ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-07-06 / 110. szám
tartott volna ott, ahol nagyobb templom nem volt. 1010. utánra viszont már föl kell tennünk a szent királynak azt az elhatározását, hogy Esztergomon kívül egy másik helyet is választ magának, ahol — az akkori viszonyokhoz képest — évenkint hoszszabb időt fog tölteni, illetve az év bizonyos napjain ott fog tartózkodni, nevezetesen ott tartózkodik a templom patrónájának, a magyarok Nagyasszonyának augusztus 15.-ére eső ünnepén. Ha tekintetbe vesszük a clunyi mozgalom egyházpolitikai irányát, mely VII. Gergely hatalmas egyéniségében nyert hajthatatlanul érvényesítő képviseletet, észre kell vennünk, hogy a cél eleinte a szerzetesség fölszabadítása volt a kevéssé kedvező püspöki befolyás alól és evégből a nagy clunyi apátok a királyság oltalmához is folyamodtak, de tulaj donkép eni célnak az egész egyházi élet fölszabadítását vallották a világi hatalom gyámkodása alól. II. Szilveszter gesztusa, mellyel Szent Istvánnak a császár kikapcsolásával küldött koronát s ennek megismétlődése Lengyelország esetében nem hiába hívta ki a császárpárti Thietmar elkeseredett kifakadását: az egyház legfőbb kormányzójának félreismerhetetlen a kor hangulatát kifejező célkitűzése, a respublica Christiana egyházi elgondolása. Szent István a maga minden porcikájában katholikus gondolkozásával önként belekapcsolódott ebbe az egyetemes gondolatvilágba, mikor Esztergomon kívül mintegy családi rezidenciának kiválasztotta Székesfehérvárt s ott templomot és palotát unelt. Szent István székesfehérvári palotája aligha volt olyan fényes, mint az esztergomi. A legendák és krónikák, amelyek alig tudnak betelni a templom dicséretével, a királyi palotáról meg sem emlékeznek. Ue maga a templom sem úgy tűnik föl, mintha a királynak állandó házikápolnája lett volna. A kétségtelenül íehérvári paptól eredő magasztaló részletes leírások között szerepel ugyan az a kitétel, hogy „a király (ezt) az egyházat a saját kápolnájának tartotta fenn," de ott van az is, hogy mi történjék a király távollétében, illetve: „ha esetleg a király ott volna." E ponton nem szabad elfelejtenünk, hogy az érdekelt fél leírása nem is egészen egykorú, márpedig e téren egy-két évtized rendkívül fontos változásokat idézett elő. De számításba kell vennünk azt is, hogy a fehérvári templom egyházjogi helyzete maga is bizonyíték amellett, hogy keletkezési Ideje nem tehető Szent István uralkodásának első éveibe. Veszprém alá rendelve, Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Pécs között megokolt a különleges egyházi helyzet, de csak akkor, mikor már e püspökségek fennállanak. Későbbi alapításra mutat a védőszent megválasztása is: Győr régi egyháza a Boldogságos Szűznek volt szentelve. Az akkori szokások szerint az első alapításoknál más és más szentek védősége alá helyezték a kiváló egyházakat s így Fehérvár, ha nem is lett püspöki székhely, valamely más szent patronátusát kaphatta volna. Mindez a probléma megoldást nyer, ha Székesfehérvár egyházának alapítását időrendi és okozati összefüggésbe hozzuk a 'bambergi székesegyház alapításával, mely éppen a Boldogságos Szűz aug'. 15.-iki ünnepével volt kapcsolatos. Így azonban sehogy sem találunk elegendő alapot annak föltételezésére, hogy Szent István és családja 1010 előtt, tehát Szent Imre születésének idején Székesfehérvárott állandóan tartózkodott volna, tehát Szent Imre születését több joggal lokalizálnék Fehérvárra, mint Esztergomot — és Veszprémet — kivéve bármely más királyi várba, A kettő közül ugyanis Esztergomi mint a királyi családnak állandó székvárosa, Veszprém pedig mint speciális királynéi birtok jöhetne számba. De ha így kétségtelen bizonyítékok híján minden valószínűség amellett szól, hogy Szent Imre szülőhelyének Esztergomot kell vennünk: önkéntelenül felvetődik a kérdés arra nézve, hogy miért merült föl az a gondolat, hogy Imre másutt, Fehérvárott született. Válaszul kétségtelenül erős argumentumokat kapunk, melyekkel komolyan kell foglalkozni. (Folyf. köv.) Halálos szerencsétlenség fürdő zés közben a vízműveknél Két leány a Dunába fulladt F. hó 4-én, pénteken este 8 óra mentőszolgálatot alaposabban meg után halálos szerencsétlenség történt fürdőzés közben a Dunában a vízművek előtti részen. Itt fürdőitek ebben a késő esti időben Mészáros Antónia, Mészáros Erzsébet, Koppányi Teréz és Petrás Sarolta- esztergomi leányok. A kis 9 éves Petrás Sarolta a parton maradt, míg a három nagyobb leány beljebb ment a Duna hullámai közé, ahol vígan lubickoltak, locsolták egymást. A mulatozásnak azonban csakhamar szomorú vége lett. Az egyik lány, Mészáros Antónia elvesztette lába alól a talajt és a szerencsétlent magával ragadta az ár. A másik két leány sikoltozva kapott az elmerülő után, azonban nem sikerült őt kimenteni, sőt mindhármukat magával ragadta a Duna árja. A parton maradt kis leány kétségbeesett sikoltozására Meszes Gyula, aki a vízműveknél van alkalmazásban, Polákovics Gyula bányaraktáros és egy ott tartózkodó őrmester siettek a veszedelembe jutott leányok segítségére. Az őrmesternek sikerült is a fuldoklók közül az egyiket, Mészáros Erzsébetet eszméletlen állapotban a partra hozni, a másik kettő azonban Mészáros Antonia kovácsmester leánya és Koppányi Teréz asztalosmester leánya elmerült a habokban és mindezideig egyiküket sem sikerült kifogni a Dunából. Megjegyzendő, hogy a leányok a Duna tiltott szakaszán fürödtek, illetőleg azon a helyen, amely nem tartozik a hatóság által kijelölt szakaszba. A Duna fenekének ez a része telve van azokkal a mélyedésekkel, amelyek a kavicsbányászat nyomán keletkeztek és így a bizonytalan úszó, vagy az úszni nem tudó számára itt a fürdőzés Veszedelmes. A veszély annál nagyobb volt, mert a leányok késő este, már abban az időben fürödtek, amikor a fürdőzők és csónakázók már hazatértek és az élet elcsendesedett a Dunán. Nem győzzük eléggé figyelmeztetni a közönséget, hogy a Duna veszélyes helyein ne fürödjék és hogy az úszni nem tudók biztos helyeken, a part közelében maradjanak. Viszont a hatóság figyelmét is felhívjuk arra, hogy a nagyarányú dunai fürdőzés idejére a dunai kellene szervezni és jó volna talán a vízművek táján is egy mentőcsónakot készen tartani. Itt, a sziget orra táján fürdik ugyanis mostanában a legtöbb ember. Szigorúan meg kellene tiltani végül azt is, hogy esti 8 óra után a sötétben fürödjenek. iz B&zfcepqomi istentiszteletek és u idegenforgalom A fővárosi katholikusság körében mozgalom indult meg az iránt, hogy a vasárnapi kirándulások (weekendezések) és a vasárnapi kötelező szentmisehallgatás összeegyeztethetők legyenek. Mint a „Magyar Kultúra" egyik legutóbbi száma írja, a fővárosi kath. kirándulók azért szeretik Esztergomot is felkeresni vasárnaponkint, mert ide a vonatok oly időben érkeznek be, amikor még hozzájuthatnak a szentmise hallgatásához. E réven idegenforgalmunkat még fokozni lehetne azáltal, ha az esztergomi templomok istentiszteleteinek sorrendjét áttekinthető csoportosításban részint a vasútállomáson, részint már Budapesten a templomok bejáratainál, a pályaudvarok feltűnő helyein, részben mint közleményeket a kath. lapokban közzétennék. Esztergom nevezetességei: A főszekesegyház nyitva egész nap folyamán. (Uéli 12—2 óra között a sekrestyében külön bejelentésre.) A főszékesegyházi kincstár nyitva hétköznap d. e. fél 10—12, vasár- és ünnepnap d. e. 10—12, délután mindennap 3—5 óra között. Belépődíj személyenkint 50 fill. Nagyobb csoportok részére a vezetők a helyszínén méltányos díjkedvezményt kérhetnek. A főszékesegyházi sírbolt, ha rangtorony és a Szent István kápolna megtekintése egész nap lehetséges a főszékesegyház sekreslyéjében való bejelentésre. A Székesegyházi Keresztény Múzeum (a prímási palotában) nyitva naponkint d. e. 9 órától este 6 óráig. Belépődíj személyenkint 40 fillér. Nagyobb csoportoknak díjkedvezmény. Bejárat a prímási palota Uri-utcai udvari kapuján. Városi múzeum. (Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Múzeuma. Deák Ferenc-utca 3) Nyitva vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—11 óráig. Szent István artézi fürdőtelep nyitva egész nap folyamán. A Vaskapui kilátós menedékház nyitva egész nap folyamán. Belépődíj 12 fillér. Igazolt turistáknak 6 fillér. . Olcsóbb lelt a férfi öltöny, kötény, munkásing és nadrág, gumitalpú cipő, női és gyermek divatruhák, férfi és női fehérneműek, harisnyák, trikók, zoknik, fürdőcikkek, mosóáruk, selymek, törülközők, asztalneműek flanell takarók stb. eddigi kipróbáltan megbízható minőségük mellett is alog László divatáruházában HÍRE K. Éjjeli szolgálatot július 5-től Julius 11-ig Kerschbaummayer K. „Megváltó" gyógyszertára (Kossuth L. utca) tel~ jesit. A hercegprímási udvarból. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás pénteken délután Budapestre utazott a kath. vallás- és tanulmányi alapok ellenőrző bizottságának és az Országos Egyházművészeti Tanácsnak alakuló ülésére. Vasárnap Mosondarnón templomot szentel. utána pedig megkezdi nyári szabadságidejét. Főegyházmegyei hirek. Az egyházi főhatóság Kovács Lőrinc ipolytölgyesi káplánt Hédervárra, Kötél Pál káplánt Nógrádmarcalról Bajnára, ifj. Tóth József bajnai káplánt Nógrádmarcalra helyezte át, Peisz Lajos újmisést pedig Tokodra nevezte ki káplánnak. Eljegyzés. Walter Margitkát, lapunk kiváló és kedvelt tollú munkatársát eljegyezte Ács László (Budapest.) Érdekes ajándék a múzeumnak. Számord Ignác c. kanonok a Régészeti és Történelmi Társulat múzeumának ajándékozta a baziiika művészi mását, amelyet a cukrászművészet eszközeivel Koller József, Simor hercegprímás szakácsa és cukrásza készített annakidején a prímás aranymiséje alkalmából. Az ajándék üveg szekrénykében van elhelyezve s egyik érdekessége a múzeumnak. A konstantinápolyi gör. kel. patriarcha exarchája Esztergomban. Germanos amasini érsek, a dzuj laki minŐSÉGE ( GRZDR5AGQSSAGA FELŰLfTIŰLHflTHTLHn RGYBIfrOnV-UJLRKr EGVESÜLT IPflRíTlŰVEK RT • BUDAPEST, V. VlLm0í-aA5ZAR-UT32Képviseli: BÁDER FÜREDI JÓZSEF fakereskedő, Sárisáp.