ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-07 / 135. szám

XXXV. évfolyam, 135. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. szeptember 7 GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. •iiw»i>m>*^»niiniwi_<iiiinwiiii Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A huszonhatos Esztergom, 1930. szept. 7Immár másfél évtized mult el azóta, hogy Esztergom utcáin „szépen szólt a huszonhatos banda", de az a ropogós muzsika még ma is a szivükben cseng azoknak, akik akkor a huszonhatos banda hangjaira masiroztak és nem dőltek ki a nagy masirozásból s akik a szakadatlannak látszott véres útról a jó Isten segitségével vissza is tértek. Hazudnánk, ha azoknak a vérzivataros időknek csak a nyomorúságát festegetnénk, — máskor egy évszázad alatt sem termett annyi emberi nagyság, idealizmus, lelkesedés, egyetakarás és testvériesség, mint abban a néhány esztendőben. A történelem prodiktiv erői működnek akkor, amikor a közös, nagy szenvedés a szeretetben és testvériségben egyesit! egy-egy nemzet fiait, leányait és társadalmát — és viszont a rombolás, pusztítás ereje markol a nemzet testébe-ielkébe akkor, amikor a szenvedések aránytalanságából kifolyóan emberek és társadalmi rétegek gyűlölködve egymás ellen fordulnak. A háború alatt a közkatona a főherceggel egy lelki magasságra emelkedett, magyar ember a magyar emberhez sohasem érezte magát oly közel egymáshoz, mint a harctéren, akár közkatona volt, akár tiszt, — és a méltóságos asszony elesett fiáért zokogó szive oly igaz testvér és rokon volt a béresasszonyéval, aki elvesztette egyetlen Jánosát. Nagy idők voltak azok, és a lelki alacsonyságokból és gonoszságokból fakadó rútságok, amelyek bizony akkor is rágódtak közöttünk, a legnagyobb megpróbáltatások közepette sem tudtak úrrá lenni felettünk addig, amig keményen állott a harc. Azóta sok tanulságot bocsátott rendelkezésünkre a sors. Egyet azonban okvetlenül a vérünkbe kell fogadnunk a nagy időkből: azt, hogy a nagy megpróbáltatások idején, akkor, mikor a vagyoni, erkölcsi és társadalmi igazságtalanságok és aránytalanságok sajogva fájnak az emberek lelkében, akkor nem az ellentéteket kiélezni, és az aránytalanságokat fokozni kell, hanem minden lehető eszközzel és áldozattal igazságot, méltányosságot kell teremteni, hogy az a bizonyos testvériesség és lelki békülés magyar és magyar között létrejöhessen. A nagynak, gazdagnak, hatalmasnak áldozatot kell hoznia, a kicsinynek és nyomorultnak a lelki nemességből sohasem szabad engednie, a magyar emelje magához a magyart és ne engedje a szegénységből és szenvedésből mélyebbre rántani. Ahol a huszonhatos regimentek esküdtek életre-haReális költségvetés vár Esztergom város képviselőtestületének elfogadására. Kényszerű terhek és nem szorosan vett városi szűk" ségletek nehezítik a város pénzügyi helyzetét. Űj terhek új bevételi források nélkül. A 100 0 ros pótadó. Iáira, ott ma a hősök emléke áll mint egy égremutató jel azok neveivel, akik a legszebb eszményért, a hazáért, a szépséges Magyarországért áldozták fel életüket. Intő jel ez, hogy igenis élnek még a magyar ideálok és ezek parancsa szerint kell berendeznünk életünket. Azok, akik ma ezt az emlékművetkönnytelt szemmel körülállják és a visszaemlékezés magasztos érzelmeivel töltekezhetnek, a kötelességteljesités nyugodt önérzetével nézhetnek szembe a „felvilágosult" pacifistákkal, a ma gúnyolódó kényelmeseivel és fölényes taknyosaival. Mert ha csúnya világban is élünk, de a szivünkben muzsikál és „szépen szól a huszonhatos banda!" A költségvetés részben az 1929. évi zárszámadás és az 1930. évi költségvetési adatok, részben az időközben hozott közgyűlési határozatok és felsőbb hatósági leiratok rendelkezései és végül a városi ügyosztályok, szakhivatalok és intézetek által beterjesztett jelentések figyelembevételével állíttatott elő. A főösszesítés szerint a városi háztartás összes szükséglete: 1,817.873— P és erre az összes fedezet: 1,559.167-— P, tehát a pótadó útján fedezendő hiány: 258.706 — P. A pótadó kivetésénél figyelembe vehető állami adók az 1930. évi egyesített adófőkönyv szerint a következők: földadó 29.444-20 P, házadó 193.879-92 P, társulati adó 32.033-04 P, tantiemadó 9.887'36 P. Összesen: 265.244-52 P, ebből pótadó alól mentes 6.146*90 P, marad pótadó-alap 259.097-62 P. A jelentkező hiány fedezésére tehát 100 %-os pótadó kivetése szükséges. Marad fedezeti többlet 391 P 62 fül. Az általános kereseti adó összegét a képviselőtestületnek felsőbb jóváhagyást nyert határozata értelmében az 1931. évre is 7 °/o-al irányozták elő. A 100 °/o-os pótadó kivett sének indokolása. Azokat a körülményeket, melyek ezen nagy pótadó kivetését föltétlenül szükségessé teszik s melyeket a költségvetési előirányzatnak ismételt újbóli átvizsgálása alkalmával sem sikerült mérsékelnünk, a következőkben ismerteti a polgármester : Mindenekelőtt rámutatok arra a tényre, hogy háztartási pénztárunknál az elmúlt években tapasztalt fizetési nehézségeknek oka nagyrészt az a körülmény volt, hogy költségvetésünkben a bizottsági tárgyalásoknál — azért, hogy a pótadószázalék minél kisebb legyen — a A költségvetési évben a valóságos bevételek és kiadások azonban nem ezen mesterségesen beállított összegek, hanem az életben előálló tényleges szükségletnek megfelelően jelentkeztek. Ennek következménye volt aztán, hogy a nagyobb összegben előállott kiadásokat az előirányzatnál kevesebb bevételekből fedezni nem voltunk képesek és a pénztár állandóan pénzhiánnyal 1-üzködik. A pénztár fizetőképességének biztosítására és a háztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló törekvésünk sikeréhez elsősorban szükséges, hogy a vagy önigazgatás alapját képező költségelőirányzatunk teljesen reális legyen. Értem pedig ez alatt azt, hogy a kiadások a bekövetkezhető legmagasabb öszszegben, a bevételek pedig a legrosszabb viszonyok mellett is biztosan remélhető legkisebb összegben vétessenek számításba. Rendes gazdasági viszonyok és körülmények között is alapja a helyes gazdálkodásnak a reális költségelőirányzat, annál inkább szükséges tehát a jelen körülmények között, midőn az elmúlt évek tapasztalataiból már szomorúan látjuk a valószerűtlen előirányzat következtében előállott tarthatatlan helyzetet. A mai nehéz körülmények között, midőn az ipari és kereskedelmi forgalmától teljesen megfosztott határmenti városunk lakosságának fizetőképessége a gazdasági termények árzuhanása miatt oly bizonytalan alapokon nyugszik, kétszeresen szükséges, hogy teljesen megbízható költségvetéssel dolgozzunk, amelyben legalább 2—3% tartalék legyen a pénztár fizetőképességének biztosítására. Szükséges ez annál is inkább, mert a mai méretek mellett vezetett gazdaság is 50—60.000 pengő forgótőke nélkül el sem képzelhető. Kéri tehát a polgármester a képviselőtestületet, hogy a költségvetés megállapításánál ezen fontos körülményeket vegye figyelembe. Mik emelték a szükségletet? Emelte a folyó évi szükségletünket azon körülmény, hogy az elemi és reáliskola fenntartásához eddig kapott állami hozzájárulás leszállíttatott s így e címen körülbelül 8.000 pengővel több teher hárul a városra. Nagyban emeli kiadásainkat, hogy kiadások a legkisebb, a várható bevételek pedig a legnagyobb összegre I a Pesti Hazai Első Takarékpénztár helyesbíttettek. | Egyesülettel kötött a képviselőtes. k

ész női átmeneti kabátok és kész női model ruhákból már nagy választék Vermesnél Yo Kossuth L.-u.