ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-21 / 140. szám

A jó rádió nem luxus többé. A mayyar Standard gyár óriási sikere. — Saját tudósítónktól. — pala retDtmotH^TflTiflfí Képviseli: BÁDER FÜREDI JÓZSEF fakereskedő, Sárisáp. fogságban sínylődő magyar mágnás­asszony. Ajándékokat hoztak maguk­kal. Az amerikai vöröskereszt meg­bízottjai is küldtek részünkre ciga­rettát. November 7-re virradó reggel, egy hazátlan bujdosó szolgabíró, a derék dr. Wiemmer József őrnagy, hazafias elkeseredésében, öngyilkos lett. Szer­zett egy szolgálati fegyvert és szíven lőtte magát... Életünk a hadifogoly, illetve rab jellegzetes élete. Vasárnaponként isteni tisztelet az udvar közepén felállított tábori oltár körül. Mindennap kihallgatás. Hol csoportosan, hol személyenként vet­tek elő bennünket! Esténkint körülüljük a kályhát és eloltva a világát, dalolgatunk. — Meghozza-e s mikor a jövő a varázslatos napfelkeltét s vájjon ki lesz az, aki a dermesztő homályt el tudja oszlatni... ? November 15-én délelőtt 11 óra­kor volt az eskütétel Magyarország Kormányzójára... :-|tlliniJlMIHiHlllH'imlllllltll)l«IÍIKltUMIHIHlll»lliaiHl»UU»UIIM«ilUW»<:í!.M.IHÍIHI«.n Csolnok község A rádió a huszadik század legna-iteli viszonyokkal rendelkező gyobb ajándéka. Különösen vidéken, ] ken is vett hangszóróval 20 távol a fővárostól, a művészi és zenei centrumoktól, valósággal áldás a jó vevőkészülék, amely megszün­teti a távolságokat és lehelővé teszi a legelhagyottabb pusztán levő hall­gatónak is, hogy rövid másodpercek alatt a Világ bármely fővárosában szórakozzék. Az ilyen rádiókészülék azonban mindezideig luxus volt. A Standard Villamossági Rt., a legnagyobb ma­gyar rádiógyár forgalomba hozott egy olyan készüléket, amely a rádió áldásait elérhetővé teszi a legszeré­nyebb jövedelmű ember számára is. A gyönyörű hangszinezetű és nagy hangerejű készülékről, az ország minden részében folytatott vétel­kísérletek alkalmával a szakértők a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak. Ezeken a vételi kísér­leteken a 3-fl csöves hálózati „Standard 3 a" jelzésű új készülék az ország minden nagyobb városá­ban, még az egyes kedvezőtlen vé­helye­•30 ál­lomást. A készülék szelektivitására jellemző, hogy sikerült vele Münchent fogni akkor, amikor Budapest és Wien is közvetített. A magyar ipar büszke lehet erre a termékére, mert a készülék való­ban meg is érdemli azt a hatalmas érdeklődést és sikert, mely meg­nyilvánul a készülékkel szemben már most is forgalombahozatala után alig pár nappal. Még a legbenfentesebbek: a gyar tisztviselői és mérnökei sem, akik kezdettől fogva tisztában voltak a készülék értékével, számítottak iiyen példátlan sikerre. A gyár el van halmozva megrendelésekkel és lázas munka folyik, hogy a meg­rendelőket kielégítsék. A „Standard" jelszava : legjobbat a legolcsóbban. Ékes bizonyítéka mind­ez annak, hogy a rossz gazdasági viszonyok között is lehet eredménye­ket elérni, ha jót és olcsót hozunk a piacra. Magyar vagy? Saprt tégy! Standard és világsiker! Kapható! Esztergomi Közüzemi Rt, Juracsek Ferenc, Marosi J. és Fia. Csolnok község, — mint jeleztük — f. hó 14-én szép és bensőséges ünnep keretében tartotta új iskolá­jának felszentelését és a leventék zászlójának megszentelését. Az ün­nepség d. e. 10 órakor szentmisével kezdődött, melyet dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, főtanfelügyelő papi segédlettel végzett. Mise után körmenetben levonult az egész község apraja és nagyja a meghívott vendégekkel együtt az új iskola előtti térre, ahol a felállí­tott leveDteszázad várta zászlójával az előkelőségeket. Dr. Lepold prelátus megszentelte a zászlót s utána magasszárnyalású hazafias beszédben buzdította a le­ventéket arra, hogy zászlójukhoz mindig hűek maradjanak s a ma­gyar haza szeretete lebegjen min­denkor a szemük előtt. Majd az egybegyűlt szülőkhöz fordult s a Levente Egyesület célját ismertette meg velük vonzó előadásban. A beszéd elhangzása után báró Róhr Rezsőné zászlóanya a következő szavak kíséretében kötötte fel a felszentelt zászlóra a nemzeti sza^ lagot: „Adja a jó Isten, hogy orszá gunkat minél előbb a Kárpátok bércei koszorúzzák, határolják!" A zászlót megőrzés végett KÖnözsy Endre igazgató-tanító, lev. főoktató vette át ésfogadalmat tett levente bajtársai nevében is arra, hogy e zászló alatt készek harcolni s ha kell meghalni — a legszebb célért — Nagymagyarországért. Majd zászlószentelés után az új iskola és az óvoda felszentelése következett. Az ünnepség alatt a csolnoki iskolások szavalatai egé­szítették ki a szép ünnepséget. Az egyházi szertartás elvégzése után Meszlényi Béla főjegyző üdvözölte a vendégeket. Majd tartalmas, ha­zafias beszédében megköszönte a kultuszkormány, a dorogi bánya­igazgatóság és Frey Vilmos ország­gyűlési képviselő hathatós támoga­tását, melyet az új iskola építése körül kifejtettek. Egyben átnyújtotta dr. Frey Vilmosnak a község aján­dékát. Dr. Frey Vilmos lelkes sza­vakban köszönte meg az ajándékot, amely választókerülete szeretetének egyik újabb tanújele s biztosította a községet további támogatásáról. A kultuszkormány képviseletében dr. Benisch Artúr kultuszminiszté­riumba beosztott középiskolai igaz­gató jelent meg. Beszédében rámu­tatott arra a téves felfogásra, mintha az állam nem törődne a néppel, íme itt van egy szép épület — és ez csak egy példa a sok közül — ez is legnagyobbrészt az állam bőkezűségének köszönheti létre­jöttét. A vármegye képviseletében Pal­kovics László alispán és Reviczky Elemér főszolgabíró, a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. részéről lovag Schmidt Sándor m. kir. bányaügyí főtanácsos jelent meg. A vármegyei testnevelési bizottságot Koffler Gyula járási vezető, Sarvay János vár­megyei testn. titkár képviselték. Az ünnepség a Himnus elének­lésével ért véget. Utána a levente század Gabanitz Sándor lev. fő­oktató vezetése mellett feszes dísz­lépésben elvonult és tisztelgett a felszentelt zászló előtt. Az igazán gyönyörű és lélekemelő ünnepség sokáig emlékezetében marad a csolnokiaknak, valamint a meghívott vendégeknek is. tatja az elnök eljárását, amiért an­nak idején a közgyűlés elé hozta a fegyelmi ügyet, amikor az a bírói ság előtt is volt. Szerinte nem lett volna szabad egyidőben tárgyaltatni a kérdést a közgyűléssel. így került ferde helyzetbe a kamara; midőn a keresztény irgalmasság elvén meghozta határozatát a többség és a- két főtisztviselőt visszahelyezte állásukba, ugyanakkor a bíróság letartóztatta azokat. A kamara több­ségének határozatát azután az elnök megfellebbezte. Kérdi; kivel akar az elnök kormányozni, a többség­gel, avagy a ' kisebbséggel ? Fájó szívvel jelenti, hogy a történtek után nem tud az elnökkel szemben bizalommal viseltetni, s kénytelen a bizalmatlanság kérdését felvetni. Morvay elnök azonnal válaszol a felszólalásra. Indokolja eljárását, mely szerint ő a közgyűlés minden határozatát végrehajtotta, amint azt a miniszter jóváhagyta. Ha tehát a bizalmatlansági kérdést felvetik, az a minisztériumra vonatkozhatik. A bizalmatlansági kérdés erős izgalommal fűtött vitát provokált, zajos, lármás percek következtek, azonban a Lenkey-féle felszólalást indítvány formájában nem tárgyalta a közgyűlés, így határozatot sem hozott. A vezetőtitkári állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásánál volt még zajosabb jelenet. Névszerinti szavazással hozta meg e tárgyban határozatát a közgyűlés, mely sze­rint havi 700 pengő kezdő fizetés­sel, október 4-iki határidőre kiírják a pályázatot a vezető titkári állásra. Tárgyalták még a következő köz­érdekű kérdéseket: Közszállítások­nál az áru hazai származásának igazolása. — A fagylalt utcai áru­sítása. — Az inkasszó ipar enge­délyhez kötése. — A kamara ipari osztályának határozatai. — A má­sodik „Magyar Hét" rendezése. Több apró ügy elintézése után a gazdag tárgysorozatú viharos közgyűlés negyed 3 óra után ért véget. A győri kerületi kereskedelmi GS iparkamara viharos közgyűlése* Lenkei Emil esztergomi kültag felszólalása. F. hó 15-én délelőtt Győrben tar­totta közgyűlését a győri kereske­delmi és iparkamara, amelyen a tagok, különösen a vidéki kültagok nagy számban jelentek meg. A közgyűlés iránti rendkívüli érdek­lődés nemcsak a tárgysorozaton szereplő fontos kérdéseknek tulaj­donítható, hanem azon körülmény­nek is, hogy egyesek Morvay István elnök ellen bizalmatlansági indít­ványt készültek a közgyűlés elé terjeszteni. A bizalmatlansági nyi­latkozat elhangzott ugyan, de indít vány formájában nem nyújtotta be senki. Az évi költségvetésnek letárgya lása után élénk vitát provokált Lenkey Emil esztergomi kültag fel­szólalása. A fegyelmi ügyekre vo natkozó miniszteri döntés tárgyalá sánál mint első felszólaló, hibáz I n EH W%,m Éjjeli szolgálatot szept. 20 26-ig Takács István „Fekete $as"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-her­cegprímás, aki szerdán délután ér­kezett haza városunkba, szombaton dr. Hamvas Endre titkára kíséreté­ben egyházi ügyekben újból a fő­városba utazott. Személyi hír. Boldogult dr. Pro­kopp Gyulának, városunk kegye­lettel emlegetett volt főügyészének derék fia, dr. Prokopp Gyula a napokban kiváló sikerrel tette le az egyesített bírói és ügyvédi vizs­gálatot. A magunk részéről is őszin­tén üdvözöljük. Halálozás, Tónay Dezső nyug. I. oszt. főtörzsorvos f. hó 20-án, szombaton 72 éves korában elhunyt, i Temetése f. hó 22-én d. u. 5 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom