ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-08 / 124. szám

XXXV. évfolyam, 124. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill Péntek, 1930. augusztus 8 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A katholikus egyház és a társadalom. Katholikus cselekvés szociális cselekvés nélkül el sem képzelhető. Esztergom, 1930. aug. 7. A modern korban a szociális bajok emelkedésével mindinkább nyilvánvalóbbá lesz a katholikus egyház nagy hivatásteljesítésének szükségessége. Az Egyháznak a gyakorlati életben való jelentőségét most a Nemzetközi Munkaügyi Hi­vatal is elismerte, amikor a Genf­ben ülésező nemzetközi munka­ügyi konferencián Thomas Albert igazgató jelentést terjesztett elő a nemzetközi munkásszervezetekről. E jelentésben bizonyságát és el­ismerését látjuk annak, hogy az egyházak közreműködése nélkül nemzetközi politikát és nemzetközi munkásvédelmet hatékonyan űzni nem lehet. Különös megelégedéssel szolgál a jelentésnek ez a része a katholikus egyháznak, mivel a szociális feladatok felismerése és a munkások védelme tekintetében az egyháznak elvitathatatlan érdemei vannak. A jelentés elismeréssel adózik aziránt, hogy 1929-ben mindenek­előtt a katholikusok voltak azok, akik tanújelét adták szociális szel­lemüknek és a „Rerum novarum" encyklika nagy elveit megvalósí­tani törekedtek. A jelentés nagy ügyhöz méltó őszinteséggel meg­állapítja, hogy az encyklika szo­ciálpolitikai téren minden párt részére közös alapot nyújt, ha a pártok a katholicizmussal szoros érintkezésben vannak. XIII. Leó pápa tana összegyűjtheti azokat, akiket lehet. Ezután felsorol Thomas három olyan alkalmat, melyben egyházi személyek, vagy kiváló katholikus szervezetek a szociálpolitikai katho­likus gondolatnak kifejezést adtak. Az első Sbaretti bíbornoknak Lienart lillei püspökhöz intézett levele, mely az encyklika tanait a munkaadó és munkásszervezetekre vonatkozóan alkalmazza. „Nem lehet a keresz­tény munkásoknak ama jogát ta­gadni, hogy szakszervezeteket al­kossanak, melyek külön állanak a munkaadó szervezeteitől s amelyek­ben jogos gazdasági és egyéb világi érdekeiket képviselhetik." Ez a fontos levél, melyet Francia­országban, Németországban és Ame­rikában is igen nagyra értékeltek, a Szentszéknek hivatalos közlönyé­ben, az Acta Apostolicae Sedis-ben jelent meg. A jelentés további során az ame­rikai katholikusok megnyilatkozásai­ról számol be. Elmondja, hogy négy amerikai püspök azonnal a világ­háború után egy újjáépítési prog­rammot dolgozott ki, melyben a termelési haszonnak egyenlőtlen elosztását, a napszámosok elég­telen keresetét és a kevés kivált­ságosoknak, a kapitalistáknak jogtalanul nagy jövedelmeit osto­rozták. Követelték a nők gyári munkájának minimumra való redu­kálását, 16 éven aluliak részére az ilyen munka eltiltását, a legalacso­nyabb bérnek törvény útjáni meg­állapítását és az életfenntartási költ­jségeknek szövetkezeti intézmények J útján történendő csökkentését. Az . utóbbi évben Északamerika külön­' böző országaiban hat kongresszust tartottak, melyeken az ipari és mezőgazdasági életnek különböző problémáit igazi szociális és katho­likus szellemben beszélték meg s a tárgyalások alapját a négy püspök által kidolgozott programm képezte. A mult év júniusában Wienben tartott szociális héten az osztrák püspököknek közös pásztorlevele alapján egyhangúlag megállapítot­ták, hogy katholikus cselekvés szo­ciális cselekvés nélkül el nem kép­zelhető. Ez magyarul egyrészt azt jelenti, hogy a katholikus pap nem fe­jezte be az oltárnál hivatását, hanem a modern egyházközségi és egyéb katholikus szervezetekben (katholikus legényegylet, kath. föld­művesegylet és egyéb kath. körök) Krisztus társadalommentő és társa­dalomgyógyító tanait alkalmaznia kell az életben és erre a nagy és rendkívül nehpz feladatra a munka­társak légióját kell maga köré gyűjtenie. Másrészről azt jelenti, hogy minden jó katholikus ember­nek meg kell éreznie azt, hogy Krisztus Egyházának most más formákban is ki kell lépnie a vi­lágba, hogy fönséges hivatását teljesíteni tudja, és hogy mia is, a modern társadalmi szervezetek Äz „Esztergom" tárcája. Oberammergmi 1930. augusztus hó. Wörishofenből autóbusszal Ober­ammergauba. Két órai út. Hol van az az idő, amikor az idegenek ezrei Münchenből postakocsival döcögtek a passiójátékok megtekintésére, por­ban, melegben, összezsúfolva! Egész nap rázta őket az omnibusz, este megszálltak valahol s kora reggel folytatták útjokat, hogy pont a kez­detre megérkezzenek. Száz eszten­dővel ezelőtt volt ez így, s akkor is összesereglett egy-egy előadásra 5—6000 ember. Ma autóbusszal, vo­nattal könnyen megközelíthető ez a délbajor falucska. Ma sem jönnek többen 5—6000-nél egy előadásra, de egy nyáron tartanak vagy 70 előadást, úgyhogy mondhatjuk: ke­rek 300,000 ember jő ez évben Krisztus kínszenvedésének megte­kintésére Oberammergau ba. Jönnek nemcsak katholikusok, de protes­tánsok, zsidók, mohamedánok és hinduk is. Már 1830-ban örvendezik egy protestáns író az oberammer­gaui passió, egy igazán evangéliumi szellemű előadásán, melynek ritka épületes és apologetikus hatását ki­emeli. Mikor indultunk, szakadt az eső. Ez azonban nem tartott vissza. Tudvalevő ugyanis, hogy az ober­ammergaui passió részben nyilt színpadon, szabad ég alatt játszik, a nézők azonban egy óriási csar­nok fedele alatt találnak védelmet az eső ellen. Valamikor ők is áztak. 1850. jun. 16-iki kelettel egy „par­tenkircheni fürdővendég" így ír naplójában: „A falun kívül egy réten van egy deszkakerítéssel el­kerített tér, ide léptünk be. A tér­séget egészen telve találtuk nézők­kel, úgyhogy számunkra egy támlás padot hoztak. A földre deszkák vol­tak rakva, és hogy puhán üljünk, a padra fektettük kabarjainkat. Mint utólag megtudtam, 7010 jegyet adtak el 1 írt. 36 kr.-tól 15 kr.-ig menő árban." U. e. év augusztus 4-én az „Augsburger Postzeitung" tudósítója így ír: „Mintha az ég egyszer s mindenkorra ki akarná üríteni ma­gát, úgy zuhogott az eső. Lúdbőrös lett a hátunk arra a gondolatra, hogy a színtér fedetlen részén egy­néhány ezer néző dacol a mostoha idővel anélkül, hogy esernyőt nyit­hatna, vagy fejére kalapot tehetne, csakhogy az évek óta óhajtott játé­kot élvezze." — Mikor mi ott vol­tunk, a játék alatt vagy egy félórát esett. A szereplőket azonban ez nem zavarta. A kórus tagjai nyu­godtan énekelték verseiket, a nép, amely Jézus bevonulását Jeruzsá­lembe kisérte, zavartalanul hozsan­názóit. Később kiderült, s mi na­gyon örültünk ennek, mert a nap­fényben jobban érvényesült a pazar jelmezek szinhatása. Az eső, nap­sugár és szél szabad járása egyéb­ként naturalisztikus jelleget ad a játéknak, és ha — ami megtörtént — Jézus halálának jeleneténél egy mennydörgéses zivatar áll be, ez minden díszletnél hatásosabb hát­teret nyújt a jelenetnek. A fedetlen színház hátterében fe­dett színpad van, ahol olyan jele­neteket adnak elő, melyek terem­ben folynak le, továbbá az élőké­peket. A színtér két oldalán Annás, illetőleg Pilátus házának előcsar­noka. Ez utóbbiban tárgyal Pilátus a főpapokkal Jézus sorsáról és itt hallgatja ki az Üdvözítőt. Ez épít­mények között boltíves utcatorko­latok, ezekből özönlik a nép nagy, zajos tömegekben, hogy halált kiált­son Jézusra ; vagy egy más jelenet­ben : a bal utcatorkolatból támo­lyog elő Szt. Jánostól és Magdolná­tól kisérve a Fájdalmas Szűzanya, hogy a másik oldalon közeledő, Kálváriára keresztet cipelő szent Fiával találkozzék. A színpad kőből való, egészen új építmény. Közel egy millió márkába került. Tervezői, építői oberammer­gauiak; a két Lang testvér, egyik (Joh. Georg) szobrász, a másik (Rajmond) építész. A régi faépít­mény tűzveszélyes volta miatt kö­vetelték ' a hatóságok a költséges újítást. És az oberammergauiak nem riadtak tőle vissza, s a bankok is szívesen adtak a falunak 2 milliós kölcsönt. Ez alkalmat felhasználta a játékbizottság, hogy a színpadot a modern technika minden vívmá­nyával: sülyeszthető és pördíthető színpadokkal, vasfüggönnyel, üveg­tetővel stb. ellássa. A nézőcsarnokot is meghosszabbították 9 méterrel, úgyhogy most 51 m. hosszú, 25 m. magas. Bizony a csarnok közepe felé már nehezen érthető a sze­replők beszéde, a „Textbuch" hasz­nálata azonban igen jól átsegít e nehézségen. Mindenkinek kezében ott van ez az 1 Mk-ás könyvecske, s mikor fordítani kell, valóságos papírlap-suhogás hallatszik a csar­nokban. A passiónak jellemző sajátsága, hogy minden egyes cselekménye előtt kijő a kórus, felsorakoznak tagjai: ifjak és leányok a színtér egész hosszában és énekben közlik^ •f> Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdőfelszerelés a legolcsóbbak BALOG-nál.^"

Next

/
Oldalképek
Tartalom