ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-29 / 131. szám

XXXV. évfolyam, 131. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. augusztus 29 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az esztergomi „sóhajok hídja" előreláthatólag még sokáig sóhajok hid ja marad, és az ábrándok és vágyakozások messzi szivárványos ködében van még az az idő, amikor a sóhajok hidjából ismét az élet arany hid ja lesz, amint azt a vendéglősök ebédjén az egyik miskolci szónok jövendölte. Azonban a sóhaj nem jelent csüggedést, elkeseredést és reménytelenségedé* valahányszor a magyar ember Esztergomból Párkányba vagy Párkányból Esztergomba ballag a Mária Valéria hidon át, mindannyiszor felújítja magában, hogy ez a lehetetlen állapot így örökké, így soká nem maradhat. Hiszen mi törököt űztünk, mi százötvenesztendős török jármot ráztunk le éppen itt Esztergomnál kezdve meg a törökverést és törökűzést, hát bizonyosak lehetünk benne, hogy a tizenöt- vagy mondjuk húszesztendős trianoni jármot is lerázzuk — amint azt a díszebéd másik illusztris szónoka hirdette. Persze, mindez eddig csak szép szó és gondolat, hitélesztés és lélekerősités, amellyel ünnepelünk és amelyet minden nagyobb magyar összejövetelnél és barátkozásnál felújítunk. A magyar élniakarást és a magyar feltámadás útjait lehet szivárványos fénnyel vetíteni — Mátéffy Viktor azonban a magyar vendéglősökhöz, korcsmárosokhoz és általában a magyar iparosokhoz szólva a magyar életnek és feltámadásnak reális útjait jelölte meg, amikor Magyarország életbenmaradását és feltámadását az önálló adófizető magyar polgár, a munkás magyar iparos erőslelkű kitartásához, kötelességtelj esitéséhez kötötte. Valóban csak az olyan államnak van jövője, amelynek küzdő és dolgozó iparosai és munkásai vannak és amelynek adófizetői büszke önérzettel vallják, hogy önálló, független polgárai a hazának. A lefolyt vendéglős és korcsmáros kongresszus szelleme és komoly lefolyása bizonyítja, hogy ennek az országnak iparosai ebben az értelemben fogják fel hivatásukat, szenvedésüket és küzködésüket, és ha segítséget kérnek a kormánytól, ezt azért is teszik, hogy az állammal szemben leróhas sák kötelességeiket. Csak a minden kötelességtudó honpolgárnak kijáró állami védelmet és jóakaratot kérik. Ilyen iránybán pedig okvetlenül revízió alá kell venni ügyeiket. Nagy érdeklődés mellett folyt le Esztergomban az Országos Vendéglős és Korcsmáros kongresszus. Az italmérési törvény módosítását, a forgalmi és a fényűzési adó eltörlését, az illetékfizetés revizióját kér'ik a kormánytól. Fogadtatás a Széchenyit téren, tisztelgés a hercegprímásnál. A magyar vendéglősök és korcsmárosok országos kongresszusának határozata alapján az ország valamennyi vendéglős és korcsmáros ipartársulata és szakosztálya, valamint az ország összes önálló vendéglősei és korcsmárosai az idén Esztergomban tartották negyedik Országos Vendéglős és Korcsmáros Kongresszusukat. A kongresszus alkalmából mintegy halszáz vendéglős és korcsmáros érkezett Esztergomba az ország minden részéből. A vendégek legnagyobb része f. hó 26-án, kedden este érkezett a fellobogózott primási városba, amelynek közönsége szép, lelkes fogadtatást rendezett tiszteletükre. Fényárban úszott a régi Bottyánpalota, ragyogott a Szent Imre jubileum alkalmából reflektorfényben úszó Bazilika ormán a kivilágított kereszt, és nagy közönség várakozott a városháza előtt, amikor a leventezenekarral élén zászlók elővitele mellett beérkezett a Széchenyi-térre az ország vendéglőseinek és korcsmárosainak hosszú sora. A városháza erkélyén dr. Antóny Béla polgármester több vezetőférfiúval együtt várta a felsorakozó vendégeket és lelkes beszédet intézett hozzájuk. — Magyarország bíboros-hercegprímása a Szent Imre jubileummal a magyar nemzet dicső múltjába és az égiek felé akarta irányítani a dolgozó és a trianoni terhek alatt nyögő magyar emberek figyelmét — mondotta a polgármester, — és azt akarta, hogy onnan merítsen erkölcsi erőt és bizakodást küzdelmeihez, feltámadásához. — A gyönyörű Szent Imre ünnepek alatt reánkirányult a külföld figyelme és nem hiába. Van mit néznie itt és van min csodálkoznia. — Elismerő csodálkozással kell itt látnia minden idegennek a trianoni bosszú és a legnehezebb életviszonyok közepette és a sok szenvedés, nélkülözés dacára uralkodó polgári rendet, életkedvet és bizakodást a jövőben. A jólétben dúskáló Nyugat, amelyet legutóbb a bolsevizmustól mentett meg a magyar, mert hiszen a bolsevizmus hullámai itt, a magyarság erkölcsi erején törtek meg, bizony példát vehet ebben a tekintetben a megcsonkított, halálraítélt Magyarországtól, amelynek népe Istenbevetett hittel küzködve, fegyelmezett akarattal keresi az életlehetőségek útjait. A nagy éljenzéssel fogadott üdvözlő beszédre dr. Pongrácz Aladár, az országos vendéglősszövetség főügyésze válaszolt, megköszönve a szives fogadtatást, majd a Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett a Himnust énemiBiwn mm—É imi—• i kelte, amelynek elhangzása után a kongresszusi résztvevők hosszú sora a leventezenekar hangái mellett a Fürdő-szállóba vonult. A kongresszus gyűlésezése. Másnap, f. hó 27-én, szerdán reggel 8 órakor a résztvevők számára istentiszteletek voltak. A katholikus vendéglősök és korcsmárosok a város kegyúri templomában szentmisét hallgattak, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános celebrált. A református és izraelita templomban is voltak istentiszteletek. A kongresszusi nagygyűlés délelőtt 9 óra után kezdődött. A kongresszuson a vendégeken kivül sok esztergomi érdeklődő is megjelent és az első sorokban ott láttuk Mátéffy Viktor prépost-plébánost, országgyűlési képviselőt, továbbá dr. Frey Vilmos dorogi és Kún Béla hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselőt, dr. Antóny Béla polgármestert és másokat. A pénzügyminiszter képviseletében Szabó Gyula miniszteri tanácsos volt jelen a gyűlésen. A gyűlést Sörös Ede, az esztergomi szakosztály elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, mely után felkérte Skrabán Ferencet (Aszód) és Szűcs Mihályt (Újpest) a kongresszuson való elnöklésre. Az elnöki szék elfoglalása egy kis incidenssel történt. Voltak ugyanis olyanok, akik Orbán F. Géza elnökségét akarták, és amikor azt látták, hogy a kijelölt elnökök elfoglalják helyüket és az ő kívánságukat nem veszik figyelembe, hangos tiltakozással kivonultak a tt rémből. A kongresszus különben ezentúl komoly, a magyar iparossághoz méltó modorban folyt le. Dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes Esztergom város hatósága és közönsége nevében üdvözölte a kongresszust, Szabó Gyula miniszteri tanácsos pedig a kormány nevében kérte Isten áldását a gyűlés munkájára, majd az elnöklő Skrabán Ferenc felkérte Kún Béla országgyűlési képviselőt beszédének megtartására. Kún Béla általános figyelem közepette emelkedett szólásra és a jelenvoltakat magával ragadó, szép beszédet mondott, amelyben a kisegzisztenciák és a kis adófizetők fokozottabb védelmét követelte a vendégAz új modell kész női átmeneti kabátok és kész női model ruhákból már nagy választék Vermesnél Td Kossuth L.-u. szám.