ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-11 / 112. szám

XXXV. évfolyam, 112. scam. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. július 11 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az esztergomi Dunán fürdőző közönség rendszabá­lyozza meg önmagát s szigo­rúan tartsa meg és tartassa meg a tiltó rendelkezéseket. Az esztergomi rendőrség nem rendelkezik külön motoros kirendeltséggel, amely a fürdő­zők között vagy közelében cirkálva könyörtelenül ügyel­ne a fürdőrendszabályok be­tartására és szigorúan lebün­tetné azt, aki a Duna tiltott szakaszán fürdik. A* Dunai fürdőzés rendsza­bályait a közönség érdekében adták ki és akit a rendelke­zésáthágásáért megbüntetnek, azt a saját érdekében bünte­tik még. A közönség a Dunával szem­ben olyan, mint a gyermek : játszik vele, mintha nem is­merné veszedelmes voltát, mintha csak az esztergomi Dunában is majdnem heten­kint előforduló halálos szeren­csétlenségek nem példáznák azt, hogy a Duna vize telve van rejtélyes és ismeretlen veszedelmekkel a könnyelmű fürdőző számára, úgy hogy még a legkitűnőbb úszó is halálos veszedelembe kerül­het a Duna ismeretlen, mély­vizű, tiltott szakaszain. Az esztergomi közönség maga ügyeljen arra, hogy a dunai fürdőzés tiltó rendelke­zései betartassanak és az esz­tergomi fürdőző közönség maga ne tűrje azt, hogy ve­szélyes, bizonytalan helyen fürödjenek. Hiszen az eszter­gomi Duna partja legnagyobb­részt szelid és veszélytelen és teljesen felesleges a Duna vizének élvezésére az, hogy valaki derékon túl bravúros­kodjék. A dunai fürdőzés két­ségtelenül egészséges, üdítő voltához nem tartozik hozzá a bizonytalan helyeken való úszkálás, hanem inkább a parti napfürdőzés, amelyhez ha hozzákapcsoljuk a parti, térdig vagy derékig érő viz­ben való öblögetést, lubicko­lást, teljesen eleget tettünk a test nyári egészségi kívánal­mainak. Erre a célra pedig ott van a Move ESC kitűnő strandfürdője, ahol biztos ta­lajon akár 100 méterre is jár­hat az ember a Dunában tér­dig vagy derékig érő vizben. A sziget orránál és egyebütt is vannak a Dunában ilyen ismert helyek. Teljesen feles­leges és oktalan dolog tehát veszélyes helyekre járni, hogy a dunai fürdőzést élvezhessük. Drága a magyar élet és egészség, vigyázzunk ma­gunkra és egymásra! A hajótí őskori barlangváros fel­tárása A kutatást bányászokkal végzik. Az esztergomi művelt közönség — legalább is hírből, — jól ismeri a bajóti őskori barlangot, amelyre mintegy húsz év előtt hívta fel a figyelmet a nemrég elhunyt Baits György bajóti főjegyző, aki ezáltal nagy érdemeket szerzett tudomá­nyos szempontból, érdemrendet is ka­pott érte egy német tudományos tár­saságtól. Akkoriban a Nemzeti Mú­zeum részéről Hillebrandt Jenő dr. járt Bajóton és feltárta az első bar­langoi, amelyet az akkori kultusz­miniszter nevéről Jankovits-barlang­nak neveztek el. A közbejött há­borús és forradalmi idők megaka­dályozták a feltárás további mun­kálatait és Így ezekre csak húsz év után, most kerül sor. Jankovits Béla volt kultusz­miniszter most ezer pengőt adományozott a barlangok feltárásának céljaira. A Nemzeti Múzeum részéről az elmúlt napokban Gaál István dr. egyetemi tanár járt Bajóton és a Jankovits-barlang alatt kezdte meg a további feltárásokat. A nehéz te­repviszonyokra tekintettel a múzeum vezetősége a dorogi bánya vezető­ségétől kért segítséget a munkála­tokhoz. A bányavállalat nagy kész­séggel állt rendelkezésére és szak­értő bányászok segítségével végez­ték a földmunkálatokat és a rob­bantásokat. Már az eddigi eredmé­nyek is nagyjelentőségüek. Gaál István dr. megállapí totta, hogy mintegy tíz bar­lang van összesen az öregkő szikla mélyén és ezek többé­kevésbbé összefüggésben vannak egymással. Egész barlangváros lehetett itt az ősember idejében kb. negyvenezer esztendővel ezelőtt. Ennek a barlangvárosnak feltárása már azért is rendkívül fontos, mert igen ritkák az olyan helyek, ahol tömegesen éltek együtt az őskorban az emberek és ez a tömeges együtt­élés igen kedvezően befolyásolhatta kulturális fejlődésüket. Ez a máso­dik barlang, amelyet most tárnak fel, előcsarnokszerű rész, amely ötven-hatvan méter átmérőjű. A feltárás során előkerültek a jellegzetes jégkorszakbeli állatok: sarki róka, barlangi medve, rénszarvas, hófajd, stb. csontvázai. Az állatok csöves csontjai fel vannak hasogatva és meg vannak pörkölve, ami kétségtelen emberi kézre vall és újabb bizonyítéka annak, amit már eddig megállapí­tottak, hogy az ősembernek egyik I kedves tápláléka volt a csontvelő. A barlang feltárását szeptember­ben folytatják és értékes leleteket várnak, mert már az első számú barlangból is olyan szépségű mű­vészi faragású és vésésű csontesz­közök kerültek elő, amelyek egész Európában párjukat ritkítják. Az eddig előkerült régészeti lele­tek legnagyobb részét a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. Arheologiai múzeumot ál­lítanak fel Bajóton. Meitner Miklós, Bajót főjegyzője, most arheologiai múzeumot rendez be Bajóton a leletek duplikátumai­ból. E múzeumban ezenkívül ki­állítják mindazokat a rajzokat és tudományos írásokat, amelyek a környéken talált régiségekre és azok korára vonatkoznak. Ennek a helyi múzeumnak azért is nagy je­lentősége van, mert ez a környék igen látogatott turistakirándulóhelye. Az Öregkőnél két turistaút keresz­teződik és a közeli Mogyorósbá­nyán nemrég nyitották meg a turista­menedékházat. A sok turista között számos külföldi is jár erre a ter­mészeti szépségektől megáldott vi­dékre és az újonnan felállítandó múzeum különösen a külföldi turis­ták részére jelent majd nagy vonzó­erőt. Természetesen az ásatások be­fejezése után kerül csak sor a leletek tudományos feldolgozá­sára. Negyven évvel ezelőtt Esztergomban Végzett ta­nítók találkozója Az esztergomi új tanítóképzóinté­zet kedves és meleg találkozó szín­helye volt f. hó 4-én. A régi inté­zetnek 1890-ben végzett növendékei jöttek össze. Jelen voltak: Apa Kornél (Buda­pest), Bárdos József (Esztergom), Daday János (Kerkabarabás), Gás­pári József (Verség), Hornyik Ká­roly (Nagyhalász), Ibrányi Ferenc (Budapest), X. Y. (megszállott terü­letről), Mészkő József (Budapest), Paur Ödön (Debrecen), Rácz József (Budapest), Siposs Jenő (Hont), Szabó Gyula (Törtei), Szvoboda Vince (Ze­begény.) Betegsége miatt távolma­radt : Michovich Antal (Vác.) Kilen­cen elhunytak. A volt tanárok közül csupán dr. Kollányi Ferenc jaáki apát volt osztályfőnök él, aki külföldön üdül és sajnálatára nem jelenhetett meg a találkozón. Legtöbben már július 3-án este megérkeztek s a Fürdő szállodában boldogan ismergették egymást, hi­szen némelyikük 40 év óta nem volt itt. A régi társak pénteken délelőtt 9 órakor találkoztak a tanítóképző­ben, hol Bartal Alajos igazgató és Homor Imre tanár fogadták őket. Majd 10 órakor résztvettek a vízi­városi templomban az elhunyt ta­nárokért és növendékekért mondott gyászmisén, melyet Keményfy Kál­mán plébános mondott. Tizenegy órakor a tanítóképző dísztermében értekezlet volt, melyen megjelentek a családtagok is, mint­egy 30-an. Az elnöki tisztet az egy­kori szeretett „Curator" Rácz József kartárs töltötte be, ki szives szavak Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdőfelszerelésa legolcsóbbak BALOG-nál. 4ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom