ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-11 / 112. szám

XXXV. évfolyam, 112. scam. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. július 11 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az esztergomi Dunán fürdőző közönség rendszabályozza meg önmagát s szigorúan tartsa meg és tartassa meg a tiltó rendelkezéseket. Az esztergomi rendőrség nem rendelkezik külön motoros kirendeltséggel, amely a fürdőzők között vagy közelében cirkálva könyörtelenül ügyelne a fürdőrendszabályok betartására és szigorúan lebüntetné azt, aki a Duna tiltott szakaszán fürdik. A* Dunai fürdőzés rendszabályait a közönség érdekében adták ki és akit a rendelkezésáthágásáért megbüntetnek, azt a saját érdekében büntetik még. A közönség a Dunával szemben olyan, mint a gyermek : játszik vele, mintha nem ismerné veszedelmes voltát, mintha csak az esztergomi Dunában is majdnem hetenkint előforduló halálos szerencsétlenségek nem példáznák azt, hogy a Duna vize telve van rejtélyes és ismeretlen veszedelmekkel a könnyelmű fürdőző számára, úgy hogy még a legkitűnőbb úszó is halálos veszedelembe kerülhet a Duna ismeretlen, mélyvizű, tiltott szakaszain. Az esztergomi közönség maga ügyeljen arra, hogy a dunai fürdőzés tiltó rendelkezései betartassanak és az esztergomi fürdőző közönség maga ne tűrje azt, hogy veszélyes, bizonytalan helyen fürödjenek. Hiszen az esztergomi Duna partja legnagyobbrészt szelid és veszélytelen és teljesen felesleges a Duna vizének élvezésére az, hogy valaki derékon túl bravúroskodjék. A dunai fürdőzés kétségtelenül egészséges, üdítő voltához nem tartozik hozzá a bizonytalan helyeken való úszkálás, hanem inkább a parti napfürdőzés, amelyhez ha hozzákapcsoljuk a parti, térdig vagy derékig érő vizben való öblögetést, lubickolást, teljesen eleget tettünk a test nyári egészségi kívánalmainak. Erre a célra pedig ott van a Move ESC kitűnő strandfürdője, ahol biztos talajon akár 100 méterre is járhat az ember a Dunában térdig vagy derékig érő vizben. A sziget orránál és egyebütt is vannak a Dunában ilyen ismert helyek. Teljesen felesleges és oktalan dolog tehát veszélyes helyekre járni, hogy a dunai fürdőzést élvezhessük. Drága a magyar élet és egészség, vigyázzunk magunkra és egymásra! A hajótí őskori barlangváros feltárása A kutatást bányászokkal végzik. Az esztergomi művelt közönség — legalább is hírből, — jól ismeri a bajóti őskori barlangot, amelyre mintegy húsz év előtt hívta fel a figyelmet a nemrég elhunyt Baits György bajóti főjegyző, aki ezáltal nagy érdemeket szerzett tudományos szempontból, érdemrendet is kapott érte egy német tudományos társaságtól. Akkoriban a Nemzeti Múzeum részéről Hillebrandt Jenő dr. járt Bajóton és feltárta az első barlangoi, amelyet az akkori kultuszminiszter nevéről Jankovits-barlangnak neveztek el. A közbejött háborús és forradalmi idők megakadályozták a feltárás további munkálatait és Így ezekre csak húsz év után, most kerül sor. Jankovits Béla volt kultuszminiszter most ezer pengőt adományozott a barlangok feltárásának céljaira. A Nemzeti Múzeum részéről az elmúlt napokban Gaál István dr. egyetemi tanár járt Bajóton és a Jankovits-barlang alatt kezdte meg a további feltárásokat. A nehéz terepviszonyokra tekintettel a múzeum vezetősége a dorogi bánya vezetőségétől kért segítséget a munkálatokhoz. A bányavállalat nagy készséggel állt rendelkezésére és szakértő bányászok segítségével végezték a földmunkálatokat és a robbantásokat. Már az eddigi eredmények is nagyjelentőségüek. Gaál István dr. megállapí totta, hogy mintegy tíz barlang van összesen az öregkő szikla mélyén és ezek többékevésbbé összefüggésben vannak egymással. Egész barlangváros lehetett itt az ősember idejében kb. negyvenezer esztendővel ezelőtt. Ennek a barlangvárosnak feltárása már azért is rendkívül fontos, mert igen ritkák az olyan helyek, ahol tömegesen éltek együtt az őskorban az emberek és ez a tömeges együttélés igen kedvezően befolyásolhatta kulturális fejlődésüket. Ez a második barlang, amelyet most tárnak fel, előcsarnokszerű rész, amely ötven-hatvan méter átmérőjű. A feltárás során előkerültek a jellegzetes jégkorszakbeli állatok: sarki róka, barlangi medve, rénszarvas, hófajd, stb. csontvázai. Az állatok csöves csontjai fel vannak hasogatva és meg vannak pörkölve, ami kétségtelen emberi kézre vall és újabb bizonyítéka annak, amit már eddig megállapítottak, hogy az ősembernek egyik I kedves tápláléka volt a csontvelő. A barlang feltárását szeptemberben folytatják és értékes leleteket várnak, mert már az első számú barlangból is olyan szépségű művészi faragású és vésésű csonteszközök kerültek elő, amelyek egész Európában párjukat ritkítják. Az eddig előkerült régészeti leletek legnagyobb részét a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. Arheologiai múzeumot állítanak fel Bajóton. Meitner Miklós, Bajót főjegyzője, most arheologiai múzeumot rendez be Bajóton a leletek duplikátumaiból. E múzeumban ezenkívül kiállítják mindazokat a rajzokat és tudományos írásokat, amelyek a környéken talált régiségekre és azok korára vonatkoznak. Ennek a helyi múzeumnak azért is nagy jelentősége van, mert ez a környék igen látogatott turistakirándulóhelye. Az Öregkőnél két turistaút kereszteződik és a közeli Mogyorósbányán nemrég nyitották meg a turistamenedékházat. A sok turista között számos külföldi is jár erre a természeti szépségektől megáldott vidékre és az újonnan felállítandó múzeum különösen a külföldi turisták részére jelent majd nagy vonzóerőt. Természetesen az ásatások befejezése után kerül csak sor a leletek tudományos feldolgozására. Negyven évvel ezelőtt Esztergomban Végzett tanítók találkozója Az esztergomi új tanítóképzóintézet kedves és meleg találkozó színhelye volt f. hó 4-én. A régi intézetnek 1890-ben végzett növendékei jöttek össze. Jelen voltak: Apa Kornél (Budapest), Bárdos József (Esztergom), Daday János (Kerkabarabás), Gáspári József (Verség), Hornyik Károly (Nagyhalász), Ibrányi Ferenc (Budapest), X. Y. (megszállott területről), Mészkő József (Budapest), Paur Ödön (Debrecen), Rácz József (Budapest), Siposs Jenő (Hont), Szabó Gyula (Törtei), Szvoboda Vince (Zebegény.) Betegsége miatt távolmaradt : Michovich Antal (Vác.) Kilencen elhunytak. A volt tanárok közül csupán dr. Kollányi Ferenc jaáki apát volt osztályfőnök él, aki külföldön üdül és sajnálatára nem jelenhetett meg a találkozón. Legtöbben már július 3-án este megérkeztek s a Fürdő szállodában boldogan ismergették egymást, hiszen némelyikük 40 év óta nem volt itt. A régi társak pénteken délelőtt 9 órakor találkoztak a tanítóképzőben, hol Bartal Alajos igazgató és Homor Imre tanár fogadták őket. Majd 10 órakor résztvettek a vízivárosi templomban az elhunyt tanárokért és növendékekért mondott gyászmisén, melyet Keményfy Kálmán plébános mondott. Tizenegy órakor a tanítóképző dísztermében értekezlet volt, melyen megjelentek a családtagok is, mintegy 30-an. Az elnöki tisztet az egykori szeretett „Curator" Rácz József kartárs töltötte be, ki szives szavak Harisnyák, fehér ruhaanyagok, öltönyök, fürdőfelszerelésa legolcsóbbak BALOG-nál. 4ß