ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-03 / 145. szám

XXXV. évfolyam, 145. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. október 3 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Szomorú október ez nagyon, és a csordultig telt szüretelő kádja mellett kesergő gazdától kezdve mindannyiunknak megvan a magagondja, búja, baja, és pedig nem ez a múló bú-baj, amilyen azelőtt is mindig volt, hanem igazi ránkszakadó, mázsássúlyú baj, amibe belehalványodunk és belenyomorodunk. Amikor az első októberi Szűzmáriás litániára harangoztak, eszünkbe jutott Vass József dr. utolsó esztergomi beszéde a fájdalmas Szűz Máriáról, akinek héttőrjárta Szivéhez állunk ma legközelebb népestül és országostul együtt, — és eszünkbe jutott a biboros hercegprímásnak a kálvária hegyén elmondott szegényvigasztaló beszéde — ugyancsak a fájdalmas Szűz Máriáról — akinek tisztelete adjon erőt a sors csapásainak elviseléséhez. Talán nem hiába fordítjuk tekintetünket az égiek felé, és ha más nem, a közös szenvedésből talán meg fog születni a jótékony emberszeretet, a szegények szeretete, az az emberi jóság, amely nem engedi elpusztulni a szegényt. Talán ha a szenvedés és nélkülözés tengere azoknak sorsát is elsodrással fenyegeti, akiknek különben másKor az anyagiakat tekintve biztonságos jó dolguk volt, megindul az áramlat, amely szociális igazságot igyekszik teremteni közöttünk és amely az ember és ember között fennálló és ezer és ezer keserűséget okozó szociális igazságtalanságot törekszik eltüntetni. Ha a proletariátus erőszakkal és vérrel csak még borzalmasabb sorsot érhet el a gazdasági és társadalmi jobblét helyett, akkor vegye a kezébe a megoldást követelő problémák ügyét a kapitalizmus és teremtse meg a jobb gazdasági és társadalmi viszonyokkal jobban boldoguló ember világát erőszak és vér nélkül, bölcseséggel, szeretettel és áldozatkészséggel. Jézus nevében és irgalmasságának jegyében mindnyájunknak segédkeznünk kell, és dolgoznunk kell mindannyiunknak sokat, zúgolódás nélkül, — azonban elsősorban azoknak kell segiteniök, akiknek kezében a vagyon és a hatalom van, mert a segítés leghathatósabb eszközeivel ők rendelkeznek. Ügy érezzük, hogy ezek az igazságok nemcsak országos, hanem városi viszonylatban, sőta legutolsó kis falura mérve is megállanak és megszívlelésre várnak. Mennyi lesz az idei bortermés és milyenek lesznek az árak? Itt van a szüret ideje és így az ország lakosságának igen jelentékeny részét foglalkoztatja a kérdés, hogy mennyi lesz az ország bortermelése és milyen árakon bírja majd borát a szőlősgazda eladni? A bor árának kialakulása a fogyasztástól, a készletek és a termelés nagyságától, valamint a várható exportlehetőségektől függ. Ezekről a kérdésekről küldötte be lapunknak az alábbi cikket egyik igen tekintélyes szőlőbirtokosunk: A magyar bortermelés rendkívüli válsága következtében szükségesnek tartom, hogy gazdatársaimnak a szüret előtt egy kis eszmemenettel szolgáljak, a mai csekély borkészletek és szüretelendő mustok véleményem szerint, kialakuló árairól. A mult év szeptember hó végén általánosan elismert becslés szerint Magyarországon több mint 1 millió hektoliter óborkészlet volt. Ehhez hozzájött a mult évi szüret, ami elfogadottan 2'6 millió hektolitert tett ki. összes készletünk tehát 1929. év októberében több mint 3*6 millió hektoliter volt. Ma a Magyarországon lévő öszszes készletek nem több, mint 250— 300.000 hektoliter. Mult év október óta exportáltunk cca 300.000 hektolitert. Fenti borkészletünk legkésőbben október hó közepéig teljesen el fog fogyni. Látjuk tehát, hogy Magyarországon az elmúlt év alatt 3*3 millió hektoliter belső fogyasztásunk volt. Ha most még visszapillantunk az 1928|29-es idényre, amikor szintén 3*1 millió hektoliter belső fogyasztásunk volt, akkor láthatjuk, hogy Magyarországon az utóbbi évek alatt tetemesen növekedett a borfogyasztás, ami természetesen a sok borkimérés, valamint a nagyszámú termelői kimérésre, tehát az olcsó árakra vezethető vissza. Most, amikor cca 3 millió hektoliter bortermést várunk és óborkészletünk az új bor élvezhetőségéig teljesen kifogy, abban a helyzetben vagyunk (ha semmit nem exportálnánk is), hogy kevesebb készletünk lesz

? mint amilyen menynyiséget éveken át idehaza elfogyasztottunk. Ami az európai állapotokat ületi, tudjuk, hogy a számottevő bortermelő államokban, mint Spanyol-, Görög- és Franciaországban rossz termés mutatkozik, Olaszországban gyenge közepes termés várható. Az osztrák szőlők a már augusztus közepe óta beállott hideg éjszakák (9—12 C°) következtében nem érhetnek be. Megállapítható tehát, hogy kivitelünk is lesz, inert nem kell félni a konkurrenciától. Visszatérve fenti termésbecslésemre, a megjelent és a még megjelenő termésbecslésekhez kell néhány szót szólnom. 3*8—4 milló hektoliterről szólnak. Ezen becslések épen úgy le fognak apadni, mint ahogyan leapadtak 1928. őszén, valamint 1929. év őszén, amikor is oO—50 százalékkal becsültük többre a bortermést, mint ami tényleg termett. A szőlők, illetve a bortermések hibás becslései, véleményem szerint onnan erednek, hogy a földművelésügyi minisztérium régi keletű és nem javított kimutatása szerint becsültetett szőlőterületeket veszik alapul, holott Magyarországon megközelítően sincs annyi szőlőterület, mint amennyit a földművelésügyi minisztérium kimutat. Mindezekből levonhatjuk a konzekvenciát és láthatjuk, hogy nincs okunk a csekély óborkészletünket potom áron elkótyavetyélni és ugyanígy nincs okunk arra, hogy szüretelendő borainkat a normális árnál olcsóbban adjuk el, mert sajnos, még ilyen árak mellett sem leszünk abban a helyzetben, hogy óriási költségeinket behozhassuk. Menetrendváltozás. Az október 5-én életbelépő téli menetrendeket tartalmazó „Máv Menetrend", a Magyar kir. Államvasutak hivatalos menetrendkönyvének tetszetős és általámosan kedvelt „zsebalaku" kiadása megjelent. Közli a Magyar kir. Államvasutak, Duna-Száva-Adria vasút, Győr-Sopron-Ebenfurti vasút és az összes többi magánvasutak, a helyiérdekű vasutak, autóbusz-járatok, hajózási és légiforgalmi vállalatok hivatalos menetrendjeit. Ez az egyetlen menetrendkönyv, mely a hazai (vidéki és fővárosi) autóbuszjáratok hivatalos menetrendjeit tartalmazza. Kapható minden könyvkereskedésben, dohánytőzsdékben és a vasúti állomások pénztárainá és kapusainál. Nemzeti védelem. Irta: Dr. Hegedűs Kálmán, országgyűlési képviselő. Az egész világ napról-napra jobban fegyverkezik és ebben a fegyverkezési versenyben mi nemcsak hogy lemaradunk, hanem még védőképességünk határáig sem tudunk elmenni. Elemi igazság az, hogy a nemzeti védelmet akként kell megszervezni, hogy az dacolni is tudjon a szomszédokkal, és egyenesen olyan mértékű legyen, hogy a szomszédok tartózkodjanak az agresszív magatartástól, hogy elmenjen a kedvük a határok megtámadásától. Megvan a mi nemzeti védelmünk igy szervezve ? Lehet-e jobban leszerelni, mint amennyire mi le vagyunk szerelve ? Nem tragikus ellentmondás rejlik-e abban, hogy amikor nálunk a hadügyi költségvetést tárgyalják, akkor vezérlő motívum nem a felfegyverzés, hanem a leszerelés gondolata. Hát nem kétségbeejtő igazságtalanság-e, de játék a legyőzött nemzetek leghazafiasabb és legszentebb érzésével is az, hogy a békekötés után majdnem tiz esztendővel a békeszerződésnek az általános leszerelésről intézkedő cikke mind a mai napig nincs végrehajtva, meg sincsen kezdve. Mert hiszen kezdetnek csak nem nevezhetjük a legutóbbi londoni flottakonferenciát, ahol MacDonald nagy érdemeket szerzett Hoowerrel együtt, hogy a három nagyhatalom és pedig Amerika, Anglia és Japán megegyezett és ebbe az egyezségbe, közvetett uton Franciaországot is Delevonták, — nem szomorújáték-e a fair playval. Loyd George „Elmélkedés a békekonferencia számára" c. művében a következőket irja: — A bé^e fenntartásának lehetősége attól függ, vannak-e olyan okok a kétségbeesésre, amelyek a hazafiasságnak, az igazságosságnak, vagy a fair play-nak szellemét állandóan izgatják. A diadal órájában érvényesülő igazságtalanság és telhetetlenség soha sem felejthető és soha sem bocsájtható meg. Aranyszavak ezek, de ólomsútylyal hullnak alá. Hogy kikre hullnak, ennek tárgyalásába itt nem bocsájtkozom. De mit mondott Lloyd George Magyarországról ? — Nem lesz béke Déleurópában, ha minden most keletkezett kis állam erős irredentát rejt a maga kebelében ! Mi pedig békét akarunk, de nem olyan békét, amelyet állandóan fenyeget és veszélyeztet egy egész talpig fegyverben álló világ. Mi fenn akarjuk tartani ennek a békének megóvása érdekében fegyverkezésünket abban a mértékben, amelyben ma van, de csak addig a hatáAz új modell k

ész női átmeneti kabátok és kész női %M

^

flMga^^^^gpLB Kossuth L.-u. model ruhákból már nagy választék w tíl IllfSSOfSI 10. Szám.