ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-08 / 100. szám

5. Megyepalota előtt: Divéky Ist­vánné, Rochlitz Elemérné. Vécsey Kálmánné. 6. Kolos híd körül: Csiby Kálmánné, Grósz Ferencné, Gyürke Dezsőné, Osztrolenszky Tiborné, Schleiffer Aladárné. 7, Kaszárnya László István pénzügyi tanácsnok érdekes statisztikai kimutatásokat készített a város háztartásának az utóbbi években elért bevételeiről és kiadásairól, sőt összehasonlításo­kat tett bizonyos tekintetben a béke­beli állapotokkal is. A számoszlopok a város pénzügyi helyzetének, to­vábbá gazdasági és pénzügyi fejlő­désének reális és biztos képét nyújt­ják és a kimutatásokat látva, be­bizonyosodva látjuk azt az óriási erőfeszítést, amelyet a trianoni Esz­tergom életéért és a jövőjéért évről­évre kifejt pénzügyi és gazdasági téren. Talán a legérdekesebb az össze­hasonlítás Esztergom város utolsó évi adóbefizetései és az utolsó bé­keév adóbefizetése között. 1927-ben 519.798,1928-ban 535.217, 1929-ben 632.350 pengő adót fizettek be Esztergomban. Az adófizetés mérve tehát az utóbbi években emelkedést mutat, és ha összehason­lítást teszünk az utolsó békeévvel, amikor csak 539.503 pengőnek meg­felelő korona adót fizettek be, meg­állapíthatjuk, hogy 1929-ben az adó­befizetés nagyobb volt Esztergom­ban, mint az utolsó békeévben. Érdekes az összehasonlítás az között a tisztviselői pályáról le le­het mondani. Szomorú valóságonogy ma ideáljaink nincsenek. Hiába ke­resem, ki az a férfi, aki a köztiszt­viselői pályán köztiszteletnek és köz­megbecsülésnek örvend? A mai el­esettségünk kicsorduló keserűségé­ben igen nagy hibánk, hogy szinte fáj nekünk, ha mást boldogulni lá­tunk ; ezért senkit megbecsülni nem tudunk és ha valakit élünkre állit a sors, ezt elismerni nem akarjuk. Nekünk senki sem „nagy ember", a sötét szemüvegünkön keresztül sen­kit sem találunk, akit példaként állit­hatnánk gyermekeink elé. Pedig nekünk, elesett magyarok­nak, ép ez kellene : önmagunk meg­becsülése, szeretete, tisztelete. És akiket az élet a köztisztviselői pá­lyánkon vezetőinkül választott, azok ellen egyetlen olyan szónak, gáncs­nak, amely a tekintély lerombolását szolgálja, elhangzania nem szabad, mert minden ilyen könnyelműen és meggondolatlanul kiejtett szó a lel­kek egységének megbontását és a forradalmasításnak útját kovácsolja alattomosan, azt a rettentő utat, amelyen haladva visszaesünk oda, ahol tiz esztendő előtt voltunk és amely ennek a tiz évnek minden küzdelmes, építő munkáját menthe­tetlenül rombadönti. Minden nem­zet megbecsüli, meg kell, hogy be­csülje a maga kiválasztottait. Még a szovjet is, ez az erkölcsromboló, minden társadalmi rendet felforgató alakulat is megbecsüli és védi a maga tisztviselőit s aki egyszovjet­előtt: Peindlich Béláné, Roszival Kezsőné, dr. Schleiffer Mátyásné, Szomor Gyuláné. Kedvezőtlen idő esetében a „Gyer­meknap" a következő vasárnap, 15-én lesz megtartva. utolsó évek adókivetései között is. Itt is emelkedés mutatkozik több adónemnél. így például a társulati adó, amely 1928-ban 18.78P37 P volt, 1929-ben 31.375-47 P-re szökött. A jövedelmi adó 1928-as 56.415*50 P-jével szemben a mult évben 87.816'20 P áll. A vagyonadó kivetése 14.635-ről 27.203 P-re szökött. A városgazdaság tényleges pénz­ügyi állapotáról nyerünk képet, ha a gazdaság tényleges bevételeit összehasonlítjuk az előirányzattal. 1929-ben a város bérgazdasága az előirányzott 45.479 pengővel szem­ben 45.753*53 pengőt hozott tényleg. A házilag kezelt földek befolyt jö­vedelme 39.810 P volt az előirány­zott 43.200 P-vel szemben. A szőlő 2.251 pengőt hozott az előirányzott 2.500 pengő helyett. A bolgárkerté­szet előirányzata 8.000 P volt, ezzel szemben 9.384 pengőt hozott. Az erdő 119.000 pengős előirányzatával szem­ben a tényleges bevétel 123.232 P. Végeredményben a házi kezelésben levő földek 951 48 P-t, a bérbeadóit földek 825274 pengőt és az erdő 51.111*33 pengőt hozott a városnak. A vizdijbevételek az utóbbi évek­ben fokozatosan emelkednek. 1927­tisztviselőt bánt, az életével lakol anélkül, hogy sokat vitatkoznának rajta, vájjon a vád igaz volt-e vagy sem. Mennél inkább kötelességünk tehát nekünk, elesett magyaroknak, összetartani, kötelességünk annál is inkább, mert ma a magyar köz­tisztviselő a legnehezebb életet éli és a legtöbben a nélkülözéseknek ugyanazt a tövises, fájdalmas útját járják, mint a keresetnélküli iparos, az üzletnélküli kereskedő és a munkanélküli munkás. Ma a köz­tisztviselő csak áldoz, csak lelkét, tudását, legszentebb érzéseit és leg­nemesebb gondolatait adja a hazá­nak, de ennek ellenértékeképen sok tisztviselő még annyit sem kap, amennyi mindennapi betevőfalatját biztosítaná. Ha tehát ilyen tisztviselőkarunk van, amely minden könnyön, áldo­zaton, verejtéken és nyomorúságon keresztül is meg tudott maradni igaznak, magyarnak, hivatásának magaslatán álló férfiúnak, azt tisz­teljük és becsüljük. És ha mindannyian ilyen gondo­latokkal leszünk eltelve, as kor ezek az érzések a magyar gyermekek­ben, a jövő generációjában is fel fognak lángolni és ha ebben a fel­lángolásban a magyar gyermeki lé­lek magába fogja szivni a lemon­dásnak, áldozatkészségnek, a hitnek, az ideális törekvéseknek szent érzé­seit, akkor ezekből a lelkekből lesz­nek megteremtői a magyar Feltá­madásnak. ben 142.237, 1928-ban 184.308,1929­ben 210.702 P volt a bevétel. A vámbevételek emelkedése a a forgalom emelkedését jelenti. 1927­ben 24.000, 1928-ban 35.000 és 1929- j ben 53.000 P volt a bevétel. Feltűnő a kereseti adó nagy visz­szaesése. 1928-ban befolyt 76.118 pengő, 1929-ben pedig csak 13.119 pengő. A kereseti adónak ez az óriási visszaesése mutatja a város­ban a kereseti alkalmak lec«ökke­nését és az élet megnehezedését. Az iparosok segédeiket elbocsátják, a segédek, munkások munka nélkül vannak. Érdekes az összehasonlítás a béke­idővel a város bevételeit illetően. 1912-ben Esztergom város évi ösz­szes bevétele 815.664pengőnek felelt meg. 1929-ben a bevétel 1,579.588 P volt. 1912-ben a cselekvő hátralék 127.000 P volt, amely az összes be­vétel 15.5%-ának felelt meg. Ezzel szemben 1929-ben a cselekvő hát­ralék 487.812 P, amely az összes bevételek 31° o-ának felel meg. 1912-ben a város kiadásai 815.366 pengőt tettek ki, 1929-ben 1,695.610 pengő a kiadás. 1912-ben az összes szenvedő hátralék 90.528 pengőt^tett ki, azaz az összes szükségletek 11-1%-át. 1929-ben 176.899 P a szen­vedő hátralék, amely az összes szük­ségleteknek csak 10'l°/o-a. Tehát az 1912-es állapottal szem­ben ma a nagy, jóval nagyobb kin­levőségek dacára a szenvedő hátra­lék csökkent, azaz a nehezebb vi­szonyok között óriási erőfeszitése­ket tesz a város, hogy eleget tehes­sen kötelezettségeinek. A hadikölcsönpárt mozgalma a valo­rizációéri. A hadikölcsönkötvények végleges rendezésének állandó napirenden­tartása már is azzal az eredmény­nyel járt, hogy a képviselőház is kénytelen volt a kérdéssel foglal­kozni. Gróf Bethlen miniszterelnök nyilatkozata után az Országos Hadi­kölcsön Párt elhatározta, hogy újból felhívja a magyar hadikölcsönkáro­sultak figyelmét arra, hogy ered­ményt csak akkor fog a mozgalom elérni, ha a károsultak szakítanak eddigi nemtörődésükkel és a szer­vezettség szükségességét belátva, egy hatalmas táborba tömörülve küzdenek tovább — célúk eléréséért. Fölhívunk ismét mindenkit, va­gyoni viszonyaira való tekintet nél­kül, hogy a párthoz való csatlako­zását haladék nélkül jelentse be. Felhívjuk egyébként az összes károsult kereskedőket, iparosokat stb., hogy ezen bejelentést szakma­ijuk megjelölésével annál is inkább , tegyék meg, mivel a párt a közel­jövőben olyan akciót fog kezdemé­nyezni, amely a valorizációtól füg­getlenül is anyagi kárpótlást fog részükre jelenteni. Nyomatékosan figyelmébe ajánl­juk minden hadikölcsön és kötvény­károsultnak, hogy a párttagság semmi néven nevezendő és így fő­képen anyagi kötelezettséggel nem jár, és a központi és panasziroda továbbra is díjtalanul áll a tagok rendelkezésére. Fölkérjük mindazo­kat a károsultakat, akik a közös nagy cél érdekében a vidék meg­szervezési munkájában részt óhaj­tanak vállalni, hogy ezt is, — vagy ha erre alkalmas egyént ismernek, úgy annak pontos címét, — beje­lenteni szíveskedjenek. Bejelentések, panaszok éjs felvilágosítás kérések válaszbélyeges levélben a párt új címére Budapest, VI., Podmaniczky­utca 27. I. 12 küldendők. HIRE IC. Éjjeli szolgálatot június 9-től 13-ig Rochlitz örökösök "Szent István" gyógyszertára (Ferenc József-ut) tel­jesít. Lapunk legközelebbi szá­ma a pünkösdi ünnepekre való tekintettelnem kedden, hanem szerdán este jelenik meg a szokott terjedelem­ben. Bérmálás a f őszékesegyházban. Mint jeleztük, ma, pünkösd vasár­napján bérmálás lesz a főszékes­egyházban, amelyet dr. Serédi Jusz­tinián biboros-hercegprimás végez. Az ünnepi istentisztelet és szertar­tás d. e. 9 órakor kezdődik. Ebéd Budapest főpolgármes­terénél a hercegprímás tiszte­letére. Serédi Jusztinián dr. bibo­ros-hercegprimás a székesfőváros­nak szorosan vett területén fejezte be a bérmálásokat és a hét hátra­lévő két napján a közeli környék két helyén bérmált. Ripka Ferenc dr. főpolgármester, aki a régi kegy­úri szokást felújítva, már évek óta vendégül látja a bíboros főpásztort, a bérmálások befejezésekor, csütör­tökön ebédet adott a hercegprímás tiszteletére. A főpolgármester ebéd­jén megjelentek a főváros vezető tisztviselői, továbbá a belügyminisz­tériumnak, mint felügyeleti ható­ságnak vezetői és több városi elő­kelőség. A biboros-hercegprimás se­gédpüspökével, Breyer István dr.­ral jelent meg, aki a bérmálás szent­ségének kiszolgáltatásánál segítse A JELENKOR .LEGJOBB TETŐFEDŐ ANYAGA Elárusító helyek : LORÁND SÁNDOR ESZTERGOM, EHRENFELD Á., MÓR NYERGESŰJFALU. A város mult évi adóbevételei meghaladták az utolsó békeévit. Reális képek a város pénzügyi helyzetéről. — Amit a számok beszélnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom