ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-03 / 133. szám

hány "-an jönnek ide, akik nem okozói tarthatatlan helyzetünknek, akik talán visszaadnának nekünk valamit abból a vagyonból, „melyet a nagyhatalmak jóindulata a mienkből juttatott nekik. li Ezt mi magyarok nem minősíthetjük „jó­indulat"-nak, hanem volt ellensé­geink rosszindulatának. Annak „az egy magyar wr"-nak bizonyára sok keserűség gyülemlett íel a lelkében és ezt magába foj­tani nem birta. Talán ez még nem olyan égbekiáltó bűn, amit nyil­vánosan meg kellene rónunk a „néhány" cseh kedvéért. Annak „az egy magyar wr"-nak bizonyára eszébe jutott ama sok ezer magyar katona vére, melyet a cseh árulás ömlesztett ki Galícia homokján. Annak az „egy magyar úr"-nak bizonyára lelki szemei előtt lebegtek ama magyar foglyok ezrei, akik fogságban a csehek áldozatai lettek. Nekünk nem szabad elfelejtenünk, hogy éppen a cseh tilalom miatt nem „néhányan, 11 hanem egész vidékek nem jöhettek ide Szent Imre ünnepségekre. Nem szabad felednünk, hogy a „néhány" cseh fogva tartotta egyik magyar polgár­társunkat, aki kabátján felejtette a trianoni keresztet. Nekünk kérdez­nünk kell, vájjon kapott-e csak egy cseh is szemrehányást cseh részről, amikor magyar állampolgárokat be­börtönöztek, mert azok a magyar állam törvényének eleget téve, le­venték, vagy leventeoktatók voltak. Nem szabad akkor hivatkozni a magyar nemzet lovagias vendég­szeretetére, amikor a leventék és azok oktatói őseik földjére látoga­tóba, vendégségbe mennek és a cseh vendégszeretet évekig tartó börtönben látja őket vendégül. Vagy feledjük el azt is a „néhány" cseh kedvéért, hogy ott túl a Dunán el­fogtak egy ártatlan esztergomi em­bert, aki elégtételül a nyitrai tör­vényszéktől csaknem kéthónapi fog­vatartásért hivatalos okmányon eny­nyit kapott — „egészségesen el­bocsájtva"? Vájjon megróttak-e ott ezek egyet is mindezekért ? Rászól­tak-e a „néhány" csehre azért, hogy a párkányi magyarokat „kel­lemetlen idegenek"-nek tekintik? Bármennyire is rá vagyunk szo­rulva az idegenforgalomra, kell annyira sovéneknek lennünk, hogy ha helytelenítjük is az elkeseredés kirobbanását, azt nyíltan, itt a határ­szélen ne rójuk meg. Elég szomorú, hogy a magyar állam minden egyes magyar állampolgár ellen elköve­vett sérelmet meg nem torol. Ha szegények vagyunk is, — aminek nagyrészben az a „néhány" cseh az okozója, egymást a kedvü­kért, elmaradásukért nyíltan, itt a szomszédságukban meg ne rójuk. Ne iparkodjunk keserűség kisebb kirobbanását a magyar vendégsze­retet rovására írni, mert magyar felfogás az, hogy a csehek sem ná­lunk, sem Pozsonytól Kassáig ed­digi viselkedésük következtéiben vendégek nem lehetnek, hanem gyűlölködő ellenségei mindennek ami magyar. Vitái István. Az esztergomi Szent István lövészcsapat őszi versenye. Okt. hó 5-én (rossz idő esetén 12-én) a MOVE Szent István lövészcsapat lőterén (Basa-utca 8. szám alatt) az Esztergom-Belvárosi és Szentgyörgy­mezői polgári lövészegyesületek ré­szére házi céllövőversenyt rendez­nek. Az előkészületek nagyban folynak. 14 I O E? If n i ff EL W%.m Éjjeli szolgálatot augusztus 30 íól szept. 7-lg Rochlitz-örökösők „Szent lsiván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. A vízivárosi zárda gyásza. Győri M. Celesztin irgalmas nővér, a vízivárosi zárda tagja, hosszas be­tegség után vasárnap este fél 8 óra­kor életének 22- ik évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése ked­den d. u. 4 órakor folyt le meleg részvét mellett a szentgyörgymezői temető kápolnájából. A Sétahelyszépitő Egyesület jótékony célú hangversenye. Mint jeleztük, f. hó 7-én esti 6 órakor az Esztergomi Sétahelyszépitő Egylet a Fürdő Szálloda nagytermében jóté­konycélú hangversenyt rendez. A műsor, amelyen neves fővárosi mű­vészek is szerepelnek, a következő: 1. W. V. Wallace: Maritana. Nyi­tány. Előadja az Esztergomi Zene­kedvelők Köre. 2. F. Halevy: Ária a Zsidónő c. operából. Ch. Gounod: Valentin imája a „Faust" c. operá­ból. Énekli Ferter Miklós operaéne­kes. 3. Boni P. G.: Sonata. Gordon­kán előadja Bergmann Sándor gor zat jelent meg, amelynek irója a strandfürdőről a következőkép em­lékezett meg: „Amikor a rengeteg szemlélődés és járkálás után holtra­fáradtan üdülést kerestem, valaki az esztergomi Szent István artézi für­dőt ajánlotta. A kis város után ítélve, befelé mosolyogtam az aján­latra, de amit találtam, az azután teljes mértékben meglepett. A vá­ros kellős közepén, gyönyörű, ár­nyas parkban terül el ez a telje­sen modern, még a legkényesebb igényeket is kielégítő fürdő. Olyan nagy a medencéje, mint a mi Szent István uszodánké, de fehér, ragyo­góan tiszta fayanceból készült. A vize, mint folyékony smaragd, vilá­gos zöld és olyan tiszta, hogy a be­dobott kétfilléres látható a fenekén. A víz bőséges artézi forrásból jő, vasas, kénes, magnéziumos termál­víz, hőfoka 29° Celsius. Minden igényt kielégítő kabinok veszik a medencét körül, homok és gyep­strand, napkúrázó hely, gyermek­játszótér áll rendelkezésre. Az ut­cára néző nagy épületben külön 130 széles gyapjucheviott 3*50 P Teniszflanelek ...... — *78 fill. Kelengyevászonmaradékok 1*— P Tornacipők, egyes számok 3*-— P Dorco, vagy parafatalpu­tornacipő 35—41-ig . . 4'30 P Gumitalpú cipő 2*70 P Sima és előírt csíkos ruhaanyagok, kész iskolaruhák, öltönyök, svéd tornanadrág, harisnyák minden szin és számban, fehérneműek, kötött kabátok, a már közismert jó minő­ségekben Balog László divatáruházában. végén már 7484 pengőre volt szük­ség. Egy pengő békebeli belső vá­sárlóértéke augusztus végén 66 fil­lér volt. A gyönyörű fürdő üditő vizében azon gondolkoztam, hogy mikor jut ilyenhez Székesfehérvár közönsége." A Stefánia Szövetség eszter­gomi fiókja f. hó 3-án, szerdán . délután fél 5 órakor a városháza donkaművész, a m. kir. Operaház; tanácstermében igazgatósági ülést tagja. 4. Ünnepi beszéd. Mondja vi- tart. Az igazgatósági tagok szives téz Szivós-Waldvogel József ny. tá-; megjelenését ez úton is kéri az bornok, a Sétahelyszépitő Egylet Elnökség, elnöke. 5. Reger M. Románc. Ge- \ rardi: Humoresk. Gordonkán elő-1 Részletfizetési kedvezmény az adja Bergmann Sándor gordonka- adóhátralékra. A pénzügyminisz Éretlen legények inzultáltak egy szolgálóleányt. Egy eszter­gomi úri családnál mindenes szol­gálatot teljesítő 18 éves falusi leány férfi és női uszoda, gőz, kád és me-1 vasárnapba vasútállomásra kisérte a dence fürdők várják a közönséget muvesz. 6. Magyar dalok. Kurucz 1.: „Ha elér hozzád." Kádas: „Fehér­selyem, csipkésszélű ..." Fráter L.: „Száz szál- gyertya ..." Énekli Fer­ter Miklós operaénekes. 7, Büchner A.: Egyveleg a „Harangszó" c. ze­nés és énekes társadalmi színműből. Előadja az Esztergomi Zenekedvelők Köre. A gordonka- és énekszámo­kat zongorán kiséri dr. Raymann János főreáliskolai tanár konycélra való tekintettel téseket köszönettel fogad zőség. 30 éves megszűnt (házadó­Meghosszabbitják a házadómentességet. A érvényű 1929: XXIX. t.-c. mentességi törvény) hatályának to vábbi 2—3 éves meghosszabbításá­ról már folynak a tárgyalások a pénzügyminisztériumban és a kérdés a legutóbbi minisztertanácson is szóba került, miután a Vass József népjóléti miniszter által kezdemé­nyezett átalakítási és tatarozási ak­ció sikere is a megfelelő adóked­vezményektől függ. Miután a minisz­tertanácsban nem történt elöntés e kérdésben, az érdekelt szakmák a multévi adómentességi törvény vég­rehajtási utasítása körül szerzett tapasztalatokon okulva, konkrét ja­vaslatot dolgoznak ki a pénzügy­minisztérium számára. A volt 26-osok f. hó 4-én, csü­törtökön este 6 órakor a Magyar Király szállóban találkoznak. A megbeszélés tárgya: a szeptember 7-én tartandó ezredemlékünnep. I Strandfürdőnk idegen szemmel iiézve. Lapunk más helyén emlé­kezünk meg a székesfehérvári déli­vasút dalárdájának esztergomi ki­tér utasította a különböző pénzügy­igazgatóságokat, hogy indokolt ese­tekben az arra rászorult adózók­nak köztartozásukra 24 havi rész­letfizetési kedvezményt is engedé­lyezhetnek. A miniszter rendelke­zése szerint olyan adózóknál, akik­nek jövedelme túlnyomó részben földbirtokból vagy bérházak hoza­dékából áll, a részletfizetési kedvez­A jóté­! mény legfeljebb nyolc, illetve négy felülfize-, negyedévi egyenlő összegű rész­a rendé- létre szólhat. A részletfizetési ked­j vezménybe belekalkulálják a kése­delmi kamatokat és a már felme­rült behajtási költségeket is. Az ipariskolába a beírások folytatólag a következő sorrendben történnek: szept. 3-án, szerdán a II. és 4-én, csütörtökön az I. osztá­lyosok jelentkezzenek anyakönyvi kivonatukkal és utolsó évi bizonyít­ványukkal. — A vidéken dolgozó tanulókat a fenti időben a főnök tartozik beíratni. A tanszerdíj a be­íráskor lefizetendő. Pénteken, 5-én az új tanulók jelentkeznek Ezek a tanoncszerződést is kötelesek el­hozni. — Beiratkozni tartozik min­den tanuló korára és iskolai vég­zettségére való tekintet nélkül; te­hát az érettségi vizsgát tett, az idő­sebb nagykorú és építőiparostanulók is. Az érettségizett, vagy 25 évüket betöltött tanulók egészben, vagy részben való felmentésért való ké­relmüket beiratkozáskor írásban adják be. — Akik a beiratkozást elmulasztják, azok ellen a büntető eljárás rögtön megindul. A mai pengő vásárló értéke hatvanhat aranyfillér. Gál Benő­nek, a Szakszervezeti Tanács titká­rának most közzétett számításai sze­rint augusztusban tovább nőtt a drá­gaság. Az átlagos drágulás 0'32 szá­élelmiszerárak drágu­Július i rándulásáról a Székesfehérvári Napló f _ j-nyomán. Ugyanebben a kitűnően, zalékos, az szerkesztett keresztény újságban | lása pedig 1*77 százalékos „A Magyar Sión történelmi magas- j végén egy öttagú munkáscsalád latán" címmel meleghangú cikksoro- megélhetéséhez 74*60, augusztus kölhető. 6 óra után induló vonathoz édes­anyját, aki meglátogatta őt. Vissza­felé jövet három éretlen suhanc megszólította "az egyedülhaladó fia­tal leányt. A leány nem válaszolt a legényeknek, hanem sietve igyeke­zett a város felé. A legények azon­ban nem hagyták békében, hanem kétszer-háromszor elgáncsolták és amikor a leány erre rendreutasí­totta támadóit és segítségért kiál­tott, a legények arculverték úgy, hogy sírva, összeverve érkezett haza. A rendőrség azonnal üldözőbe vette a tetteseket és már nyomon is van. A durva fiatalkorú legények csak­hamar rendőrkézre kerülnek és el­nyerik méltó büntetésüket. Elkészült a város új költség­vetési előirányzata. Esztergom sz. kir. város 1931. évre szóló új költségvetési előirányzata sok meg­fontolás, tárgyalás és megvitatás után elkészült. A vastag füzet alak­jában készült munka, amely világos képet nyújt a város gazdasági és pénzügyi helyzetéről, a nyomdát is elhagyta, és most már a képviselő­testületi tagok kezébe kerül. A leg-, közelebbi pénzügyi bizottsági ülé­sen való letárgyalása után a költ­ségvetés most már közgyűlés elé kerül, amely valószínűleg f. hó 10-én., a jövő héten lesz. Élelmiszer- és gyümölcs-üzle­tet nyitottam Kossuth Lajos­utca 58. szám alatt. — Szives pártfogást kér: Kovács Istvánné. Jelvényt kapnak a hadirok­kantak. Többszöri elhalasztás után most végre rövidesen kiosztják a rokkantjelvényeket. A jelvény ki­osztásának késedelmezését az okoz­ta, hogy több minisztérium hatás­körébe tartozik a jelvénykérdés és úgynevezett tárcaközi megállapo­dást kellett kötni. A belügyi és honvédelmi kormányok már hozzá­járultak a jelvényügy mikénti ren­dezéséhez. A jelvény céljául azt jelölték meg, hogy előmozdítsák a hadirokkantak társadalmi megbe­csülését és tiszteletét. A hadirokkant­jelvény számozva lesz, mint a vitézi jelvény. A jelvényeket ünnepélyes keretek között a Honsz helyi cso­portjainak közreműködésével fogják kiosztani. A jelvény nem lesz örö­Intézeti ruhák, anyagok, torna- s kézimunkacikkek legolcsóbbak BALOG-nál. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom