ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-05 / 146. szám

Nagypapa, lassan mert harap! Vasárnapi levél. Esztergom külsőleg és belsőleg — mások állítása szerint is — annyira megváltozott az ntolsó évtizedek alatt, hogy vasárnap délutáni pihe­nőben, talán egy pohárka jó szamár­hegyi bor mellett, szinte jólesik el­gondolkozni a — mondjuk, harminc év előtti Esztergomról. Az „Esztergom" harmincöt év előtt megjelent legelső számában olvas­suk: „Esztergomnak nincs arisztokrá­ciája, még valóságos kutyabőrös nobilije is alig van. De azért világért sem talaja a demokráciának, sőt a híres hármas jelszó sem talál valami élénk visszhangra. Minden esztergomi egy-egy művelt oligarka, tizenhárom­próbás konzervatív s még most is csodálkoznak, hogy hogyan tudták azt a monstruózus vasépületet a Du­nán a patriarchális Gránba; belopni. No de nem is igen járják. (Bezzeg járnák most, csak lehetne! Szerk.) A vidéki elem, ha egyszer Eszter­gomba kerül, hamar akklimatizáló­dik. Nem mondvacsinált centrum, hanem ő maga az egész megye. Esztergom rátartós város, mi annyit jelent, hogy szeret politizálni. Alig van valami nagyobb esemény, mely ne találna Esztergomban tapintatos megvitatásra. Azonban az aktiv po­litikusok száma annál kevesebb. A polgárság se igen teszi ki érdekeit a politikának, a városi közgyűlések nem valami zajosak. A polgármes­ternek a verejték letörlésére nem kell külön zsebkendőt tartogatni, a tanácsról se szokták a keresztvizet levenni. Csak utóbbi időben volt egy kis úgynevezett „viharos" gyűlés, mikor a városatyák drágállották a nemes magistrátus sáfárkodási díja­zását. Az esztergomiak általában jó mulatók. Derült világfelfogásuknál fogva szeretik az improvizálást, azért hiányzik társaséletükben a sziszte­matikus rendezés. A hangulatnak adják át magukat s nem szeretik a feszes előkészületeket. Bár a nyári élet élénkebb a télinél, azért a téli utca is, különösen este, elég pezsgő. Nyáron az utcának csak átmeneti szerep jut, siet mindenki a lombok alá. Télen azonban bizony az ő jó sáros hátukra gyüí egész Esztergom. Az utcalámpákat, sajnos, csak hat óra felé gyújtják meg, ujholdkor meg pláne csak a város főbb pont­jain pislognak a társaiktól megfosz­tott mécsek. Annál kacérabban -tündökölnek a kirakatok.Hosszúruhás hölgyek siklanak el a trotoáron prémes karmantyúkkal, a hidegtől kicsípett orcákkal. A hivatalok és kávéházak matadorjai törtetnek mel­lettünk s olykor hallunk egy vivőr kifakadását a principális szekatúrája fölött. A kardos, cilinderes vagy reverendás urak közé vegyül a fel­szabadult deák, néha egy „Musik"-ot vivő kis bakfis. Csicsergés sokszor az egész utca, külünösen a Brutsy felé, mig a papák a Bokross vagy Schleifer sörét szürcsölik, a mamák kedélyesen gyönyörködnek egy-egy előttük sétáló alakuló partién. Itt-ott felvillan a tömegben egy-egy poéti­kus maturandus, vagy képezdész, szájában a kegyetlenül tiltott ciga­retta vége, mint a hősi bátorság felső foka. Lesz alkalmunk foglalkozni még többször is az „esztergomiak"-kai. Hisz e szelid otthonnal kínálkozó város ideláncolja azt, aki itt szüle­tett s lokálpatriótává teszi azt, aki itt letelepedett. A magyar föld saját­ságos vonzó erejét irta meg Jókai egyik regényében. És csakugyan, ha van a mi magyar földünknek vonzó ereje, akkor ez a mágneserő az ország egyes pontjain hathatósabban sugárzik elő. Ilyen pontok egyike kétségtelenül a Duna szőke habjai­ban fürdő, romantikus Pilisek alatt fekvő Esztergom városa. * * Vf Ugy-e, nagyon megváltoztunk az­óta? A külső változásnak örülünk, de mintha a belső változás valami szomorkás hangulatot ébresztenie bennünk. —1. A szőlősgazdák borral is fizet­hetik a szőlőművelés költségeit. A szőlősgazdák körében régóta el­terjedt az a szokás, hogy a szőlő­művelés költségeit részben vagy egészben természetben, borral egyen­lítik ki. Különösen nagy tért hódí­tott ez a szokás most, amikor a bor­értékesitési válság miatt a gazdák nem rendelkeznek készpénz felett és a szükséges munkálatok elvégzé­sét csak igy tudják biztosítani. Sok alkalommal előfordult azonban, hogy a !pénzügyi hatóságok kihágásnak minősítették ezeket a természetben való fizetéseket, mivel a termelők saját termésű boraikat is csak 25 liternél nagyobb mennyiségben ad­hatják el engedély nélkül (italmérési engedély). Márpedig a napszámbér egy része stb. fejében kiadott bor mennyisége sok esetben nem haladja meg a 25 litert s ez a tény arra késztette az Országos Mezőgazda­sági Kamarát, hogy ezeknek az is­mertetett nehézségeknek megszün­tetésére kérje fel a pénzügyi kor­mányzatot. A pénzügyminiszter meg­értéssel fogadta a gazdák kérését és rendeletet bocsátott ki a pénzügy­igazgatósághoz, melyben az ilyen természetbeni borkiszolgáltatást|meg­különbözteti a borkiméréstől és a gazdákat bornak természetben való kiszolgáltatása esetén az italmérési engedély megszerzése alól mente­siti, valamint intézkedik aziránt is, hogy az ily cimen megindult jöve­déki büntető eljárási ügyeket hala­déktalanul szüntessék be. HIRE IC* Éjjeli szolgálatot október 4—10-ig Rochltíz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára|(Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) ieljesit. KRÓNIKA. EZ MÁR AZ ŐSZ Ez már az Osz. A nyári kertek Hervadt virága búsan reszket. Mező se hí, madár se szól, Csakis az őszi szél dalol. Hiába zárod el szobádat, Az őszi szél elér utánad. Elrontja mindenik dalod. Belerikolt: — Már itt vagyok. — Már itt vagyok. Minden hiába. Én járok mindennek nyomába. A május már messze időz. Elmúlik minden. Itt az Osz. Elmúlik mind. Lassan megérted, Hogy az ősz ellen nincsen vérted. A Nyárból semmid sem marad És senkid sincs, csak önmagad. O lesz majd lassan barátod. Eléje ablakod kitárod. Veled sétálsz a fák alatt S már nem vagy többé egymagad. Simándi Béla, Október hatodika az aradi Tizenhárom szomorú emléknapja, a magyar hazaszeretet és szabadság szeretet gyászfátyollal borított, szomorú, de mégis lélek­emelő napja ismét beköszöntött az ősszel, és minden fájdalmával be fog köszönteni mindaddig, amíg magyar él a földön: hogy a haza önfeláldozó szeretetére intsen ben­nünket. A bilincsekből és bitófa alól is életrekelt ez a nemzet, és nem jöhet a magyarokra olyan gyászos, ke­serves idő, amikor az október ha­todika ne öntené belénk a bizalmat és a reménységet, hogy : feltáma­dunk ! Ma is a feltámadást hirdeti az aradi Tizenhárom emléke. Október hatodikát az idén is ke gyelettel üli meg Esztergom város közönsége. Reggel 9 órakor ünne pélyes gyászmise lesz a kegyúri tem­plomban, amelyre a hatóságok, híva talok és iskolák is hivatalosak. Az iskolákban, ahol e napon ar előadás szünetel, hazafias ünnepélyeket tar­tanak. LEGJOBB GYERMEKA'POLdSZEREKKEL GONDOZZAK Transitus a barátok templo­mában. Szombaton tartották meg a Ferencrendiek templomában Assisi Szent Ferenc megdicsőülésénnk év­fordulóját. Az ünnepi nagymisét Mátéffy Viktor prépost-plébános, a Pádiai Szent Antal Egylet elnöke tartotta, papi segédlettel, a szentbe­szédet pedig Dr. Mattyasovszky Kasszián bencés igazgató mondotta nagyszámú hívő jelenlétében. Az esztergomi Oltáregylet ün­nepélye és kiállítása. Az Oltár­egyesület ma, vasárnap, este 6 óra­kor tartja ünnepségét a főgimná­zium dísztermében. Ezen ünnepségre külön meghívók nem küldettek szét, azért ez úton hívja meg az Oltár­egyesület vezetősége az érdeklődő közönséget. Belépődíj nincs, csupán csekély műsormegváltás. Műsor a következő: 1. M. W. Balfe: „The Bohmain Girl." Nyitány. Előadja a Zenekedvelők Köre. Vezényel Béres István theol. tanár. 2. Költeményt szaval Reusz Ferencné úrnő. 3. Elő­adás Amerikáról. Tartja : Dr. Tóth Kálmán theol. tanár, az Oltáregylet igazgatója. 4. Irredenta dalokat éne­kel : Blazsek Józsefné úrnő, zongo­rán kisér: Dr. Schleüfer József. 5. G. Verdi: Egyveleg a „Troubadour" cimű operából, előadja a Zenekedve­lők Köre. Vezényel: Béres István theol. tanár. — Október 12-én munka­kiállitás a vízivárosi zárdában. Mind a nívós ünnepséget, mind a kiállí­tást melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. Próbálja ki szerencséjét! Ve­gyen Osztálysors jegyet. Egész 24 P, fél 12 P, negyed 6 P, nyolcad 3 P. Minden második sorsjegy nyer. A Kath. Legényegylet családias estélye. Az Esztergomi Katholikus Legényegylet ma, október hó 5-én vasárnap ^kultúrpalotájának összes helyiségerbe ii, az egyleti dalárda közreműködésével családias estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. — Az összejövetel kiadásait közösen viseljük, amely körülményre tagja­ink figyelmét felhívjuk. Elnökség. Október 13-án és 14-én lesz be­mutatva „A lourdesi csoda" c. tör­ténet 9 felvonásban, a Nagyboldog­asszony i diszf elvonulás filmjével együtt. Időszerűnek látjuk ez alka­lomból a lurdi jelenéseket megimer­tetni, ami lapunk más helyén ol­vasható. Népmozgalmi adatok. Eszter­gomban 1930. szeptember 27-től — október 3-ig bejelentett születések: Holdampf Gyula rk. betűszedő fia. v AWwrV\$M»lMMmff... hangya­szövetkezeti ellenőr fia. Amon Ferenc rk. bormély mester na. Gerencsér Lajos rk. téglagyári munhás fia. Klincsek Jolán rk. államvasuti segéd­tiszt leánya. Rumpli Gyula rk. ács­segéd fia. Vörös Judit rk. takarék­pénztári tisztviselő leánya. Hérhoff er János rk; * háztar tásb el i fia. Horváth Etelka rk. tehenes leánya. Horváth Sándor rk. cigány-napszámos fia. — Házasságkötés: Dr. Rudolf Lóránt rk. joggyakornok ^BtiäapestJ és Szanto Magdolna izr. — Halálozá­sod7*Ü^TuoiÜrW Károlyné szül. Radanovics Mária rk. 56 éves (Bajna). Özv. Drahos Jánosné sz. Dujszik Borbála rk. 81 éves. Hőfer .EÍ2ARIT3A A KlÜTÉiEKCT, M E GjZÜNTETI A B&R V Ö P. Ö 5 S é O éT. , DROGÉRI ABAN,ILLAT5ZERTAB BAN KAPHATÓ". pjjRTRJY szárazelemek is telepek, zseblámpa és anódtelepek számára. Teljesítményük felülírni hatatlan! Minden szaküzletben kaphatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom