ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-25 / 105. szám

RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia'' könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A felvidéki krizis politikai kirobbanással fenyeget Siralmas állapotok Párkányon túl. A Prágai Magyar Hirlap legutóbbi cikkeiből most már súlyos megálla­pításokat tehetünk. Megértük a tiz esztendő leforgása alatt azt az időt, hogy a hirtelen feltört és kárhozatos túlzásokba té­vedt cseh nacionalizmus odáig zül­lesztette a gazdasági viszonyokat a Felvidéken, hogy a súlyos krizts már-már politikai kirobbanással fe­nyeget s a tótok nem lelik helyü­ket abban a hazában, amelyet az összeomlás után Hlinkáék Benessel összetákoltak. A magyar iparfejlesztő politika annakidején erősen favorizálta a tótoklakta Felvidéket s a füstölgő gyárkémények és ezek nyomán megindult (forgalom jólétei és bol­dogságot teremtett odafenn. Korom­pa, Zólyom vidéke, Breznóbánya, Rózsahegy, Késmárk, Zsolna vidé­kén megannyi virágzó gyártelep ke­letkezett, a mezőgazdasági munkás­ság nyaranta hosszú és széles tá­borokban telepedett le az Alföldön arató munkájával megszerezni á család számára szükséges alföldi búzából készült ropogós kenyeret. Ma egymásután hűlnek ki a gyárak kazánjai. A cseh iparpolitika mes­terségesen teszi tönkre az egykor virágzó vállalatokat; a felvidéki aratómunkásoknak útját állja a tria­noni határ, fájdalom és elkeseredés festi fakóra az egykor pirosló arco­kat, buzakenyér helyett még zabliszt is alig akad a „magyar elnyomás alól felszabadított" tót kunyhókban. A cseh politika csak cseh érdeket istápol, csak a cseh ipart favorizálja, csak azt részesíti adóleengedésben, a többit pusztulásra ítélte s az íme, rendre-rendrt bekövetkezik. A va­gyonadó, a forgalmiadó még azt a keveset is elemészti, s ami megmarad, a cseh bankok könyörtelen hitelpo­litikája teljesen letarolja és tönkre­teszi a felvidéki gazdasági életet. Benesék elkobozzák a katolikus egyházak vagyonait s így még a vallási sérelmek is tetézik a tót nem­zet amúgy is végtelen sérelmeit. E helyzet következményekép Hlinka megalapította a felvidéki blokkot, amely egy pártban egyesíti a Fel­vidék összes népeit a cseh politika ellen. Talán az általános elégedetlen­ségből kisarjadzik egy új politikai irány, amely közelebb hozza az erőszakkal elválasztott két nemzet érzésvilágát. osztott 6004 kg. kenyeret, 2270'5 kg. lisztet, 6606 kg. burgonyát, 446"25, kg. babot, 310 kgr. lencsét, 465*25 kg. zsírt, 435-50 kg. cukrot, 409*25 kg. sót, 62 kg. rizst, 259'50 kg. darát, 646 1. tejet, 147*50 kg. szappant, 240 1. petróleumot, ezenkívül 4 vágón tüzelőt, karácsonykor pedig kalá­csot, élelmiszert nagyobb mennyi­ségben. Bevétele pénzgyűjtésbői 7*162 P 76 fill., városi segélyből 420 P, egyéb adományokból 1797 P 70 fill. A Szent Antal perselyből 2.416 P 55 fill, bevétele volt 1929. szept. 1-től. A részletes kimutatás egyébként füzetalakban ismét meg fog jelenni. P. Czirfusz Viktorin ezután kö­szönetet mondott azoknak a nemes lelkeknek, akik a szegények gon­dozását a lefolyt évben önzetlen felebaráti szeretetből vállalták. Mi­vel ezek közül többen elköltöznek a városból, szükség lenne 3—4 új sze­génygondozó nővérre. Felszólította a közgyűlés tagjait — sőt lapunk útján Esztergom egész keresztény közönségét, hogy erre a bár nehéz, de sok lelki vigasszal és kegyelemmel járó irgalmassági munkára arravaló, jámbor lelkületű egyéneket ajánljanak az egyesület igazgatóságának. A tagokat arra is kérte az igaz­gató, hogy lakásváltozásukat jelent­sék be az igazgatóságnak, mert egyesekre is, az egyesületre is nagy A Páduai Szent Antal Egyesület beszámoló közgyűlése. Beszédes számadatok Esztergom egyévi szegény­gondozásának teréről. A páduai Szent Antal Egyesület, vasárnap délután 6 órakor a város­háza nagytermében élénk érdeklő­dés mellett tartotta meg évi köz­gyűlését dr. Drahos János prelátus­kanonok elnökletével. Az elnök megnyitó beszédében az irgalmas­ságra, mint a boldogság forrására mutatott rá. Nemcsak azt teszi bol­doggá, akivel irgalmasságot gya­korlunk, hanem bennünket is, akik azt gyakoroljuk. A társadalmat is boldogítja olyan egyesület, amely az irgalmasság gyakorlását írja elő tagjai részére. Ezek közé tartozik a Szent Antal Egyesület is, amely páduai Szt. Antal égi pártfogása alatt áll. Ezután az elnök köszöne­tet mondott mindazoknak, akik a lefolyt egyesületi évben az egye­sület munkájában közreműködtek. A rövid és tartalmas elnöki meg­nyitó után P. Czirfusz Viktorin szentferencrendi házfőnök, egyesü­leti igazgató tette meg évi jelen­tését. Az egyesület megalakítása utáni első teendők igen sok gondot adtak a vezetőségnek. Lassan ment a gyűjtés, nehezen nyíltak meg a szivek, sőt sok helyütt ellenséges rosszindulattal is találkoztak a szer­vezők. De Szt. Antal segített, aki nem hagyja el sem a szegényeket, sem azok jótevőit. A sok nehézség dacára is ment a dolog s csekély eszközökkel is szép eredményeket tudott a vezetőség elérni. Az egyesület által elért eredmé­nyeket a következő kimutatásban szereplő számadatok beszédesen illusztrálják: Az egyesület az év folyamán ki­hátrány származik abból, ha a tagok új lakóhelyei ismeretlenek. Az igazgatói jelentés után Sinka Ferenc Pál ny. városi közgyám, az esztergomi szegénygondozás egyik leglelkesebb előharcosa tartotta meg évi jelentését. Rámutatott arra, hogy 1929. április végétől, amikor az egyesület megkezdte működését, mennyi lelki és testi áldásban ré­szesültek a tagok. Az egyesület nö­velte a vallásosságot heti szentmiséi­vel, zarándoklataival, egyházi ün­nepélyeivel, színdarabjaival. Kará­csonykor 27 szegény gyermeket ruházott fel, 38—40 szegény gyer­meket állandóan élelemben részesí­tett. 115 szegényt, köztük 28-at tel­jesen, részesít ellátásban. A munka­bírókat munkába küldik, hogy a segélyt kiérdemeljék. A téli ruhát nyáron becserélik, hogy a gondo­zottak érezzék, hogy az nem az övék, hanem az egyesületé s így eladniok sem szabad. Kiemelte be­szédében a pénzbeszedők, a ruha­varrónők, a pénzkezelők és szegény­gondozó nővérek nagy áldozatkész­ségét és a társadalom érdekében végzett önzetlen munkásságát. Beszéde végén a tagokat a jó ügy mellett való kitartásra lelkesítette. A közgyűlés végén dr. Drahos prelátus emlékeztette a hallgatósá­got arra, hogy a jó ügy szolgálata nem csupa öröm, és nem csupa vesződség; szomorúság és lelki öröm egyaránt jár vele. Az elnök zárószavaival a tartal­mas közgyűlés véget ért. Állandóan mécses ég és virág díszeleg a reáliskola hőseinek emléktábláján Kegyeletes ünnepély az esztergomi főreáliskolában Kegyeletes ünnepély folyt le va­sárnap délelőtt 11 órakor a főreál­iskolában. A reáliskola vezetősége ugyanis Háber János tanár lelkes agitációja folytán az intézet hősi halottjainak emléktábláját díszes műkő-keretbe foglaltatta és két oldalról örökmé­csekkel díszítette. Az egyszerű vö­rösmárvány emléktábla ilyképen az intézet bejáratának megtekintésre érdemes díszévé vált, amelynek le­leplezését megható ünnepély kere­tében tartották meg. Az ünnepélyen a város polgármestere és főtisztvi­selői díszmagyarban jelentek meg. Jelen volt még Mátéffy Viktor pré­post-plébános, orszgy. képviselő, ]v. SZÍVÓS­Waldvogel József ny. tábor­nok és a honvédség tisztikara, va­lamint a gimnázium és tanítóképző tanári karának képviselete, ezenkí­vül számos érdeklődő. Az ünnepély a fehér lepellel letakart, virágokkal és zöld gallyakkal Ízlésesen díszített emléktábla előtt folyt le. Az ifjúsági énnekkar „Magyar hitvallás" c. szép énekszáma után Lendvay István: „Éjféli katona" c. hatásos költeményét Csiby Kálmán III. oszt. tanuló szavalta el mély át­érzéssel. Majd Obermüller Ferenc intézeti igazgató mondott lendületes beszédet, miközben a lepel lehullt az újjáalakított emléktábláról. Ober­müller elmondotta, hogy az emlék­tábla létesítése dr. Ray mann János tanár eszméje volt, kivitelezése pe­dig Mendel Kálmán piszkei lakos áldozatkészségéből jött létre. Az em­léktábla eredetileg a szentferenc­rendiek székházában volt elhelyezve, mely a reáliskolának ideiglenes ott­hona volt. Az intézetnek mai he­lyére való átköltözésekor a táblát is áthozták, azonban mai helyén Hnlm/nl/l llrol/l A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, Wnrmao ná\ Kossfltl1 nUlgydK! UídK! íürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb ár Yöl IllrJCrlIci Lajosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom