ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-01-19 / 15. szám
meg értékes, tanácsadó gazdasági cikkek. Ném áll az, hogy népünk nem fogadja be az okos szót. Nem olyan maradi, mint amilyennek egyesek feltüntetni szeretik. Szölgyémy Gyula ny. ig. tanitó a megmondhatója, hogy egy-egy gazdasági cikk megjelenése után hányan érdeklődtek nála az újítások iránt. Azt a maradiságot, amit még tapasztalunk, inkább a tőke, a befektetés teljes hiányának tudom be. Teljesen bizva gazdaközönségünk önmaga iránti kötelességében, megpróbálom figyelmüket a zöldségtermesztés egy bizonyos részére felhívni. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az eddigi borszőlőtermesztés nem tartozik, legalább nálunk nem, a jövedelmező foglalkozási ágak közé. Át fog kelleni térni a csemegeszőlő termesztésére. Azt is tudjuk, hogy gabonatermelésre részben kevés, részben pedig alkalmatlan föld áll gazdaközönségünk rendelkezésére. Határunkban azonban nagy területek fekszenek, melyeken a talajvíz egészen közel van a feltalajhoz. Vannak területek, melyek ma épen a túlnedvesség következtében savanyú, csádés, értéktelen szénát teremnek. Ez utóbbi területeknek némi íelárkolása által elsőrendű káposztás földeket nyerhetnének a magas talajvizes területekkel együtt. Egyáltalán nem gondolok bolgárkertészetre, hanem csupán csak káposztás, sárgarépa és petrezselymes földekre, amelyben a vöröshagyma, sőt a paradicsom is, mint közbeeső növények tekintélyes hasznot biztosítanak. Igazam bizonyítására hivatkozom a megszállás alatt álló Sók, Szelőce, Farkasd, Negyed, Szimő és Kamocsa községekre. Békeidőben az idézett községek látták el káposztával és gyökérzöldséggel a Dunamentén fekvő községeket Pozsonytól Budapestig. Mi ne akarjunk ily nagy arányokban dolgozni. Elégedjünk meg azzal, ha az idegenből hozott káposzta és gyökérzöldségeket kiszorítjuk az esztergomi piacról. Rakhatnánk mi is káposztahegyeket a Vörösmarty-utcán saját itthon ter mesztett káposztánkból. Elláthatnánk városunk és közvetlen nagyfogyasztó környékeinket eme szükségletekkel Ahelyett, mint most, hogy pénzünket idegenbe vándoroltatjuk, idegenből kapnánk azt, mely busásan meghozná munkánk és eddig alig kihasznált földünk jövedelmét. Nincsen szándékomban holdankénti pontos számítást közölni. Egyelőre legyen annyi elég, hogy a káposzta és gyökérzöldség egyike a legjövedelmezőbb terményeknek. Messze, nagyon messze felülmúlja a szőlő békebeli jövedelmét és megmunkáltatása felébe sem kerül. Az említett községek sem köszönhetik irígylésreméltó jólétüket másnak, mint a talajnedvességnek és szorgalmuknak. Eme két feltétel pedig nálunk is megvan és befektetésről egyáltalán beszélni nem lehet. Az őszi káposztapalántának még melegágyra sincs szüksége. Kitűnő palántát nevelhetünk hidegágyban is. Gondolkozzunk a dolog felett. V. I. N' J V»_i»"'*>jr" | iiiO"i* J Viiii_ jiHwijim* J lii'iiiL_<i"i"iji 9 O »»s*¥«í<wa« Az Urileányok Kongregációjának vezetősége kéri a kedves tagokat, hogy a kongregáció védszentje: árpádházi bold. Margit ünnepén, vasárnap, f. hó 19-én, a vízivárosi zárdatemplomban reggel 8 órakor tartandó ünnepélyes szentmisén mindannyian vegyenek részt. A hadirokkantak nemzeti szövetségének újjászervezése Az esztergomi csoport elnökéül Kramer Antal nyug. ezredest kérik fel A rokkantügyek hatósági intézésével továbbra is Sinka Ferenc Pált bízta meg a polgármester A hadirokkantak nemzeti szövet- j volt, így a hozzáfordulók ügyeit Ínsége rég óhajtott változáson ment vatalból a legelőnyösebben elintézát, amennyiben alapszabályszerű hette. Szendtner Aladár népjóléti állami felügyelet alá került és mű- államtitkár ittjártában a hadigondoködését állandó miniszteri biztos i zottak ilyetén való támogatását az ellenőrzi. Tagjai is csak azok lehetnek, akik járadékot élveznek és rokkantságukat az igénymegállapitó bizottság állapította meg. A Szövetségbe tagokul csak feddhetetlen előéletű magyar állampolgárok vehetők fel. Törvényszékileg elitéltek és olyanok, akik a szövetség belső békéjét és nyugalmát veszélyeztetik, az egyesület tagjai nem lehetnek. Esztergomban a szövetségnek helyi csoportja van. Elnöke De Pott Gusztáv alezredes volt, aki a városból végleg eltávozott. Új elnökül Kramer Antal rokkant ezredes kéretett fel, akit a jövő hóban tartandó közgyűlés egyhangúlag fog megválasztani. A csoport vezetősége csendben ugyan, de folytontartó hatékony munkát fejtett ki a hadigondozottak érdekében. Az egyesület ügyvezető igazgatója Sinka Ferenc Pál rokkant százados, ugyanis, mint városi közgyám a rokkantügyek előadója is országban egyedülállónak mondotta A hadigondozottak ezután is részesülni fognak ezen előnyben, mert Dr. Antóny Béla polgármester a rokkantügyek hatósági elintézésével továbbra is Sinka Ferenc Pál nyug. közgyámot bizta meg, aki a rokkantügyek és szegényügy érdekében továbbszolgálatra jelentkezett. A szorosan vett közgyámi ügyeket Gérecz Géza végezi. A rokkant egyesület, a további teendők meg beszélése végett, legközelebb választ mányi ülést tart. Figyelmeztetnek a hadirok kanták és hadiözvegyek, hogy járulékaikért pontosan minden hó 2ü-án jelentkezzenek, mert a városházán a lecsökkentett tisztviselői létszám és munkabeosztás miatt nem lehet megtűrni, hogy a számvevőség a járadékok kifizetésével több na pon át foglalkozzék. Ismerjük-e Esztergomot ? Irta: Dr. BALOGH ALBIN. Az Esztergom-Táborban le vő Fiúnevelő bejárata közelében Szentháromság-szobor láthatóazon a helyen, ahol egykor a Segítő Boldogasszony kápolnája állott. A kápolnáit, a már előttünk ismerős Malonyay Pál esztergomi plébános építtette annak emlékezetére, hogy Forgách gróf érsekújvári parancsnok szerencsétlen hadivállalata alkalmával mintegy ötezred magával az ő atyja is elesett. Az elesettek tetemeit a török temetetlenül hagyta, levágott fejüket azonban átszállíttatta a Dunán és a Strázsahegy aljában elföldeltette. Ugyancsak a Strázsahegy oldalában remeteség volt még a XVIII. század közepén is; az elhunyt remeték csontvázai néhány évvel ezelőtt a szaléziak kertészetének építkezései alkalmával kerültek elő. A Dunaparton hajdan élénk forgalom bonyolódott le. A zsidódi (ma Körtvélyes) szigetnél járt a komp s a Duna túlsó oldaláról erre jöttek át az utasok: ez volt a zsidódi rév már a középkor folyamán. A török harcok idején inkább a Ny arasd sziget és a Szentkirályi (ma Prímás)-sziget közlekedtek a túlsó féllel s azért a két sziget csúcsát, az innenső és a túlsó partot, több helyt ma is látható, földsáncokkal erősítették meg. Az innenső oldalon a régi nevén három évszázaddal azután, hogy a község, a kolostor és a templom a hadakozások folytán (1595) teljesen elpusztult. A Dunaparton a város felé haladva még Szent Pál falvát talál juk, melynek középpontja a rég gyepmesteri telep és a Komáromy fatelep helyén volt. Itt állott az Árpádkori község temploma, mel lette, körötte a temető, mint ez a középkorban szokás volt. A sziget alig félszáz éve egy szí get: azelőtt a Prímás sziget külön válva emelkedett ki a Dunából. Két cementet szállító hajónak elsülye dése azonban alkalmat adott az Esztergomi sziget Kutyaszorító nevű csúcsának a kisebb szigettel való összekapcsolására s egyúttal a szí get Duna-felőli oldalának az ár vizek rombolása ellen való meg erősítésére, ahogyan ez a Duna parton ma is konstatálható. Sajnos, ezzel a művelettel nem biztosították a sziget egyetlen, de egyben nagyhírű műemlékének leg alább romjaiban való megmaradá sát. A katonai uszoda létesítése al kalmával tekintélyes részt rombol tak le a bencés apácák Szűz Mária ról nevezett zárdájából. Pedig ez a középkorban nagy események szem tanúja volt. A hagyomány szerint itt ment végbe Salamon király és Géza herceg kibékülése (1073), Vak ból, az öreg templom felől az ú. n. Cifra-híd és ennek folytatásaképen a Gőzhajó-út vezetett. A Cifra-híd, mely különben fából volt készítve, a Kis-Duna szabályozásának (1913) esett áldozatul. Újjáépítésére a háború miatt nem került sor, a sziget oldalán levő hidfő azonban ma is átható. A szabályozásra, a védelmi töltés építésére viszont ugyancsak szükség volt: ennek köszönhetjük a díszes kisdunai sétány kialakulásának lehetőségét. — És ha már sétányról beszélünk, említsük meg, hogy a szigeti sétány a Gróf m Forgách nevet arról a Forgách Ágoston püspökről kapta, aki Esztergom vármegyének Scitovszky prímás után utolsó egyházi főispánja volt (1861—67—81.) A szigetet ma a Lőrinc-híd köti össze a várossal. Ez tulajdonképen kiegészítője a nagy dunai vashídnak (1895), melyet Ferenc József leányának, Mária Valériának nevéről neveztek el. (Akkor épült a szigeti nagy töltés is, a Mária Valéria-út). A vashíd építésével fölöslegessé vált a régi hajóhíd. Ennek szigeti hídfője sokáig pontosan azon a helyen állott, ahol ma a Dunagőzhajózási Társaság állomását találjuk. Ahol a Kolos-híd a szigetre torkollik, még a mult században is Nep. Szent János szobra állott. Az Árpádkert pedig a révészek kocsmájának utóda, mely azonban egy kissé odább, a tanítóképző kertjének területén lehetett. Ma már nem várják az utast hangos révészek, hogy Esztergomból átszállítsák Párkányba, a régi Kakatba, Esztergom középkori kikötővárósába, mely pedig Esztergommal egy egységet alkot. Újabb nevét is éppen azért kapta a török időkben, mert a törökök Esztergom hídfőállomásaként — akárcsak a rómaiak Anabum néven — kisebb erődnek építették ki. Sáncai között sok török, sok magyar vitéz lelte halálát, míg az 1683. évi párkányi csata meghozta a fölszabadulást a török iga alól Párkánynak is, Esztergomnak is. A menekülő törökök alatt leszakadt a hajóhíd, több ezren a Duna hullámai között pusztultak el. Mintha csak a török uralom végét az ősi Duna ép úgy zsákmányszerzésre használta volna föl, mint a török hódoltság kezdetét, mikor mindjárt a mohácsi vész után Mária királynénak Buda és Visegrád kincseit szállító hajói közül kettő a hagyomány szerint ugyancsak Esztergomnál sülyedt el. Ma országhatár a sok változást látott Duna : elválasztja a magyart a magyartól, testvért a testvértől s keserűségben, anyagi és erkölcsi, egyéni társadalmi és nemzeti javakban így százszorosan több értéket temet el habjaival, mint temetett el akkor. Vájjon meddig? (Vége.) 3£S Farsangi emiékeztető. Abony, a későbbi középkorban j Béla pedig 1136-ban országgyűlést Szentkirály nevű község terűit el. j tartott az apácák szigetén, mikor is Ez nevét a johannita lovagok kolos- fiát, Lászlót Bosznia — első magyar toráról kapta, melyet a Szentkirály-1 — hercegévé nevezte ki. A kolostor nak, vagyis Szent Istvánnak tiszte- j nagy múltjához méltó méretei még létére emeltek és amely a középkor: ma is megállapíthatók a szigeti fürfolyamán országos hírnévre jutott, j dőhelyhez lefelé vezető út és A templomot a nagyérdemű Né-j felső út elágazása közelében, methy Lajos ásatta föl 1895-ben„ A MFTR. állomáshoz a Táros„ 19*cn este 8 órakor az Ipartesiület szini* előadással egybekötött tánccstélye a Fürdőben. „ 26*án este 8 órakor a Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör mú'»»' ros táncestélye saját helyiségében. Február l*én a Felvidéki főiskolások táncestélye ,a Fürdőben. „ 2-án a Kath. Legény egyesület színdarabbal („A limonádé ezredes") egybe* kötött táncestélye saját helyiségébeu. „ 8-án a Női kereskedelmi tanfolyam „Fe* hér rózsa estje" a Fürdőben, a I Március 2*án a Kath. Legényegylet farsangzáró jelmezes táncestélye saját helyiségében. cheiber báli újdonságai szenzációsan szépek és olcsók I
