ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-08-29 / 131. szám
lósiparban az állam részéről a kartellekkel szemben. — Az államnak, a kormányhatalomnak végre meg kell becsülnie azt is, — mondotta, — hogy a magyar önálló iparosság és benne a vendéglősiparosság nagy sérelmeinek orvoslását követeli ugyan, de ez a követelés és a panaszkodó gyűlések formája és szelleme a nemzeti gondolattól és valláserkölcsi alaptól soha el nem tért. A vendéglősök alkotmányos keretek között kérik sérelmeik orvoslását. — Hol van az az idő, — folytatta, -— amikor Magyarországon tele voltak a vendéglők és a kávéházak ? Ennek az iparágnak a tragédiája abban rejlik, hogy fogy a vendég és nő a közteher. — Nincs meg a hivatalos jóakarat hozzá, hogy pl. a söröshordóból ne 80, hanem csak 70, 60 litert vegyenek számba az adó szempontjából. A sör drágaságát a vidéken az okozza, hogy a sörárak nem a szabad versenyben kialakult árak, hanem a kartell által diktált árak. — Az önálló sörgyárral úgy vagyunk — folytatta nagy érdeklődés közepette az előadó — hogy a tervezők maguk sem bizonyosak dolgukban, mert már a kezdetre is akadályozó hatással volt a kartellek és a nagytőke hatalmas befolyása. — A sör ma már olyan fontos közérdekű fogyasztási cikk, hogy meg kellene szabaditani mindenféle felesleges ballaszttól és tehertől. A kartelleknek pedig — ha másként nem megy, állami beavatkozásra — kevesebb haszonnal kell beérniök. — A sör drágaságáért nem a vendéglős, hanem egyedül a sörkartell a felelős. — Egy más gazdasági politika szükséges a kormány részéről, hogy az országban uralkodó nagy elégedetlenség ne fajuljon el veszedelmes irányokban. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Győri Zsigmond (Miskolc) tartotta meg érdekes és meggyőző előadását. A termelőnek adott jog szülte a borbatyuzást és a borcsempészést — mondotta, — amelynek gyakorlata folytán nemcsak a vendéglős és korcsmáros károsodik, hanem a kincstár is, mert ha a batyuzással és csempészéssel eladott bort a korcsmáros és vendéglős adhatná el, akkor az adó is befolyna utána. Elfogadta a kongresszus a javaslatot, amely szerint kérni fogja a kormányt, hogy a gazda 100 literen aluli bormennyiséget ne adhasson el. Dr. Hoványi Kornél ügyvéd, miskolci törvényhatósági bizottsági tag tartotta meg ezután előadását az italmérési törvényről és az illeték reformjáról. — A háború előtt több törvény és rendelkezés szabályozta az italmérést Magyarországon és kevés volt az italmérés, ma egy törvényrendelkezés van, de rengeteg az italmérés, — és ez nagy baj, a vendéglősök és korcsmárosok nyomorúságának egyik legfőbb oka ebben keresendő. — Ennek pedig maga a törvény az oka, — folytatta az előadó, — amely a szakiparost a hatodik helyre teszi az italmérési engedélyek kiadásánál és előnyben részesíti az államot, a várost, a szövetkezetet, és különféle állami és magánalkalmazottat. — Lehetetlen és igazságtalan helyzet ez. Az állam és a város ne konkuráljon és ne keljen versenyre az amúgyis nehéz viszonyokkal küzdő polgáraival, hanem ellenkezőleg, segítse hozzá az életlehetőségekhez. — Az illetéklerovásoknál is súlyos jogtalanságok vannak, mert személves impressziók alapján történnek, úgy, hogy ma már nem tudja mint rendezze be magánéletét az iparos, a vendéglős és korcsmáros, mert súlyosbítják adóját, ha színházba jár és súlyosbítják akkor is, ha nem jár, mert akkor meg azt mondják, hogy takarít, hát fizethet! Nagy lelkesedéssel fogadta el a kongresszus előadó javaslatait, amelyek szerint kérni fogja a kormányt, hogy módosítsa az új 1924. évi italmérési törvényt és elsősorban csak szakmabeli rendes iparosok kapjanak italmérési engedélyt, továbbá, hogy csak minden három évben lehessen szaporítani az italmérések számát és hogy a tényleges fogyasztás alapján a fogyasztási adóval együtt rovassék le az italmérési illeték. Csak annak legyen jogosultsága italmérésre, aki hivatásszerűen, iparszerűen végzi. Gábor István volt a következő előadó, aki statisztikai adatokkal mutatta ki a túlzott forgalmi- és fényűzési adóbevételeket, és amellett a sok behajthatatlan előírást, amely tények azt bizonyítják, hogy az iparosok erejük végső megfeszítésével fizettek, ameddig bírtak, de most már valóban szükséges az adókivetések revíziója. Kimondotta a kongresszus, hogy a forgalmi és fényűzési adó eltörlését kéri a pénzügyi kormánytól utolsó segély kiáltásként. Arról is szó került a kongresszuson, hogy amiért nem lehet Magyarország bortermelését értékesíteni és ennek első okául a borfogyasztási adó magasságát jelölték meg. — Nem tudjuk, — mondotta az előadó — hogy a mai 20 filléres borárak és a 16 filléres literenkénti adó mellett fogyasztási adót fizetünk-e, vagy a bor árát kell mégegyszer meglizetnünk az államnak! ? Több hozzászólás után a kengreszszus a Himnus eiéneklésével ért véget. Délután 2 órakor hatszáz terítékes bankett volt, amelyen felköszöntő hangzott el a kormányzóra, és amelyen felköszöntőt mondott dr. Antóny Béla polgármester a vendégekre, Mátéffy Viktor az iparosságra és a megjelentek családjaira, Skrabán Ferenc és dr. Hoványi Kornél a polgármesterre, Esztergom városra és vendégszerető népére. 4 óra után a hercegprímási palota előtt sorakozott fel zászló alatt a vendéglősök és korcsmárosok nagy csoportja a bíboros-hercegprímás üdvözlésére. Lelkes éljenzés fogadta a palotája kapuján kilépő dr Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, akit dr Pongrácz Aladár a szövetség főügyésze szép beszédben köszöntött. A hercegprímás kedves bes: édben köszönte meg a tisztelgést és a valláserkölcsös lelkületre és hitükhöz való ragaszkodásra buzdította a megjelenteket; a hühűség egyesítsen minden jó magyart a Szent Imre esztendőben ! A vendégek ezután megtekintették a Bazilikát, a város nevezetességeit, csütörtökön délelőtt pedig az esztergomi vidék egyik legkedvesebb kirándulóhelyére, a vaskapui kilátóba mentek, ahol dr. Antóny Béla polgármester látta vendégül őket. Kimutatás az ország pénzügyi állapotáról az év első felében. A pénzügyminiszter most adta ki az ország pénzügyi helyzetéről szóló júliusi jelentését. A jelentés mindenekelőtt ismerteti a júliusi előirányzatot, amely 74*3 millió pengő kiadással szemben 506 millió pengő bevételt, vagyis 237 millió pengő hiányt tüntetett fel. A júniusi bevételek az előirányzott 91*8 millió pengő helyett 106 millió pengőt tettek ki, vagyis tettek be. A munkanélküliek száma a májusi 20.732-vel szemben juniusj ban Í9.789 volt, de 1929. júniusában csak 14.708 volt a munkanélküliek száma, egy év alatt tehát összesen 5,000-el növekedett meg a munkauélküliek tömege. az állam júniusban 14*2 millió pengővel többet vett be, mint amennyit előirányoztak. Az egész 1929—1930. évi költségvetés összes bevétele 953*9 millió pengő volt, vagyis 87 millió pengővel több az előirányzott 945"2 millió pengőnél. A posta és távírda júniusban kerekszámban 570.00 pengő bevételi többletet mutat fel, mig a MÁV bevételi többlete júniusban meghaladta a 7 millió pengőt, dacára annak, hogy a teljesítmények az előző év megfelelő havával összehasonlítva csökkentek. A Duna-Száva-Adria vasút bevételi többlete 120.000 pengő volt. A Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint június utolsó hetében 33,710 393 P 94 fül. Váltópénz volt forgalomban. A Póstatakaréknál és a budapesti bankoknál elhelyezett takarékbetétek összege 633*8 millió pengőről 646*4 millió pengőre emelkedtek. Közli a jelentés, hogy júniusban Romániával, Belgiummal és Perzsiával folytattak kereskedelempolitikai tárgyalásokat. Külkereskedelmi mérlegünk ez év első felében 44.8 j millió pengő kiviteli többletet tüntet j fel. A fizetésképtelenségek száma 1 júniusban emelkedett, összesen 203 csődöt és kényszeregyezségei jelenHIREK. Éjjel" szolgálatot augusztus 23-29« ig Kenschhauminayer Károly „ftöegváliéhoz" címzett gyógyszertára (Kossuth Lajjos--»uíca) teljesít. Főegyházmegyei hírek. A bibornok hercegprímás dr Hamvas Endre theológiai tanárt és spirituálist címzetes hercegprímási titkárrá és főszentszéki jegyzővé nevezte ki. Ugyanekkor dr Lacza Istvánt theológiai tanárrá és a gimnazista kispapok tanulmányi felügyelőjévé, dr Záborszky Istvánt a gimnazista kispapok lelkiigazgatójává nevezte ki. míg a tneologusok lelkiigazgatói teendőinek végzését dr Tichy Gyula theológiai tanárra bízta. é Kormányzói elismerés. A Koríányzó Ur Ő Főméltósága megJngedte, hogy vitéz Sághy Antal lorogi bányamérnöknek, városunk jiváló szülöttjének hazafias, erdetes és buzgó működéséért eiismeését tudtul adják. — Vitéz Sághy ntal bányamérnöki teendőin ívül ritka hazafias működést fejt i Dorogon a bányaleventék és a |5vészek között. Gratulálunk. Személyi hír. Dr. Sághy Imre ir. tanfelügyelő szept. hó 2-án Kezdi megliivatalos szabadságát. Etter Ödön vándordíjat alapiott az úszó ifjak részére. Etter páön takarékpénztári elnökigazgaló zép vándordíjat alapított ifjúságunk estnevelésének előmozdítására, az szósport művelőinek nemes verengésére. A vándordíj egy gyöyörű kinaezüst kehely féldombormvű díszítéssel, tetején koszorút tó győző alakkal. A vándordíj rzője az Esztergomi Move Sport lub. A vándordíjat az ifjúsági versenyszámokban legtöbb helyezést léit versenyzők egyesületük részére nyerhetik. Az első kiírás még pz évben lesz. ( Az Esztergomi Sétahelyszépííő Egyesület szept. 7-én hangversenyt rendez. Az tagadhatatlanul szép eredményeket felmutató és üdvösen működő Esztergomi Sétahelyszépííő Egyesület szeptember hó 7-én jótékonycélú művészhangversenyt rendez a „Virágos Magyarország — Virágos Esztergom" megvalósításának céljaira. A hangverseny igen nívósnak Ígérkezik, szerepelni fognak rajta fővárosi művészek, operaházi tagok is, és a nemes célt tekintve bizton reméljük, hogy a közönség méltó pártfogásban fogja részesíteni. Koszorúküldés kerékpáros stafétával a budapesti Szent Imre szoborra. A soproni kath. Legényegylet az augusztus 20-iki ünnepélyre, mint az ország több részéről is, egy gyönyörű koszorút küldött, melyet kerékpáros (nem motor) staféták szállítottak tovább. Az első váltás Kapuváron történt, hova a soproni staféta vitte, Kapuvár* Győrig, Győr Nagyigmándig, ahol a tatai staféta átvette 17-én d. u. 5 órakor. Éjjel Tatán maradt, ahon•••Harisnyák, fehérruhaanyagok, öií «nyök, fürdofelszerelósaiegoiGsóbbak BALOG-nái.4