az ördög diadalszekerén: mindenütt bányák és gyárak feketesége, tűz, láng, füst és korom. . Farmerélet Amerikában* A pokoli dübörgéssel robogó vo­nat európai, nevezetesen magyar értelemben vett falukat sohasem érint. Mert ott a mi fajta falvaink ismeretlenek. Ha néha füttyent, akarom mondani, bőg is egy-egyet néha-néha kisebb községeknek, ezek nem faluk, hanem csupa villákból álló nyugdíjas és tisztviselő-telepek gyönyörű kertekkel, árnyékos, ce­mentes sugárutakkal. Mintha egy csomó kisebb-nagyobb grófi kastélyt sorakoztattak volna fel a szépséges utak mentében. A földművesek min­denfelé szanaszét laknak tanyáikon, az ú. n. farmokon. Mindenkinek összes földjei a háza körül terülnek el, ami a belterjes gazdálkodást nagyon megkönnyíti. A farmházak azonban semmiben sem hasonlíta­nak a mi parasztházainkhoz, mert azok jóformán kivétel nélkül mind villaszerű épületek, felszerelve aj modern élet minden kényelmével, tehát természetesen rádióval és autó­val is. A tükörsímaságú cement­útakon, melyek néha oly szélesek, hogy 6—8 káré is kényelmesen el szaladhat egymás mellett, rövid órák, sőt percek alatt beroboghat az autós gazda akármelyik közeli városba és ott kielégítheti akár gazdasági, akár kulturális igényeit. S mégis ilyen kényelmes farmerélet dacára a föld­nek nem sok becsülete van a nagy világiparnak ebben az országában. Tömérdek sok elhagyatott, meg­műveletlen, ugarnak hagyott földet lát az ember mindenfelé lakatlan, roskadozó farmervillákkal egyetem­ben. Még az ilyen elhanyagolt agri­kulturális állapotok mellett is ez a rettentő nagy állam egyes vidéke­ken, pl. a Missisipi völgyében annyi gabonát termel, hogy a kormány százmillió mázsaszámra vásárolja össze a gabonát és megsemmisíti, hogy a megmaradt gabonának meg­maradjon a tűrhető ára. Ott már nem a többtermelés, hanem a ke­vesebb termelés a|hivatalos jelszó. A nagy birtoktesteken a gépek egy-két ember felügyelete alatt el­végzik és pedig gyorsan és biztosan mindazt a munkát, amit másutt 100 meg 100 ember munkaerejével végeznek. Amerika olyan nagy állam, hogyha földjét általánosságban művelés alá fognák, nemcsak 122 l / t millió lakost tudna jóllétben eltartani, mint mai napság, hanem 600—700 milliót is egész kényelmesen. Farmok létesítését, betelepítését és a földek művelését azonban az a körülmény teszi lehetetlenné, hogy Amerikában még nagyobb a föld­iszony és a városokba özönlés, mint bárhol másutt a világon. Egyre­másra keletkeznek mammut váro­sok s elhagyatva maradnak óriási földterületek. Az egyik államról, Texasról pl. azt mondották nekem, hogy akkora, mint a nagy Német­birodalom s csak néhány százezer farmer és pásztor lakja. A városokba özönlik mindenki, mert ott közelebb találja a szórakozás, az életélvezés alkalmait. A nehéz munkát végző amerikai munkás ugyancsak szeret élvezni, szórakozni. Szükséges is ez neki, mert különben idegei hamarosan felmondanák a szolgálatot és őrül­tek házába kerülne. Ezekből így is annyi van, hogy talán sehol a vilá­gon annyi és akkora tébolydákat nem lehet látni, mint épen Ameri­kában, ahol teljesen ingyen ápolják a legnagyobb kényeiemberi élő sze­gény Őrülteket. (Folyt, köY.) an pazar raktár, gjjári árak BflLOG-nál. 4 i Az esztergomi közalkalmazottak helyi szervezete kilépett a Kansz-ból. Távirat gróf Bethlen István miniszterelnöknek. Felhivás Esztergom nőtársa- 1 dalmához. Bársonvjokb

Next

/
Oldalképek
Tartalom