ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-10-19 / 152. szám
néhány község iparosságát. Ennek a két háznak van ma avató ünnepélye, melyen résztvesz a hivatalos vármegye is. Alig néhány év alatt az állami iskola mellé sorakozott a hajóállomás, csendőrlaktanya, tanonciskola, vágóhid és villamvilágitás, sőt tavaszra Kultúrházat építenek és járdával látják el a községet. Ha most ezekhez hozzávesszük a szaléziak négyosztályú gimnáziumát, olyan kultúrképet nyerünk Nyergesujfaluról, amilyennel kevés község dicsekedhetik. A kipróbált tanítói kar, a szaléziak kitűnő nevelő hatása, a község érdemes elöljárósága együttvéve teremtették meg a mai virágzó Ny ergesujfalut, mely méltán ünnepelheti alkotóképességét, amihez mi itt a nyilvánosság előtt is a legnagyobb elismeréssel járulunk hozzá. A nyergesujfalui ünnepség, amelynek részletes sorrendjét mult vasárnapi számunkban közöltük, ma reggel 9 órakor kezdődik, amikor megérkezik József főherceg, akit Reviczky Elemér főszolgabiró fogad. Az esztergomiak a vasárnap reggel 3 / 4 8 órakor a Központi Kávéház elől induló autóbusszal mennek Nyergesújfalura. Az inségakció megszervezése Komárom—Esztergom megye területén. A jegyzők, lelkészek és tanítók bevonása a nagy munkába. — Az esztergomi bizottság tagjai: Mátéffy Viktor és vitéz Szivós-Waldvogel József. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés felhatalmazása alapján a Komárom és Esztergom megye területén levő munkanélkülieknek munkaalkalmak nyújtásával való segélyezése, valamint a tél folyamán előreláthatólag bekövetkező nyomor enyhítése érdekében a törvényhatósági bizottság által elrendelt akció keretén belül mindazon kérdések megoldására és mindazon intézkedések megtételére, amelyek társadalmi úton hajtandók végre, nemkülönben az akció céljára, szükséges anyagi eszközök összegyűjtése céljából az egész törvényhatóság területére kiterjedő hatáskörrel biró központi bizottságot és ezenkívül járásonkint és mindkét megyei városban egy-egy bizottságot szervezett az alispán. A központi bizottság feladata lesz az egész akciót irányítani, a hatáskörét túlhaladó intézkedésekre az illetékes hatóságoknak javaslatokat tenni, az akció céljára begyűlt és külön alapként kezelt összegek felett rendelkezni és a törvényhatóság egész területére kiterjedő olscó, illetve ingyenes ruha- és lábbelisegélyakciót megszervezni. A városokban szervezett segélyező bizottságok közvetlenül intézik a város területén az összes segélyezési teendőket. — A nyomor enyhítése érdekében teendő intézkedéseket a már létező és működő társadalmi egyesületek megfelelő szerveinek bevonásával hajtják végre. A járási bizottságok valamennyi községben a községi jegyző, a helybeli lelkészek és tanítók bevonásával .megszervezik a helyi bizottságokat, az azok által az akció céljára gyűjtött Összegeket a központi alapnak beszolgáltatják és a segélyezési akciót a járás területén irányítják. Ezen bizottságok a következőként alakulnak meg: A központi bizottság elnöke az alispán; a megyei városi bizottságok elnökei az illető város polgármestere, a járási bizottságok elnökei az illető járás főszolgabiráia. A központi bizottság tagjaiul felkérte az alispán Báthy Lászlót, dr. Fehér Gyulát, Etter Ödönt, dr. Gr óh Józsefet, Fekete Rezső árvaszéki elnököt, Karcsay Miklós dr. vármegyei főjegyzőt, Serényi Gyula vármegyei számvevőségi főnököt, a három járási főszolgabírót és a két megyei város polgármesterét. A bizottsági előadó Fekete Rezső, a jegyző Vizváry Viktor lesz. Az Esztergom városi bizottság tagjaiul Mátéffy Viktort és vitéz SZÍVÓS- Waldvogel Józsefet kérte fel az alispán. Komárom város bizottsági tagjaiul pedig Vetsey Ede ny. altábornagyot és Keleti József ny. állategészségügyi főfelügyelőt. Az esztergomi járási bizottság tagjai Schmidt Sándor és Dr. Frey Vilmos, a tataié pedig Lőke Károly és Behling Konrád bányaigazgató, a gesztesi járási bizottság tagjai Lengyel István és ifj. Péntek Pál orszgy. képviselő lesznek. Befejezik a vízivárosi zárdai építkezéseket. Folyó hó 13-án dr. Mészáros Károly h. államtitkár vezetésével a kultuszminisztérium egy műszaki bizottsága járt Esztergomban, hogy az esztergom-vizivárosi rk. zárdaiskola építkezési ügyeit a helyszínén tanulmányozza. Miután megállapították, hogy az épület még befejezetlen, uhrini Kovács József építési vállalkozó pedig kijelentette, hogy az ellene elrendelt csőd miatt az épületet befejezni nem tudja, a bizottság elhatározta, hogy a befejezési munkálatokra költségvetést készíttet s új árlejtést fog hirdetni, úgyhogy az építkezés még a folyó évben befejezhető legyen. Benkő M. Szeréna kormányzói kitüntetésének átadása. Csütörtökön délután 5 órakor a vízivárosi zárda egyik szépen feldíszített termében adta át dr. Huszár Aladár főispán Benkő M. Szerénának, a szatmári irgalmas nővérek magyarországi h. tartományi főnöknőjének azt a kormányzói elismerést jelző diszérmet, amellyel őt ötven éves áldásos szerzetesi munkássága jutalmául a Kormányzó úr Őfőméltósága kitüntette. A zárda növendékeinek sorfala közt felvonult előkelőségek sorában láttuk dr. Breyer István félsz, püspököt, dr. Lepold Antal és dr. Török Mihály prelátus-kanonokokat, Palkovics László alispánt, Mátéffy Viktor prépost-plébános, orszgy. képviselőt, dr. Brenner Antal városi főjegyző, polgármesterhelyettest, dr. Sántha József városi tanácsnokot, dr. Etter Jenő városi főügyészt, BIeszí Ferenc |m. kir. pénzügyi főtanácsost, Kornháber Samu ny * alezredest, Mike Lajos dr. kir. közjegyzőt, Bodnár György ny. kir. tanfelügyelőt, Borz Lajos kir. s. tanfelügyelőt, dr. Mattyasovszky Kasszián, Obermüller Ferenc és Bartal Alajos igazgatókat és több közhivatali vezetőt, valamint a helybeli papság és a hölgyközönség számos kiváló képviselőjét. A főispán megérkezése után a kitüntetett főnöknő Báthy László prelátus, felsőházi tag, a rend protektora, Nádler István pápai kamarás, tanítóképző intézeti igazgató, Blaskovics Piacid leánygimnáziumi igazgató és M. Immaculata nővér, polgári leányiskolái igazgató kíséretében vonult be a terembe, ahol dr. Huszár Aladár főispán üdvözölte az ünnepeltet. — Igaz örömömre szolgál — úgymond —, hogy megjelenhettem e zárda szentelt falai között, hogy elég gyakran rajtuk ütnek a banditák és túlerejükkel legyűrik a fegyveres kísérőket. Különösen olyan nagyvárosokban, ahol sok az olasz és balkáni desperado, gyakran élénkítik a nagyvárosok csendéletét ilyen revolveres banditatámadások. Változatosság kedvéért a jókedvű taljánok egymásra is sokszor sütögetik el revolvereiket. Vígan puffogtatják le egymást az ablakon keresztül. Ha valaki kilép az utcára, nagyon helyesen teszi, ha előbb elkészíti a végrendeletét, és felébreszti magában a tökéletes bánatot, mert sohasem tudhatja, ép bőrrel ússza-e meg a kirándulást a banditáktól rettegésben tartott nagy városban. Mert egy-egy eltévedt revolvergolyó akkor is átlyukaszthatja koponyáját, ha erszényében egy dollár sem lapul meg. A végrendelet elkészítése és a tökéletes bánat felindítása egyébként nemcsak a banditák miatt tanácsos, hanem a szédületes autóforgalom miatt is. Az amerikaiak nagyon fegyelmezettek és óvatosak a kár hajtásában, vagy ha nem volnának azok, az utca kereszteződéseknél meglapuló teljhatalmú rendőr hamarosan megtanítaná őket az automatikusan működő jelzőlámpák respektálására. Ha valaki csak egy tapodtat tesz is előre, mihelyt kigyulladt a tilost jelző vörös lámpa, rögtön ott terem rejtekhelyéről a rendőr és lebünteti legalább öt dollárra. S ellene nincsen apelláta. A rendőr feltétlen nagy úr. Ha pedig elgázolt valakit, egész életére lecsukják és természetesen káréját is elveszik egyéb kártérítésekre. A tilalmat jelző vöröslámpa stopjag (megállj) után pár perc múlva kigyullad a cantion-t (vigyázat!) jelző sárga lámpa. Ekkor már mindenki sarkantyúzza paripáját, hogy mikor kigyullad a zöld fény, go (mehet) felírással, rögtön neki iramodhassék. Ilyen óvatosság és fegyelmezettség dacára mégis súlyos ezrekre rúg az autószerencsétlenségek száma évenként. Az idén pl. csak 1930. júl. 12-ig 8760 volt az autó okozta halálesetek száma, a mult évben ugyanennyi idő alatt 7912. Magában Newyorkban és környékén négy hét alatt 1344 volt a halálesetek száma autóösszeütközések folytán. Egyszer Buffalóban nekem is lúdbőrzött a hátam, midőn láttam egy embert, akiről tetőtől-talpig csupa vérpatakok folytak végig. Karéjával neki ment egy utcai vaslámpaoszlopnak, összetörte azt, összetörte káréját és önmagát is. Átlag 15—20.000-re lehet tenni évenként a halálos kimenetelű „accident"-ek (balesetek) számát, melyek a sebesülésekkel együtt kb. 75—100.000-re rúgnak. Szóval a gazdag Amerikában sem fenékig tejfel az élet. Mert a nagy forgalom szinte megöli a forgalmat és megöli az emberi életet, vagy legalább is az emberek idegzetét. Az autóforgalom Amerikában. Már pedig az autóforgalom szédületes méretek között mozog. Mert az amerikai életnek egészen különleges élvezetei közé tartozik az autózás, amerikai nyelven rájdolás. Amerika az autók legigazibb hazája. A rendes körülmények között 120,000 munkással dolgozó detroiti Fordgyáron kívül a konkurrens vállalatok autógyárainak százai ezerszámra gyártják naponkint a kárék különböző típusait. Csak maga a detroiti Fordgyár naponként 720 drb. kárét bocsát útjára és naponként 10.000 autóalkatrészeit gyártja a munkásoknak most felére redukált létszáma mellett. A 600—700 dolláros, tömegfogyasztásra szánt elegáns Fordautókon kívül az 1000—10.000, 15.000 dolláros káréknak tíz-, sőt százezrei sürögnek-forognak a nagyvárosokban és környékükön. Magában Newyorkban kb. egymillió káré van forgalomban s velük szemben csak 4—5 konflis maradt fenn a régmúlt forgalmának tiszteletreméltó járművei közül. Valamikor a konflislovak ijedeztek a káréktól. Most már a kárék ijednek meg a gyérszámú konflisoktól. Az Egyesült Államokban annyi autó van, hogy a 1227 2 millió lakost egyugyanazon percben mind autóra lehetne ültetni. Mert kb. minden 5—6 emberre jut egy-egy káré. A legtöbb embernél ez természetesen nem luxuscikk, hanem szükségleti tárgy. Mert még autón is 1—l l / 2 óráig kell mennie munkahelyére a szédítően nagy amerikai távolságok mellett. A gyárak és hivatalok mellett az autók százai és ezrei táboroznak naphosszat reggel 8 órától este 5-ig. Délután öt óra tájban ezek az autótáborok mind lábrakelnek, viszik haza elfáradt és kiéhezett gazdáikat. Hat órakor minden amerikai asztalhoz ül. Akkor van estebéd. Vagyis helyesebben az igazi ebéd. (Dinner). Mert délben csak holmi sandvich-féle harapnivalót szoktak hirtelenében bekapni lunch címén. (Folyt, köv.)
