ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-28 / 22. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. u^mi_ii 'íWm "I'j Vuji'­*»^ ¥ 111-muráid" in -> n ->ni_.rrW , "ir rVi._i—iiii'"ii J iV^ir^i"'~ii'V * » * iHn — im Nu ' i.r»i i "~n"i *> 'i 0if&ifii*^j*i0*0* > 0ßl&))^^ Dr. Csárszky István prelátus lett az Esztergomi Kath házi A Kath. Kör vasárnapi közgyűlése. Mint lapunkban jeleztük, az Esz­tergomi Kath. Kör vasárnap este 6 órakor tartotta 38. évi rendes köz­gyűlését a Kör nagytermében élénk érdeklődés mellett. A közgyűlést dr. Antóny Béla polgármester, világi elnök nyitotta meg szép beszéddel. A magyar püs­pöki karnak a Szent Imre-Év alkal­mából kiadott közös pásztorlevele szellemében szólt a tekintélytiszte­letről, amelynek leromlása — mint a mult évtized példái megmutatták, — akár alulról indul ki, mint ná­lunk a proletárdiktatúra előtt, akár felülről, mint Rasputin alatt Orosz­országban történt, mindenképen a teljes összeomlásra, a bolsevizmusra vezet. Ujabban közéletünkben is vannak jelenségek, amelyek a tekintély le­romlására vezethetnek. Szent Ist­vánnak a kegyességről és az irgal­masságról fiához intézett intelmei tehát ma is megszívlelendők. A je­les szónok ezután a tekintély vé­delmének szükségességét fejtegetve nyitotta meg az egyesület 38-ik köz­gyűlését. \ A tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után Blaskovics Piacid bencés tanár, a kör titkára olvasta fel gon­dolati és nyelvi szépségekben gazdag titkári jelentését, amelyben a lefolyt egyesületi év eseményeit ismertette. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az év halottai közül dr. Wal­ter Gyula v. püspökről, aki az egye­sületímegalakításában tevékeny részt vett s 1893-tól 1896-ig titkára, 1896­tól 1908-ig pedig egyházi elnöke volt az egyesületnek. Megemlékezett még meleg érzelmekkel a jelentés az elhunyt Grósz Ferenc választmányi tagról, Perger Lajos esperes-plébá­nosról és Parecco Vilmos r. tagról. Hollósy Mátyás egyesületi jegyző olvasta fel ezután a számvizsgáló bizottság jelentését, mely után a közgyűlés Milakovszky László pénz­tárosnak, majd a könyvtárosi jelen­tés meghallgatása után Márkus Fe­renc könyvtárosnak is jegyzőkönyvi köszönetet mondott buzgó fárado­zásukért. Ezután a tisztikar tegségére való hivatkozással egyházi elnöki tisztéről lemondott, kijelen­tette azonban, hogy a körnek to­vábbra is rendes tagja és mecénása óhajt maradni. A közgyűlés a lemondást sajná­latának kifejezése mellett elfogadta, dr. Machovich Gyula elnökségének emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg és őt a kör örökös díszelnö­kévé választotta. Az erről szóló ira­tot a kör küldöttségileg fogja átadn i az érseki helynöknek teljes felgyó­gyulása után. A jelölő bizottság javaslatát a köz­gyűlés elfogadván, a megüresedett egyházi társelnökségre egyhangú lelkesedéssel dr. Csárszky István prelátus-kanonokot választotta meg. Az új egyházi elnök köszönetet mondott a bizalomért s rövid be­szédében hangoztatta, hogy prog­rammot nem kell adnia, mivel ez benne van az alapszabályokban, ígérte, hogy hű harcosa akar 'lenni mindazoknak az eszméknek, ame­lyeket a világi elnök megnyitó be­szédében kifejtett és elnki működé­séhez kérte a tagok támogatását. A tisztikar többi tagjai a régiek maradtak, így titkár: Blaskovics Piacid, jegyző: Hollósy Mátyás, pénz­táros : Milakovszky László, könyvtá­ros : Márkus Ferenc, háznagy: Gyu­lay Endre: ügyész: dr. Kőmives László, számvizsgálók: Fekete Ár­pád, László István, dr. Mattyasóvszky Kasszián. Választmányi tagok lettek: dr. Ba­logh Albin, Beck János, Berencz György, Bleszl Ferenc, Cirfusz Vik­torin, dr. Drahos János, EtterÖdön, dr. Fehér Gyula, Fekete Árpád, Fe­kete Rezső, Gangl Ede, Gábris Ala­dár, dr. Gróh József, Jaksics Imre, Keszthelyi Károly, László Dániel, dr. Lepold Antal, Machovich János, dr. Major Ödön, Marosi Ferenc, dr Mattyasóvszky Kasszián, Mátéffy Viktor, dr. Meszlényi Zoltán, Ober­müller Ferenc, Palkovics László, Riedl Gyula, dr. Rudolf Béla, Rei­ter Alajos, dr. Sántha József, Se­rényi Gyula, Számord Ignác, v. Szí­vós Waldvogel József, Szoleczky János, Szölgyémy Gyula, Túri Béla, Zemplényi Gyula. Az elnökség javaslatára ezután az alapszabályok 7. és 9. §-át olykép módosítottak, hogy az alapító tag­díj 50 P, a rendes tagsági dij évi 16 P, a vidéki tagság dija 8 P le­gyen. Egyben változtattak az alap­szabályok 14. §-án is, s a világi el­nök mellett e szerint az egyházi el­nök a társelnöki tisztet viseli. Végül az elnök indítványára elhatározták, hogy a közgyűlésből kifolyólag a biboros hercegprímást üdvözlik. A közgyűlést este 8 órakor a kör helyiségében kedélyes társasvacsora követte, amelyen különösen az új egyházi elnököt ünnepelték sze­retettel. A város szanálása as Esztergomi Közüzemi, a Salgótarjáni rt., illetőleg a Budapesti Kereskedelmi Bank révén Mátéffy Viktor és Schmidt Sándor tanácskozásai. következett. Gangl Ede korelnök in­dítványára világi elnökké újból egy­hangúlag dr. Antóny Béla polgár­mester választatott meg, aki újból el­foglalván az elnöki széket, bejelen­tette, hogy dr. Machovich Gyula, érseki általános helytartó, a kör egyházi elnöke, „akinek neve egy­beforrott az egyesület történetével, akit mindenkor szeretettel és ra­gaszkodással vettek körül a kör tagjai s aki nélkül a kört el sem jUdjuk képzelni," idős korára és be­Esztergom város vezetőférfiait most a város szanálása, illetőleg a nehéz pénzügyi helyzetén való se­gítés kérdései foglalkoztatják. A szanálás módjairól fantasztikus és kevés hitelt érdemlő hírek terjedtek el, ami természetes is, hiszen ter­vekkel nem olyan nehéz kirukkolni és szolgálni, mint a szanáláshoz valóban szükséges hosszúlejáratú kölcsönnel. Tény az, hogy azon a kétszázezer­pengős segítségen kívül, — amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő említett elő­ször a város anyagi ügyeit felül­vizsgáló György miniszteri tanácsos­nak és amelyet a minisztérium ugyancsak az ő közbenjárására haj­landó is kedvező feltételű kölcsön formájában a városnak nyújtani s amelynek ügyében már dr. Antóny Béla polgármester is tárgyalt a minisztériumban, — még egy na­újjáalakítása \ gyobb, hosszúlejáratú kölcsönre is van szükség, mert a kétszázezer pengő csak pillanatnyi lélekzetvételhez segíti a várost. Á nagy, hosszúlejáratú kölcsön­szerzés eddigi állásáról a legilleté­kesebb helyen a következőket tud­tuk meg: Ha eddig érdemleges eredmény nincs is, annyi igaz, hogy a Buda­pesti Kereskedelmi Bankkal már folytak megbeszélésekegy, a város­nak nyújtandó nagyobb hosszúlejá­ratú kölcsönről. A bank természe­tesen garanciákat akar, és mivel a városnak egyenesen nyújtandó köl­csön nehezen megy, szó volt arról, hogy Mátéffy Viktor a Közüzemi rt. kép­viseletében vesz fel egy na­gyobb kölcsönt és ebből az összegből kifizeti előre tiz esztendőre a városnak a Közüzemi rt.-tól járó jutalé­kot. Ez az összeg, amely egymillió pengőt is kitenne, alkalmas volna a város sza­nálására. is Van azonban E szerint egy másik verzió a Salgótarjáni rt., amelynek előnyös összeköttetései van­nak a Budapesti Kereske­delmi Bankkal, bérbevenné egy bizonyos időre a Köz­üzemi rt.-t, és tekintve azt, hogy a Közüzemi rt.-nál a szerződés szerint a város­nak igen nagy részesedése van, így jutna Esztergom városa a Salgótarjáni rt. ré­vén a Budapesti Kereske­delmi Banktól egy nagy hosszúlejáratú kölcsönhöz. Ebben az irányban már nem egy tárgyalás folyt és a Salgótarjáni rt. részéről maga Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos tárgyalt hossza­san Mátéffy Viktorral, mint a Közüzemi rt. igazgató-elnö­kével, aki feltárta a Közüzemi szerző­déseit, különösen azokat, amelyeket a várossal kötött és rendelkezésre bocsátotta a részvénytársaság üzlet­eredményeinek áttekintését, illető­leg felvilágosításokat nyújtott a rész­vénytársaság üzletmenetéről. Természetesen, amint ebből is látszik, az ügy még korai stádium­ban van, még sok tárgyalás, meg­beszélés van hátra, és a konkrét eredmény akár jobbra, akár balra még messze van. Igen meggondolandó dolog a Közüzemi rt. bérbeadása, mert a bérbeadás esetén a városnak eset­leg túldrágába kerülhet az a köl­csön, amelyhez ilyen módon jut hozzá. Elveszti azokat a jövedelme­ket, amelyeket ma és a jövőben a Közüzemi rt. révén élvez. Ha dű­lőre jutnak a Salgótarjánival, a Bu­dapesti Kereskedelmi Bankkal, to­vábbá a Közüzemi rt.-vel folyó tár­gyalások, még akkor is egy hosszú út van hátra a végleges döntésig a városi képviselőtestületen, a megyei törvényhatóságon és a minisztéri­umon keresztül, és még többféle lehetőség is áll nyitva. Komárom—Esztergom várme­gye testnevelési bizottságának ülése. A törvényhatósági testneve­lési bizottság folyó hó 28-án, kedden d. e. lo órakor a vármegyeház kis­termében ülést tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom