ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-06 / 110. szám

XXXV. évfolyam, HO- szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. július 6 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az esztergomi Esztergom, 1980. július 6. Abban a boldog időben, amikor a túlsó fél a miénk volt, nem volt tej mizéria Esztergomban. A párkányi gazdák és a káptalan finom teje pótolták azt a tejmennyiséget, amivel az esztergomi gazdák nem birták ellátni a város fogyasztó piacát. Ehhez a tejmennyiséghez járult még a muzslai, nánai és a párkányi járás egyéb községeiből importált tej, úgy, hogy itt Esztergomban nem panaszkodhatunk arról, hogy piacunkon nincs elég tej, vaj, tejföl. Az elszakított párkányi járás tejtermékeire Esztergom város népének feltétlenül szüksége van, amint hogy a párkányi járás tejes gazdáinak szüksége van az esztergomi piacra a terményértékesítés szempontjából. Ez az egymásrautaltság sok egyéb életbevágó gazdasági egymásrautaltság és egység között a legeklatánsabb bizonyítéka a trianoni szerződés igazságtalanságának, amely Esztergomtól a dunai hidon keresztül elszakította a párkányi járást. Igy látjuk bebizonyosodva azt az ezerszer elmondott fájó igazságot, hogy a dunai hidon átvonuló trianoni határ fontos gazdasági ütőereket vágott által, amelyeken keresztül most mind Esztergomnak mind a párkányi járásnak gazdasági élete elvérzésre van elitélve. A párkányi tejre való ráutaltság tette szükségessé azt, hogy noha a mai Párkány cseh impérium alá került, onnan a tejet behozhassák Esztergomba. Az esztergomi kis gyermek tejet kér, a tej elsőrendű és nélkülözhetetlen élelmiszer és ha az esztergomi tejtermelés nem birja ellátni a város tejszükségletét, a tejet be kell hozni máshonnan és a régi szokásnál és gazdasági kapcsolatnál fogva természetes és legpraktikusabb behozatali forrásnak kínálkozik Párkány, még akkor is, ha ma cseh uralom alatt van. Hiszen maga az a tény is, hogy Esztergom Párkányból issza a tejet, állandó bizonyítéka annak, hogy minden megszállás és Trianon dacára Párkány mégis csak a miénk. Annak a felfogásnak és gyakorlatnak, amely a párkányi járást külföldnek tekintve, az idegen állam területéről bizonyos [érdekekre való tekintettel nem engedi meg a tej behozatalt, avagy a párkányi tej behozatal elé akadályokat gördít, az esztergomi magyar nép vallja kárát, ennek következtében az esztergomi magyar gyermek senyved megfosztva legfontosabb tápszerétől és az esztergomi fürdőhelyen üdülést kereső magyar emberek nélkülözik a tejet, — viszont másrészről az az ember, aki ma Párkányból behozza a tejet, aki Esztergomban tejéért pénzt akar, és aki most kénytelen a hosszadalmas nagyhídi vám- és tejvizsgálati tortúrán keresztülmenni, mégis csak magyarember. Kétségtelen, hogy az esztergomi tejkérdésnél is fennáll a kétféle szempont összeegyeztetésének szüksége: egyrészt az, hogy jó, olcsó és elegendő tejet kapjon a közönség, másrészt az esztergomi gazda ne károsodjék, illetve a tej értékét megkapja. Hatóságaink feladata, hogy a város egészségügye felett őrködjenek úgy, hogy a kellő és elegendő tej ellátást biztosítsák. Hogy az esztergomi gazda megkapja a tej árát, ez elsőrendű gazdasági érdek. De hogyne legyen tejuzsora, és a tej minél olcsóbb és minden szegény ember részére hozzáférhető legyen, ez még előbbrevaló. Bizonyos üzleti szempontoknál pedig mindenesetre előbbrevaló az, hogy ebben a városban sok és jó tej legyen kapható jutányos áron. Mindenesetre megvan a módja és lehetősége annak, hogy Esztergomban ne legyen tejhiány és tejdrágaság. z vasárnapi nyitvatartása A kereskedők egy része tekintettel a nehéz gazdasági viszonyokra, de szem előtt tartva az idegenforgalom jelentőségét is, így azt a szükségességet, mely az idegenforgalom fejlesztésévé] kapcsolatos, azt a kérelmet terjesztette elő a város polgármesterénél, hogy vasárnaponkint az üzletek 10 óráig nyitvatarthatók legyenek. Ezzel szemben a kereskedők egy másik része az üzletek zárvatartását kéri, főként azzal az indokolással, hogy a vasárnap semmiféle forgalmat nem jelent, még kevésbé az idegenek részéről. Maga a Kereskedelmi Társulat is küldöttségileg kereste fel a polgármestert és azt az álláspontot igyekezett képviselni, hogy az üzletek vasárnap be legyenek zárva és a régi rend maradjon életben továbbra is. A polgármester e kérdésben még nem döntött és így egyelőre az eddigi rend is irányadó. Egy ismert tekintélyes kereskedő a következő sorok közlésére kérte lapunkat: „Mult héten egy rövid hír látott napvilágot, amely szerint az üzleteknek délelőtt 10 óráig való nyitvatartása határoztatott el. Az ügy még folyamatban van és hivatalosan eddig semminemű intézkedés nem történt. Az I. fokú iparhatóság intézkedéséig az eddigi állapot változatlanul fennmarad. Reméljük, hogy komoly kereskedőink maguk is be fogják látni, hogy a vasárnapi nyitvatartás antiszociális és a közönség körében visszatetszést szülhet, s nem fogják a saját és alkalmazottjaik munkaszünetét tönkre tenni, annál is inkább, mert a nyitvatartásból sem rájuk, sem pedig a közönségre semminemű előny nem származik." A szóbanforgó kérdésben a vasárnapi idegenforgalom —sajnosa legkevesebb jelentőségű érv. A vasárnapi vonatok beérkezése után az érkező kirándulók óriási hányada a bazilikába siet s annak a környékén marad úgyszólván az egész esztergomi tartózkodása alatt (primási palota, strandfürdő, sziget). A tulajdonképeni, üzletileg is hasznosítható idegenforgalmat azok az idegenek jelentik, akik hosszabb időre (2—3 napra, vagy tovább is) jönnek Esztergomba, ezek pedig bizonyára nem vasárnap szerzik be szükségleteiket. Számolnunk kell azzal a statisztikai ténnyel is, hogy vasárnapi kirándulóink legnagyobb százaléka budapesti, akik természetesnek tartják az üzletek vasárnapi zárvatartását. A felszabadult Rajna A Rajna—vidék megszállását összeszorított fogakkal, némán tűrte a hatalmas német nép s a művelt világ csak akkor szerzett tudomást a vérnélküli háborúról, amikor időnként a raj na vidéki atrocitásom felfeljajdult a német nép, s amikor Európának kénytelen-kelletlen tudomást kellett szereznie arról, hogy 10—12-ik évében még mindig idegen fegyveres katonák fállanak egy szuverén — más — állam területér. A felszabadított Rajna örömkönnyeket csalt ki a német nép szeméből s ezek az örömkönnyek nem lehetnek elszigeteltek a művelt világon. Az örvendező Németországgal együtt testvéri harmóniában örvendez minden szabadságszerető nép. Ez az öröm jelenti az együttérzést az elnyomatás alól felszabadultakkal, de jelenti a békéhez való közeledést és a békés eszközökhöz való tántoritatlan ragaszkodást. Ez fenntartás nélkül a békéhez való közeledés, ahol nem a bilincsbe vertek köszöntik kényszerűségből a békét, hanem ahol szabad emberek írják fel az igazi béke szentségét a ég horizontjára. Amikor Franciaország és Anglia elrendelték a megszállt területek kiürítését, a nagy világ nyilvánossága előtt beismerték azt, hogy nemcsak fegyvereikkel kellett kivonulniuk egy idegen területről, de elméletileg is le kellett térniök arról a területről, amelynek elfoglalását a háborús nemtalitás diktálta a részükre. Ez a felfogás a Rajna vidék kiürítésével, 12 esztendős múltjával együtt — megbukott. Hogy a józan belátás diktálta-e a visszavonulást, vagy a kényszer, ezúttal nem vizsgáljuk, de a Rajna—vidék felszabadulása biztató jel arra vonatkozólag, hogy még sok minden vonatkozásban várhatunk szellemi és geográfiai Mnlm/nl/ I llroi/l A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellmhák, WprmPQ npl Kossutlí nUlgytft! Uídn! fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb árban vrjf IIÍD0"MÖ! Lajos-u