ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-24 / 129. szám

XXXV. évfolyam, 129. szám Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. augusztus 24 17 C 17 "015 P Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. fl hercegprímás szózata a ma g\jar nemzethez. Dr. Serédi Jusztinián bíbo­ros-hercegprímás Szent István ünnepén közvetlenül a párat­lan fénnyel megrendezett ün­nepi körmenet megindulása előtt a budapesti Szent István­bazilika szószékéről szózatot intézett a Szent Imre-év al­kalmára egybesereglett ma­gyarsághoz, amelynek szavait minden magyar úgy vésse szivébe, mint e kegyelemtel­jes esztendő legaktuálisabb tanulságát. A híveiért és nem­zetéért féltő gondossággal ag­gódó főpásztor a világszerte bámulatot keltő nagy diadal­menet előtt üdvös félelemmel veti fel a nehéz kérdést: — Vájjon minekünk, mara­dék magyaroknak, van-e jo­gunk ehhez a diadalmenet­hez? S vájjon méltók va­gyunk-e szent elődeinkhez ? És mikor ezen elmélkedik főpásztorunk, elszoruló szív­vel kell vádolnia nemzetün­ket. — Nem látod-e, Testvér, mikép rohan minálunk is a fényűzés, a kapzsiság, az ér­zékiség veszedelmes lejtőjén lefelé ifjú és öreg? Nem lá­tod, mint bomlik fel a hűtlen­séggel megszentségtelenített családi élet itt is mindenfelé ? Nem látod, hogy pusztul a magyar, mikor még meg sem született? És nem veszed észre, hogy hangzatos jelsza­vak leple alatt miként kap erőre nyilvános életünkben is a hitbeli közönyösség, amely pedig biztosan a hitetlenségre vezet ? Nem úgy élünk-e szám­talan vonatkozásban, mintha nekünk nem volna szüksé­günk Istenre? És ezek után csodálkozunk és panaszko­dunk, hogy megnehezedett az idők járása fölöttünk, hogy még mindig sújt bennünket Isten büntető keze? Testvé­reim ! Világraszóló ünnepün­kön ország-világ előtt ki merem mondani, hogy nem lesz itt enyhülés, amig iga­zán meg nem tér a nemzet minden rétege. Nincs itt re­mény, amíg árpádházi szent­jeink előtt meg nem fogad­juk, hogy őszinte bűnbánatot tartanak az egyesek, hogy visszaállítják a házasság és a családi élet szentségét, akik eddig megtántorodtak, hogy megbecsüljük a gyermeket és — amennyire tőlünk függ — teszünk róla, hogy közerköl­cseink az egész vonalon tisz­ták legyenek. — Magyar Nemzetem! — folytatja a megdöbbentő fő­pásztori szózat — vajha meg­ismernéd te is legalább ezen a te napodon, ami üdvössé­gedre szolgál! „Nem elég — úgymond a Szentséges Atya — a nyilvános ünnepek pom­pájában az elődök győzelmeit emlegetni és a szentek nagy tetteit magasztalni, hanem arra kell törekedni, hogy a mostani magyarok a vallásos buzgóságnak ugyanolyan láng­jával égjenek, mint a régiek... Mivel pedig a gyermekek ke­resztény nevelése nyilván szo­ros kapcsolatban van a ke­resztény család fennmaradá­sával: mindenáron oda kell hatni, hogy a házasság köte­lékét, amelyet az isteni Üd­vözítő szentségi méltóságra emelt, mindenki szentnek és felbonthatatlannak tartsa ... Tanulják meg tehát a keresz­tény hitvesek a családi ott­hon szentségét tisztelni. Mert nemcsak Isten törvénye tiltja nekik, hogy azt emberi gyön­geségből, vagy hitvány kísér­tések miatt ledöntsék, illetve megszentségtelenítsék, hanem a gyermekek és a haza iránti szeretet is... Szent Imrétől és atyjától pedig... tanulják meg, akik a közéletet irányít­ják és vezetik, hogy az em­beri társadalom csak akkor virulhat, hogyha a polgárok az Evangélium törvényeinek engedelmeskednek. Szükséges tehát, hogy Krisztus törvénye necsak az egyesek magánéletét alakítsa, hanem a közerköl csökét is szabályozza és át járja." — Ne halogassuk tehát, Magyar Testvéreim, — fejezi be szózatát az aggódó főpász­tor — ne halogassuk a ko­moly megtérést, ha igazán szeretjük a hazát! Legyen ez a Szent Imre jubileum nálunk és mindenütt kiinduló pontja egy új, Isten Szíve szerinti életnek! „Te liliomos királyfi és Ti mindnyájan, árpádházi Szentek és Boldogok, akik nemcsak a hit, hanem vér szerint is testvéreink vagytok: ragyogó példátokkal irányít­sátok magán- és családi éle­tünket! Te pedig, dicsőséges Szent Jobb, kormányozzad ezentúl is nyilvános és állami életünket és vezéreljed jóra a mi nemzetünket!" A Szent Imre-év külföldi előkelő­ségei Esztergomban a bíboros­hercegprímásnál. Sincero bíboros, a pápa követe megáldotta a dorogi munkásságot. „Éljen Magyarország!" Mint előre jeleztük, folyó hó 22-én, pénteken Esztergomba érkeztek a Szent Imre év előkelőségei, az ez alkalomból Magyarországon tartóz­kodó bíborosok Sincero bíborossal, a pápa követével élükön, továbbá az érsekek, püspökök, apátok és egyéb egyházi előkelőségek és az ország világi előkelőségeinek egész sora, akiket dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás látott vendégül ebédre. A dorogi fogadtatás. Az autóján Esztergom felé tartó Sincero Alajos bíborost, a pápa kö­vetét ünnepélyes, melegszívű fogad­tatásban részesítették már Dorogon. Az állomáson az egyszerű munká­sok százai sorakoztak fel tisztika­rukkal és zenekarukkal együtt. A fogadók első sorában ott volt Schmidt Sándor bányaigazgató, bányaügyi fő­tanácsos is. Lelkes éljenzés fogadta a megér­kező Sincero bíborost, akit Palkovies László alispán rövid szép beszédben köszöntött és kérte, hogy adja áldá­sát a dorogi bányamunkásokra. Schmidt Sándor bányaigazgató unokája gyönyörű csokrot nyújtott át a bíborosnak, aki rövid beszéd­ben válaszolt, majd messzehangzó szóval megáldotta a megjelenteket és a dorogi munkásságot. Beszéde végén lelkesen kiáltotta Sincero bí­boros magyarul: „Éljen Magyar­ország!" A dorogi kedves fogadtatás meg­történte után az autó folytatta útját Esztergom felé. A fellobogózott Esztergom ünnepi hangulatban várta az előkelő vendégeket. Emberemlékezet óta annyi kül­földi egyházi kiválóság nem gyüle­kezett egybe az esztergomi herceg­prímási palotába, mint ezen a na­pon a bíboros-hercegprímás meg­hívására. A palota előtt katonai díszőrség vigyázott és a lépcsőházi feljáratnál dr. Drahos János prel.-kanonok, dr. Meszlényi Zoltán primási irodaigaz­gató, dr. Hartman Miklós herceg­prímási levéltáros, továbbá dr. La­cza István hercegprimási titkár ós Bellovics Gyula primási tisztviselő várták és fogadták az előkelőségeket. Az elsők között érkezett dr. Seipel Ignác prelátus, volt osztrák kancellár 11 óra tájban, aki az ebéd előtt több külföldi előkelőséggel együtt megtekintette a Bazilikát. A bíborosok közül elsőnek Hlond lengyel prímás érkezett déli 12 óra tájban. 1 1 4 1 órakor érkezett Piffl bíboros, bécsi hercegérsek, A ; 2 1 óra­kor érkezett kíséretével Sincero bíboros, a pápa követe, akit az előcsarnokban maga dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás fo­gadott. s \ t l órakor érkezett a leg­több vendég, ekkor jöttek a minisz­terek és 1 óra előtt néhány perccel érkezett meg József kir. herceg tábornoki díszegyenruhájában. Különben a vendégek névsora a következő: Sincero Alajos kard. pápai követ, Piffl Frédéric bíboros, bécsi herceg­érsek, Faulhaber Mihály bíboros, müncheni érsek, Hlond Ágoston bí­boros, Lengyelország prímása, La­vitrano Alajos bíboros, palermói' ér­sek, József kir. herceg, Rótta An­gelo apóst, nuncius, Seipel Ignác v. osztrák miniszterelnök,Almásy László a képviselőház elnöke, Vass József dr. miniszterelnökhelyettes, gr. Kle­belsberg Kunó kultuszminiszter, Walkó Lajos dr. külügyminiszter, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Huszár Károly v. miniszterelnök, Az új model k ész női átmeneti kabátok és kész női model ruhákból már nagy választék Vermesnél To Kossuth L.-u szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom