ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-13 / 113. szám

2 ESZTERGOM 1930. július 13. alatt be kell jelenteni a forgalmi adóhivatalhoz.

1 Állandóbb változás esetén a megszűnéstől kezdve a rendes szabályok szerint kell adózni, de a megszűnés bejelentésében az átalányozás is kérhető. Ideiglenes változás tartama alatt a segédekkel, esetleg motorhajtású géppel termelt áru, illetve végzett munka értéke után átalányban kell a forgalmi adót megállapítani. A megszűnés bejelentésének elmulasztása, a mentességet kizárt körülmények elhallgatása vagy elleplezése a tényállás szerint adócsalás vagy szabálytalanság büntetése alá esik. 6. Ellenőrzés, nyilvántartás. A forgalmi adóhivatalok a helyszínén ellenőrzik az adómentesség jogosságát. A mentesített adózókat továbbra is nyilvántartják, az adómentességet azonban feljegyzik. 7. A rendelet július 5-én lépett életbe — július 1-i hatállyal. A július l-ig esedékessé vált forgalmi adókat és felgyülemlet hátralékokat a rendelet alapján elengedni nem lehet. Bármily kétes esetben az esztergomi iparosok forduljanak a városi forgalmi adóhivatalhoz, ahol bármiféle vonatkozó ügyben készséggel adnak felvilágosítást. Irta: Dr. BALOGH ALBIN. III. Az egyik argumentum Székes fehérvár főváros jellegét hangoztatja : arra hivatkozik, hogy már Árpádházi királyainkat ott koronázták, ott szokták eltemetni és már Szent István korától fogva ott tartották az országos törvényhozó napokat, amelyeket az aranybulla törvényerejű kötelessé .mek állapított meg. Egyik ellen sem tiltakozhatunk, mert tények, az időpontra nézve azonban sohasem szabad megfeledkeznünk Székesfehérvár másodlagos jellegéről, vagyis arról, hogy Székesfehérvár városa és ennek megfelelően megkülönböztető kiváltságai csak Szent István uralkodásának későbbi idejéből származnak. Szent Imre születésének lokalizálásához tehát erőtlen, értéktelen argumentumok. Súlyosabbnak látszik az a tény, hogy egyes írók Szent Imre születési helyét már a mult századokban Székesfehérvárra tették. E tekintetben azonban nagyon fontos az az időpont, melyben ilyen vélemény fölmerül. A legrégibb adatunk ilyen hagyományra elég messzire megy vissza: Ursinus Velius, I. Ferdinánd udvari történetírója (f 1538.) királyának koronázása alkalmával 1527. nov. 3hoz említi meg a következőket: „A királyt. . . Szent Imre templomába vezették; ez kis templom, amelyről azt mondják (perhibetur), hogy ebben született az a szent herceg, később pedig, miután a szentek sorába iktatták, az ő tiszteletére szentelték (De bello Pannon'ico liber II.; Kollár Ádám kiadásában [Bécs, 1762] 36. I.) Ez a hagyomány, amely bizonyára a későbbi hasonló véleményeknek (Régi magyar szentség 1695. Nagyszombat, Ungaricae sanctitatis indicia 1737. ugyanott stb.) alapul szolgált, kétségkívül súlyos argumentumnak látszik, mert annyit mindenképen bizonyít, hogy abban az időben, vagyis a tizenhatodik század első felében, Székesfehérvárott már fölmerült az az állítás, hogy Szent Imre ott született, nevezetesen abban az épületben, melyet szentté avatása után az ő tiszteletére szenteltek. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk ezt a határozottnak látszó állítást, önkéntelenül felmerül a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy egy Szent István korabeli lakóház a XVI. században mint templomocska szerepeljen. Annyi kétségtelennek látszik, hogy itt nem a székesfehérvári királyi palota valamelyik részéről, hanem egy külön kis épületről (aedicula) van szó így azonban máris elesik annak lehetősége, hogy a mai ferencrendi kolostor mint Szent Imre születésé nek közelebbről meghatározható helye ezen az alapon volna említ hető. Szent Imre tiszteletére Székesfehérvárod csakugyan volt egy kis templom, melynek javára Nagy Lajos anyja, Erzsébet 1380-ban végrendeleíileg hagyományozta Beed (Bőd) falut. Megvolt 1356-ban is, sőt a XII. század végéről úgy ér tesülünk, hogy III. Béla király anyja, Euphrozina kolostort (és természetesen templomot) épített Szent Imre tiszteletére. Arról azonban ekkor egy hang sincs, hogy Szent Imre ott született volna, ami pedig a középkori mentalitás mellett valósággal elképzelhetetlen, ha történeti tény, vagy akárcsak jámbor hiede lem lett volna. A hagyomány keletkezésére valószínűleg az adott alkalmat, hogy Euphrozina királyné unokája, III Béla királynak elsőszülött fia Szent Imre nevét kapta a keresztségben, a templom (és kolostor) alapítása az ő születésével lehetett kapcsolatban. Templomok, sőt egész községek már az Árpádkorban viselték Szent Imre nevét, ahhoz tehát, hogy ilyen templom Székesfehérvárott is keletkezzék, egyáltalán nem volt szükséges föltétel, hogy Szent Imre szülőhelyének tekintsék. Az Imre király születésével kapcsolatos templom-alapítás azonban eléggé plauzibilissé teszi, hogy a századok folyamán ebből egy Szent Imre születésére vonatkozó téves hiedelem alakuljon ki, mely a XVI. században már mint elterjedt vélemény — akkor sem biztos adatként — jelentkezik. A székesfehérvári igényeknek egy másik argumentuma egy töredékes kőtábla, melynek föliratát így egészítették ki: Hie divi Stephani quondam sanctissima proles. Dux Emericus noscitur esse natus. Csakhogy ezzel a fölirattal — I pedig ha autentikus volna, szintén döntő bizonyíték lenne — bajok vannak. A kiégés ítés ugyanis egészen önkényes és nevezetesen a natus szóból mindössze a tus van meg, amit nagyon különféleképen lehet kiegészíteni és tekintettel arra, hogy itt a bazilika sírjának megjelöléséről van szó, leghelyesebben situsnak lehetne olvasni. De még így sincs rendben a dolog, mert a követ állítólag Domokos fehérvári prépost állíttatta — 1344ben. Erre az évre nem ismerünk Domokos prépostot, hanem igenis tudunk a XVI. század elején Kálmáncsehi Domokos prépostról. Már most kérdés, vájjon az állítólagos sírkő-töredék valóban ennek a Kálmáncsehi Domokosnak az intézkedéséből létesült-e. Mert ha igen, akkor egyugyanazon időből két különböző hely szólna Szent Imre székesfehérvári emlékéről elég nehezen érthető módon. Mindenesetre legalább is feltűnő, hogy a túlságos buzgóság a sírkő kiegészítésével a bazilikát tette meg Szent Imre születési helyének. Ezzel le is tárgyaltuk Székesfehérvár igényeinek argumentumait. Szólnunk kell még néhány szót Veszprémről is. Veszprém, koráttekintve, Székesfehérvárnál kétségkívül több joggal vindikálhatná magának Szent Imre szülőhelyének dicsőségét. Szent István trónrajutásának idején már erősség, az Árpádok családi birtoka, vagy inkább már akkor a fejedelemnő jószága. Mindenesetre meglepő egyezés, bogy Koppányról a hagyomány egyrészt azt tartja, hogy erőszakkal feleségévé akarta tenni Gézafejedeiem özvegyét, másrészt hogy csapatai Veszprémet ostromolták (ahelyett, hogy Szent István városa, Esztergom ellen forJUHTURÓ Tejszövetkezeti Központ, Bpest4. postafiók 20. dultak volna). Gizella királyné sokat tartózkodott Veszprémben, itt készítgette a veszprémvölgyi apácákkal a templomok felszerelésére szánt egyházi ruhákat, köztük a koronázási palástot. Veszprém mindig királynéi városképen szerepel, püspöke a királyné kancellárja, tehát meg volna a lehetőség, sőt némi valószínűség is arra nézve, hogy Szent Imre ott születhetett. Argumentum azonban erre nézve egyáltalán nincs. Ez a kis írás csak tájékoztatni akarta az érdeklődőket, hogyan is vagyunk azzal a kérdéssel: hol született Szent Imre? Kétséget kizáró határozottsággal döntő választ ma még hiába keresünk, csak valószínűségeket találunk, melyek alapos vizsgálat alá véve Esztergom mellett szólnak. Egyet azonban semmiképen sem zárnak ki: azt, hogy Szent Imre kultuszával és követésével melyik város szerzi meg legtöbb joggal a Szent Imre városa megtisztelő nevet! Ás esztergomi tejkérdésben as esztergomi kösönség érdeke a döntő A tatai tejszövetkezet akár 2000 liter tejet is tud naponta szállítani: írja a „Komárom Esztergom Vármegye/* Amikor az „Esztergom" az utóbbi időben felvetődött esztergomi tejkérdésről írt, igyekezett ' az ügyet a legtárgyilagosabban megvilágítani és az ügyben a legigazságosabb és magától értetődő kívánalmat hangsúlyozni, annál is inkább, mert az esztergomi közönség érdekénél egyéb érdeket nem ismer. Ez az érdek pedig azt mondja, hogy a város népének olcsó, jó és elegendő tej kell. Az „Esztergom" nem a cseh tejet veszi védelembe a tatai tejjel szemben, az „Esztergom"nak nem érdeke sem a tatai tejnek védelme mint a „tatai

u tejé és sem a párkányi tejnek védelme mint „cseh" tejé, az ,Esztergom" soha érintkezésbe nem épett sem tatai, sem a párkányi tejbehozókkal, — az „Esztergom" | a tejnek kolportálása ennek, vagy annak az érdekét szolgálja, vagy sérti. Abban a helyzetben vagyunk, hogy mint más kérdésekben, úgy a tejkérdésben is függetlenül leszögezhetjük álláspontunkat. Megnyugodva vesszük tudomásul azt, hogy a tatai tejszövetkezet akár 2000 liter tejet is tud Esztergomba szállítani, ha szükség van reá. Mindazonáltal azt gondoljuk, hogy aki be akarja hozni tejét Esztergomba eladni, csak hozza be, ha nem tatai is, mert jó tejből sohasem elég és mert ha választani lehet a tejben, akkor inkább biztosítva látjuk az esztergomi fogyasztóközönség tejének jóságát és olcsóságát. Az esztergomi gazda pedig meg pusztán és kizárólag az esztergomi j fogja mutatni, hogy az ő teje leg fogyasztók tejét védi — tekintet alább is van olyan jó fölös tej, mint nélkül arra, akár ennek akár annak I a tatai, vagy a párkányi. SCHULHOFF IGNÁC és FIA köfaragómesterek • Nyergesújfalu. Lakás és műhely az állomás mellett Fióktelep: Nagykáta. SÍREMLÉKEK raktáron nagy választékban, valamint rajz- és megrendelés szerint. FEKETE ÉS SZÜRKE GRÁNIT fehér- és hazai vörösmárványokban. — Temetői munkákat, betűvésést, aranyozást a legpontosabban készítünk. — Elvállalunk mindennemű épületmunkát és cyklopfalazást.