ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-13 / 113. szám

2 ESZTERGOM 1930. július 13. alatt be kell jelenteni a forgalmi adóhivatalhoz. 1 Állandóbb változás esetén a megszűnéstől kezdve a rendes szabályok szerint kell adózni, de a megszűnés bejelentésében az átalányozás is kérhető. Ideiglenes változás tartama alatt a segédekkel, esetleg motorhajtású géppel termelt áru, illetve végzett munka értéke után átalányban kell a forgalmi adót megállapítani. A megszűnés bejelentésének elmulasztása, a men­tességet kizárt körülmények elhall­gatása vagy elleplezése a tényállás szerint adócsalás vagy szabályta­lanság büntetése alá esik. 6. Ellenőrzés, nyilvántartás. A forgalmi adóhivatalok a hely­színén ellenőrzik az adómen­tesség jogosságát. A mentesített adózókat továbbra is nyilvántartják, az adómentességet azonban feljegy­zik. 7. A rendelet július 5-én lé­pett életbe — július 1-i ha­tállyal. A július l-ig esedékessé vált for­galmi adókat és felgyülemlet hátra­lékokat a rendelet alapján elen­gedni nem lehet. Bármily kétes esetben az eszter­gomi iparosok forduljanak a vá­rosi forgalmi adóhivatalhoz, ahol bármiféle vonatkozó ügyben kész­séggel adnak felvilágosítást. Irta: Dr. BALOGH ALBIN. III. Az egyik argumentum Székes fehérvár főváros jellegét hangoz­tatja : arra hivatkozik, hogy már Árpádházi királyainkat ott koronáz­ták, ott szokták eltemetni és már Szent István korától fogva ott tar­tották az országos törvényhozó na­pokat, amelyeket az aranybulla tör­vényerejű kötelessé .mek állapított meg. Egyik ellen sem tiltakozha­tunk, mert tények, az időpontra nézve azonban sohasem szabad megfeledkeznünk Székesfehérvár másodlagos jellegéről, vagyis arról, hogy Székesfehérvár városa és en­nek megfelelően megkülönböztető kiváltságai csak Szent István ural­kodásának későbbi idejéből szár­maznak. Szent Imre születésének lokalizálásához tehát erőtlen, érték­telen argumentumok. Súlyosabbnak látszik az a tény, hogy egyes írók Szent Imre szüle­tési helyét már a mult századokban Székesfehérvárra tették. E tekintet­ben azonban nagyon fontos az az időpont, melyben ilyen vélemény fölmerül. A legrégibb adatunk ilyen hagyo­mányra elég messzire megy vissza: Ursinus Velius, I. Ferdinánd udvari történetírója (f 1538.) királyának ko­ronázása alkalmával 1527. nov. 3­hoz említi meg a következőket: „A királyt. . . Szent Imre templomába vezették; ez kis templom, amelyről azt mondják (perhibetur), hogy eb­ben született az a szent herceg, később pedig, miután a szentek so­rába iktatták, az ő tiszteletére szen­telték (De bello Pannon'ico liber II.; Kollár Ádám kiadásában [Bécs, 1762] 36. I.) Ez a hagyomány, amely bizonyára a későbbi hasonló véleményeknek (Régi magyar szentség 1695. Nagy­szombat, Ungaricae sanctitatis in­dicia 1737. ugyanott stb.) alapul szolgált, kétségkívül súlyos argu­mentumnak látszik, mert annyit mindenképen bizonyít, hogy abban az időben, vagyis a tizenhatodik század első felében, Székesfehér­várott már fölmerült az az állítás, hogy Szent Imre ott született, neve­zetesen abban az épületben, melyet szentté avatása után az ő tisztele­tére szenteltek. Ha azonban közelebbről vizsgál­juk ezt a határozottnak látszó állí­tást, önkéntelenül felmerül a kér­dés, hogyan lehetséges az, hogy egy Szent István korabeli lakóház a XVI. században mint templo­mocska szerepeljen. Annyi kétség­telennek látszik, hogy itt nem a székesfehérvári királyi palota vala­melyik részéről, hanem egy külön kis épületről (aedicula) van szó így azonban máris elesik annak lehetősége, hogy a mai ferencrendi kolostor mint Szent Imre születésé nek közelebbről meghatározható helye ezen az alapon volna említ hető. Szent Imre tiszteletére Székes­fehérvárod csakugyan volt egy kis templom, melynek javára Nagy Lajos anyja, Erzsébet 1380-ban vég­rendeleíileg hagyományozta Beed (Bőd) falut. Megvolt 1356-ban is, sőt a XII. század végéről úgy ér tesülünk, hogy III. Béla király anyja, Euphrozina kolostort (és természete­sen templomot) épített Szent Imre tiszteletére. Arról azonban ekkor egy hang sincs, hogy Szent Imre ott született volna, ami pedig a középkori mentalitás mellett való­sággal elképzelhetetlen, ha történeti tény, vagy akárcsak jámbor hiede lem lett volna. A hagyomány keletkezésére való­színűleg az adott alkalmat, hogy Euphrozina királyné unokája, III Béla királynak elsőszülött fia Szent Imre nevét kapta a keresztségben, a templom (és kolostor) alapítása az ő születésével lehetett kapcsolat­ban. Templomok, sőt egész közsé­gek már az Árpádkorban viselték Szent Imre nevét, ahhoz tehát, hogy ilyen templom Székesfehérvárott is keletkezzék, egyáltalán nem volt szükséges föltétel, hogy Szent Imre szülőhelyének tekintsék. Az Imre király születésével kapcsolatos temp­lom-alapítás azonban eléggé plauzi­bilissé teszi, hogy a századok folya­mán ebből egy Szent Imre születé­sére vonatkozó téves hiedelem ala­kuljon ki, mely a XVI. században már mint elterjedt vélemény — akkor sem biztos adatként — jelent­kezik. A székesfehérvári igényeknek egy másik argumentuma egy töredékes kőtábla, melynek föliratát így egé­szítették ki: Hie divi Stephani quondam sanc­tissima proles. Dux Emericus noscitur esse natus. Csakhogy ezzel a fölirattal — I pedig ha autentikus volna, szintén döntő bizonyíték lenne — bajok vannak. A kiégés ítés ugyanis egészen önkényes és nevezetesen a natus szóból mindössze a tus van meg, amit nagyon különféleképen lehet kiegészíteni és tekintettel arra, hogy itt a bazilika sírjának megjelölésé­ről van szó, leghelyesebben situs­nak lehetne olvasni. De még így sincs rendben a do­log, mert a követ állítólag Domokos fehérvári prépost állíttatta — 1344­ben. Erre az évre nem ismerünk Domokos prépostot, hanem igenis tudunk a XVI. század elején Kál­máncsehi Domokos prépostról. Már most kérdés, vájjon az állítólagos sírkő-töredék valóban ennek a Kál­máncsehi Domokosnak az intézke­déséből létesült-e. Mert ha igen, akkor egyugyanazon időből két kü­lönböző hely szólna Szent Imre székesfehérvári emlékéről elég ne­hezen érthető módon. Mindenesetre legalább is feltűnő, hogy a túlságos buzgóság a sírkő kiegészítésével a bazilikát tette meg Szent Imre szü­letési helyének. Ezzel le is tárgyaltuk Székes­fehérvár igényeinek argumentumait. Szólnunk kell még néhány szót Veszprémről is. Veszprém, koráttekintve, Székes­fehérvárnál kétségkívül több joggal vindikálhatná magának Szent Imre szülőhelyének dicsőségét. Szent István trónrajutásának ide­jén már erősség, az Árpádok csa­ládi birtoka, vagy inkább már ak­kor a fejedelemnő jószága. Minden­esetre meglepő egyezés, bogy Kop­pányról a hagyomány egyrészt azt tartja, hogy erőszakkal feleségévé akarta tenni Gézafejedeiem özvegyét, másrészt hogy csapatai Veszprémet ostromolták (ahelyett, hogy Szent István városa, Esztergom ellen for­JUHTURÓ Tejszövetkezeti Központ, Bpest4. postafiók 20. dultak volna). Gizella királyné sokat tartózkodott Veszprémben, itt ké­szítgette a veszprémvölgyi apácák­kal a templomok felszerelésére szánt egyházi ruhákat, köztük a koroná­zási palástot. Veszprém mindig ki­rálynéi városképen szerepel, püspöke a királyné kancellárja, tehát meg volna a lehetőség, sőt némi való­színűség is arra nézve, hogy Szent Imre ott születhetett. Argumentum azonban erre nézve egyáltalán nincs. Ez a kis írás csak tájékoztatni akarta az érdeklődőket, hogyan is vagyunk azzal a kérdéssel: hol szü­letett Szent Imre? Kétséget kizáró határozottsággal döntő választ ma még hiába kere­sünk, csak valószínűségeket talá­lunk, melyek alapos vizsgálat alá véve Esztergom mellett szólnak. Egyet azonban semmiképen sem zárnak ki: azt, hogy Szent Imre kultuszával és követésével melyik város szerzi meg legtöbb joggal a Szent Imre városa megtisztelő nevet! Ás esztergomi tejkérdésben as esztergomi kösönség érdeke a döntő A tatai tejszövetkezet akár 2000 liter tejet is tud naponta szállítani: írja a „Komárom Esztergom Vármegye/* Amikor az „Esztergom" az utóbbi időben felvetődött esztergomi tejkér­désről írt, igyekezett ' az ügyet a legtárgyilagosabban megvilágítani és az ügyben a legigazságosabb és magától értetődő kívánalmat hang­súlyozni, annál is inkább, mert az esztergomi közönség érdekénél egyéb érdeket nem ismer. Ez az érdek pedig azt mondja, hogy a város népének olcsó, jó és elegendő tej kell. Az „Esztergom" nem a cseh tejet veszi védelembe a tatai tejjel szem­ben, az „Esztergom"nak nem érdeke sem a tatai tejnek védelme mint a „tatai u tejé és sem a párkányi tej­nek védelme mint „cseh" tejé, az ,Esztergom" soha érintkezésbe nem épett sem tatai, sem a párkányi tejbehozókkal, — az „Esztergom" | a tejnek kolportálása ennek, vagy annak az érdekét szolgálja, vagy sérti. Abban a helyzetben vagyunk, hogy mint más kérdésekben, úgy a tejkérdésben is függetlenül leszö­gezhetjük álláspontunkat. Megnyugodva vesszük tudomásul azt, hogy a tatai tejszövetkezet akár 2000 liter tejet is tud Esztergomba szállítani, ha szükség van reá. Mind­azonáltal azt gondoljuk, hogy aki be akarja hozni tejét Esztergomba eladni, csak hozza be, ha nem tatai is, mert jó tejből sohasem elég és mert ha választani lehet a tejben, akkor inkább biztosítva látjuk az esztergomi fogyasztóközönség tejé­nek jóságát és olcsóságát. Az esztergomi gazda pedig meg pusztán és kizárólag az esztergomi j fogja mutatni, hogy az ő teje leg fogyasztók tejét védi — tekintet alább is van olyan jó fölös tej, mint nélkül arra, akár ennek akár annak I a tatai, vagy a párkányi. SCHULHOFF IGNÁC és FIA köfaragómesterek • Nyergesújfalu. Lakás és műhely az állomás mellett Fióktelep: Nagykáta. SÍREMLÉKEK raktáron nagy választékban, valamint rajz- és megrendelés szerint. FEKETE ÉS SZÜRKE GRÁNIT fehér- és hazai vörösmárványokban. — Temetői mun­kákat, betűvésést, aranyozást a legpontosab­ban készítünk. — Elvállalunk mindennemű épületmunkát és cyklopfalazást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom