ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-27 / 130. szám

kezdtek s felajánlották, hogy a szabad elvonulás feltétele mellett feladják a várat. Szobieszky a közeledő télre való tekintettel elfogadta az ajánlatot. A várban ekkor 4000 ember volt. Elvonuláskor a kapunál Szobieszky János, Lotharingiai Károly, a bajor Max Emánuel, Stahremberg és Bádeni Lajos álltak, s a kivonuló török parancsnokkal és tisztekkel lovagiasan kezet szorítottak. A vár ostromában a lengyelek nem vettek ugyan részt, csak maga Szobieszky, mert a lengyel csapatok ekkor a Duna túlsó partján álltak, de a parlamentérek: Poznan és Zator lengyelek voltak. Az emléktábla ezt az eseményt hirdeti. A szónok ezután Szobieszky kiváló jellemét és mély vallásosságát ecsetelte megkapó adatok felsorolásával. Elmondta, hogy XI. Ince pápa kérésére Szobieszky megesküdött, hogy addig nem nyugszik, míg a törököt ki nem űzik a megszállott keresztény területekről. 1683. szept. 12-én Bécs, majd Schwechat, Pozsony, innen a Csallóközön át Komárom voltak törökűző útjának nevezetes állomásai. Komáromnál a Duna balpartján vonult tovább s október 7-én Párkánynál az első csatát vívta a váratlanul előbukkant török csapatokkal. Ebben a csatában azonban csak a lovasság vett részt. Szobieszky itt visszavonulni kényszerült, hogy egyesüljön Lotharingiai Károly csapataival. Október 8-án pihenő napot rendelt, amelyen katonái részére lelkigyakorlatokat tartatott s buzdító szavak kíséretében hívta fel figyelmüket a döntő ütközetre. Október 9-én Lotharingiai Károly tervei szerint állott fel a felszabadító sereg kb. Ebed—Muzsla vonalában. A centrumban Lotharingiai Károly és Stahremberg, a Duna felé eső jobbszárnyon Szobieszky és Bádeni Lajos, a hegyek tájékán húzódó balszárnyon Jablonovszky Szaniszlö és Dünewald táborozott. A csapatok közt volt 1500 pápai zsoldos is. A törökök a nagyszerűen megtervezett támadásnak nem sokáig állhattak ellen. Egyrészük a párkányi várba húzódott, másrészük a hajóhídnak rohant, hogy Esztergomba meneküljön, amely azonban leszakadt és rengeteg török a Duna habjai közt lelte halálát. Rettenetes gyilkolás kezdődött, amely a török sereget teljesen tönkretette s a török hatalom napja evvel a csatával egyszersmindenkorra leáldozott. Az új híd a szigeten okt. 21-re lett kész, amelyen át Páífy csapatai vonultak át először Esztergom visszafoglalására. Az illusztris szónok ezután a lengyel-magyar történeti kapcsolatokat sorakoztatta fel, amelyek egyik centruma Esztergom volt. S ma is legszentebb helyünkön, a Szent István kápolna mellett állítottuk fel ezt a táblái, amely Szent István és a kongreganista Szobieszky emlékét itt Esztergomban évszázadokig együtt fogja hird íni. „Kedves magyarok: jobb és boldogabb jövendőt!" Páter Kosibowicz jezsuita lengyel nyelven mondott a lengyeleket teljesen magávalragadó emlékbeszédet. Azután dr. Antóny Béla polgármester rövid beszéd kíséretében Esztergom város koszorúját helyezte el az emléktáblánál s azt meg-j őrzésre átvette. Hasonlóképen a lengyelek is nemzeti színeikkel díszített babérkoszorút tettek az emlékműre, A magyar és a lengyel Himnust énekelte el a Turista Dalárda, majd Hlond Ágoston bíboros magyar nyelven a következőket mondotta: „Kedves magyarok, jobb és boldogabb jövendőt!" Ezzel végetért a felemelő, lelkes ünnepség, amely után Hlond bíboros Budapestre utazott. A vasútállomáshoz maga dr. Serédi Jusztinián hercegprímás kisérte ki az előkelő vendéget. Délután 1

2 5 órakor a lengyelek a hercegprímás! palota előtt gyülekeztek és lelkesen ünnepelték és üdvözölték dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást, aki kedves beszédben köszönte meg az üdvözlést. Ezután a lengyelek a kongreganistákkal együtt fél 6 órakor utaztak vissza hajóval Budapestre a lengyelmagyar barátság szép tanúbizonyságának emlékével. Esztergomiak a budapesti nemzetközi legénynapon. F. hó 16-án és 17-én városunkban járt külföldi legényegyleti elnökök és tagok a budapesti nemzetközi legénynapra utaztak, amelyet Szent István napján tartottak. Ezen a külföldieken kivül hetven hazai I legényegylet képviselői is megjelen•tek. Esztergomból Schiffer Ferenc 'prelátus, őrkanonok, a Magyaroriszági Kath. Legényegyletek Orsz. ' Szövetségének elnökén kivül Kleppek I Alajos, Polusin Mátyás, Havas Sán• dor, Szedmer József, Szikora Károly 'és Pézsa István vettek részt a gyűlésen, ahol Virág Ferenc pécsi í püspök elnökölt. I Az előadások közben érkezett meg Serédi Jusztinián biboros her! cegprimás és Rott Nándor veszprémi * megyéspüspök. A biboros-hercegI primás rövid beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy maga ís iparoscsaládból származik és szivéhez nőtt a munkásifjuság sorsa. Megtartották Budapesten az öregtagok naggyűlését is és az Országos Szeniorátus felállítását határozták el Schiffer Ferenc országos elnök elnöklete mellett. Ugyanitt is résztvettek az előbb felsorolt esztergomiak. Az Országos Szeniorátus felállításának célja az, hogy azok a legényegyleti tagok, akik az egye sületi életből, a legényegyletből kiöregedtek és akik mesterek lettek, a régi szeretettel viseltessenek a Kath. Legényegylet iránt, vigyék be Krisztus Királyságának tiszteletét családi körükbe és hogy saját hatáskörükben tagokat toborozzanak a Kath. Legényegyletbe. As országos vendéglős- és korcsmáros-kongresszus Esztergomban. Mint már jeleztük lapunkban, a Magyar Vendéglősök és Korcsmárosok Orsz. Kongresszusának határozata alapján az ország valamennyi vendéglős és korcsmáros iparostársulata és szakosztályai, valamint az ország összes önálló vendéglőse és korcsmárosa Esztergomban f. hó 27-én Országos Vendéglős és Korcsmáros Kongresszust tartanak. A vendéglős kongresszust az esztergomi rendezőség felemelő komoly keretben óhajtja megtartani. Emellett gondoskodni kivan arról is, hogy az idejövő kongresszusi tagok és családtagjaik hasznosan szórakozva töltsék el idejüket és megismerhessék a természeti szépségekkel bőven megáldott fürdőváros-Esztergomot. A kongresszus programm ját az alábbiakban közöljük. Augusztus 2c~án Érkezés Esztergomba. A vonatoknál és a hajóknál a rendezőbizotíság fogadja az érkezőket. A d. u. 8 óra 57 perckor érkező vonat vendégeivel a rendezőbizottság bevonul a városháza elé a már megérkezett vendégekkel együtt. A menet élén a leventezenekar játszik. A városháza előtt dr. Antóny Béla, Esztergom kereskedők kicsinyben.való árusítása. A korlátolt italmérési engedélyek. Az italmérési illeték reformja. A borfogyasztási adó ügye. A fényűzési és forgaimi adók ügye. 3. Ipari ügyek : A vidéki szakipartestületek ügye. A korcsmaiparnak reformálása és szakképzettséghez való kötése. 4. A sörkartell ügye. 5. A zeneszerzői jogdij. 6. Idegenforgalmi ügyek. 7. Záróra törvényes rendezése. 8. A korcsmai hitel ügye. 9. A takarék asztaltársaságok (spóregyletek). 10. Esetleges indítványok. Délután 1 óra 30 perckor díszebéd a Fürdő Szálloda kerthelyiségében. Fél 5 órakor felvonulás a primási palotához a hercegprímás előtti tisztelgésre. Este fél 9 órakor vacsora a kijelölt vendéglőkben. Vacsora után tánc a Fürdő vendéglő terraszán. Augusztus 28-án Délelőtt 7 óra 30 perckor gyülekezés a Széchenyi-téren. — 8 órakor indulás a főszékesegyházba a kincstár, képtár, kripta, hercegprimási múzeum s a Bibliotéka megtekintésére. 10 órakor találkozás a Fürdő Szálloda kerthelyiségében. Innen indulás az esztergomi Vaskapu kilátóba, hol Esztergom város polgármestere a kirándulókat vendégül látja. Visszaérkezés után tetszésszerinti ozsonna. Este 17 óra 30 perckor hatóval és 19 órakor induló vonattal elutazás. szab. kir. megyei város polgármestere üdvözli a vendégeket, kinek szavaira az Országos Vendéglős Egyesület ügyvezetője válaszol. Ez után a Himnuszt éneklik. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek elszállásolása. 9 órakor vacsora étlap szerint a Fürdő Szálloda, Magyar Király Szál loda, Három Szerecsen és Árpádkert vendéglőkben. Vacsora alatt a levente zenekar lampionos szerenádot ad. Augusztus 27-én Reggelizés a Központi Kávéházban. Délelőtt 7 óra 45 perckor gyülekezés a városháza előtt. 7 óra 50 perckor indulás az Ipartestület zászlaja alatt a belvárosi kegyúri plébánia-templomba. Ezzel egyidőben más felekezetiek részére saját templomukban (ev. ref. vallásúak Német-utca, izr. vallásúak Imaházutca) istentisztelet. 9 órakor kongresszus (díszközgyűlés) a Fürdő-Szálloda színháztermében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Italmérési és adóügyek: A bortermelői engedélyek, borbatyuzás, borcsempészés. Az italmérési törvény módosítása. A bor-, sör- és szeszSerlegavatás a Turista Dalárdában. Özv. Farkas Elekné, a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya volt kedves emlékű elnökének, néhai Farkas Elek ny. székesfővárosi igazgató-tanítónak özvegye, a Turista Dalárda zászlóanyja, boldogult férjének és kisfiának ezüstemléktárgyaiból Király Mór ékszerésszel egy gyönyörű ezüstserleget készíttetett, amelybe beillesztette a maga és férje jegygyűrűjét is. A remekbe készült serleget, amelyet turista jelvények és szép feliratok ékesítenek, az Esztergomi Turista Dalárdának adományozta. A serleg átvétele és felavatása szombaton, f. hó 23-án este 9 órakor felejthetetlenül szép házi ünnepély keretében folyt le a Fürdőszálló színháztermében a helybeli turisták és családtagjaik, valamint b. e. Farkas Elek egykori jóbarátainak, tisztelőinek és helybeli rokonságának jelenlétében. A nagyterem közepén egy asztalon virágdísz között voltak elhelyezve a Turista Dalárda eddigi diadaljelvényei, a szegedi serleg, a debreceni bronzszobor, az esztergomi dalosünnep ezüstkoszorúja s a szegedi és debreceni koszorúsleányok babérkoszorúi s ezek közül magasan kiemelkedett a remekszép „Farkas Elek-emlékserleg." Az adományozó zászlóanyát, aki a magyarruhás Holly Kató és Bohón Erzsike koszorúsleányok társaságában érkezett, a jelenvoltak nagy lelkesedéssel üdvözölték. Elsőül Homor Imre, a dalárda ügy v. elnöke köszöntötte fel a nagyasszonya akinek szeretetét a dalárda állandóan érzi, s mint a jő gyermek édes_>. BS|- Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdöfeiszerelés a legolcsóbbak BALOG-nál.^