ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-01-17 / 13. szám
XXXV. évfolyam, 13. szám. Ara köznap 6, vasárnap 10 fül. Fénf ek, 1930 január 17 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. megyegyíílés a súlyos gazdasági helyzet miatt A háború és forradalmak óta még nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország — mondta Báthy László felsőházi tag. Nyomasztó hangulatban folyt le a|SÄÄ rt elsősorban Komárommegyére kell gondolnom, amelynek fiai bár szeretettel munkálkodnak együtt a testvérvármegyeikkel ez ősi vármegyeházán, mégis látom — és ezt méltányolni tudom — hogy egy .fájdalmas vágy zsong a lelkükben, amelyet a költő szavaival így lehet kifejezni: . . . „másutt is volt jó dolgom, de a szívem csak azt mondja: jobb otthon!" A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a főispán a közgyűlést bezárta. A felsőházi tagválasztó megyei I közgyűlés nagy érdeklődés mellett I folyt le, nem hiányzott a lelkesedés sem, amikor főképen a magyar revízió kérdése került szóba, — mindazonáltal érezni lehetett azt a nyomott, szomorú hangulatot, amely az ország mai nehéz anyagi helyzete miatt vesz erőt az embereken, — különösen itt, Esztergomban. A revízióért való küzdelem minden körülmények között Meleg szeretettel és jókivánatokkal vették körül a megyebizottsági tagok és dr. baráti Huszár Aladár főispánnal élén a vármegye vezetőtisztviselői kara Báthy Lászlót és dr. Ghiczy Elemért, akiket rendes tagokul, továbbá Lőke Károlyt és Ha minden magyar ember csak egyetlen komolyszándékú cselekedettel szolgálná a revizó ügyét, hamarább kivetkezne be az, aminek be kell ós be fog következni. Nekünk, a két derékban kettészaBleszl Ferencet, akiket portagokul; kított cgonka vármegyének kü lönö választott meg a felsőházba Koma-. gen oklmk van a % vizióért valo i°frf s ^ r ß om-vármegye^örvény-1 mimkáiko dásra. A két vármegye lelhatósági^.közgyűlése szerdán del-; &J elŐtt. í '^^•^ f *>i*^**wV'^V"i^in"\i.^S<»Vi«»Vi»^wVi.r*»iii^i^«»n^ < » Dr. baráti Huszár Aladár rövid I 5Ä"Ä: Dr. Antóny Béla polgármester hogy a megyei felsőházi tagokkal! f*ili*h>n rw l/'tiviií)l?Wg\ 1 tulajdonképen a nemes tradíció jú j ív C/#i/#i/f> Ily fl/Ät>l#fl>ft# \Jv vármegye belekapcsolódik az orszá- j gos politikába, amely viszont a A Városok Lapjának az új esz- és a kultúrkövetelményeknek meg vármegvék révén na^v értékeket I tendőben megjelent negyedszázados felelő berendezések kiépítésén. 5>~. . _ - -í?* 7 . . . . «-l-'l • JL JL1 J__ k—ÍI Till. ! * 1 _" „ Z 11 nyer. Kérte az új felsőházi tagokat, hogy mint az egyesített vármegyék képviselői ne "hallgassanak másra, csak arra, amit lelkiismeretük és szívük diktál és hogy legyenek |igazán az ország bajainak ,és valódi helyzetének feltárói, népének szószólói. jubileumi számában dr. Antóny Béla | A közületre nézve nem lehet köpolgármester érdekes cikket írt „AÍzömbös, hogy a legelemibb, de anközüzemek" címmel, Majdnem naponta találkozunk azzal a kérdéssel, — kezdi cikkét — hogy vájjon helyes-e esnem sérti-e I magán- vagy közérdeket, ha valai mely közület, autonóm testület köz! üzemet tart fenn ? A kérdésre kérdéssel felelek : vajA főispán beszéde utánBathy j jon önmagaban nem é letképtelen-e uffeniTkldert Lólasm akf "mel-1 az az aut ° nóm testület, az a közület, tag emelkedett szoiasia, aki meg |amely ténykedését kizárólag a szokoszonte ársai neveben is a törvény- rosan J vett közigazgatásra korlátozza? hatóság bizahnat, amelynél^ fogva \ ffiszen a közi | az | ata8 mene tét álimmár másodízben választó^ lehet ég ez Klasszikus felépítésű beszédében I egetbe * a külö autonómia felesle . ges, kiaknázatlan és céltalan joggá válik. Nézetem szerint az autonómia utalt az ország mai sanyarú és bi zonytalan helyzetére, amelynek figyelembevételével nem is igen lehe ^ P i^ 0gramm °í' ad ? Í 'i ^ m íjoga magában hordozza a közület Talán nem tévedek - mondotta J ös | zeg prolémaira kite rjedő gondossí törvényhatósági tagok helyeslése ; kodag £ öte iezettségét és csak akkor 1 beszélhetünk egészséges autonómiáazt állítom, hogy hazánk az összeomlás és a kommunizmus óta ilyen rettenetes helyzetben még nem volt, mint amilyenben van. ról, ha az nem csupán a közigaz gatási ügymenet reproduktiv biztosítására szorítkozik, hanem életadó, teremtő kézzel belenyúl és felöleli mindazon kérdéseket, amelyek a Egy gondolatot mégis ki kell közület összes gazdasági, kulturális, emelnem 'jövő felsőházi szereplé- higiénikus stb. problémaival kapcsosünkkel kapcsolatban s ez a revízió latosak és a közszükségleteket szolgondolata. , gálják. Vagyis egészséges autonómia Szolgálni akarjuk és fogjuk aj alatt azt értem, ha a közület magyar revíziós mozgalmat nem ábrándokkal és kalandokkal, hanem kitartással, munkával és türelemmel. Tolsztoj írásaiban olvasom — amíg az állami igazgatás jórészét végzi a helyi közigazgatás teendői mellett, jugyanakkor kiterjeszkedve a kulturális, gazdsági, ipari, keres folytatta beszédét élénk érdeklődés kedelmi és szociális kérdésekre is közepette Báthy, — hogy: ha min- — mint amelyek a nemzeti léttel den orosz egyetlen rózsafát ül- szorosan azonosak — dolgozik a tetne, rózsáskert lenne Oroszország, polgárság helyzetének fellendítésén nál jelentősebb elsőrendű közszol gáltatások, mint amilyenek a közvi lágítás, vízellátás, csatornázás, köve zés, etc. kinek a kezében vannak. Mindezek az ügyek csakis a kicsinyes, egyéni érdekek kikapcsolásával — tehát a köz kezében — szolgálhatók igazán és éppen ezért az autonóm ^testület lényegéből fofyó kötelesség, hogy azokat a közület éppen a köz érdekében a saját kezében tartsa és ha nem is közvetlenül maga végzi, de mindenesetre ő maga, a saját szellemében irányítsa. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a közület milyen formában és milyen alakban gondoskodjék a szükségletek biztosításáról úgy, hogy e hivatása teljesítésében minél akcióképesebb legyen: a képviselőtestület útján, közigazgatási formában-e, vagy pedig attól eltekintve, a kereskedelmi törvények alapján részvénytársaság formájában? Cikke további részében polgármester a cél megvalósítására egyedül a részvénytársaság formájában! megoldást látja alkalmasnak. A helyzet eddig az volt, hogy a magyar város a maga javait vagy maga kezelte, ami az előbb érintett okokból kifolyólag alig jelentett valami jövedelmet — hisz ez magánál az állami vagyonkezelésnél is így van a nehézkes és a kereskedelmi szellemmel ellentétes ügykezelés miatt —, vagy pedig bérlet útján értékesített, ami azt jelenti, hogy a magyar város eddig minden gazdasági erőt idegen kezekbe, idegen vállalatoknak engedett át, maga pedig szerényen beérte az ezek után fizetett bérösszeggel és elnézte, hogy a vállalatnak minden hasznát és előnyét a bérlők és vállalkozók élvezzék, akik a legtöbb esetben még csak nem is voltak a város polgárai. Ezzel szemben a közüzemeknél a helyzet az, hogy — amint előbb említettem — a város polgárai, mint részvényesek, ebben a közös munkában a maguk vagyonával és munkájával maguk is aktíve részt vesznek és ez nemcsak azt eredményezi, hogy ők maguk is komoly ellenőrzést gyakorolnak, hanem azt is, hogy tevékenyen belefolyva a közéletbe, az idők követelményei és a kulturális szükségletek iránt maguk is fogékonyabbá válnak. Majd minden német város rendelkezik ily közüzemekkel, sőt saját takarékpénztárral, szövetkezettel, ipari, kereskedelmi vállalatokkal, amelyek mindegyike a kereskedelmi törvényben stipulált rendelkezések alapján működik és egyesítve ja város erejét a polgárok gazdasági és szellemi erejével, szociális gondolatokkal telített városfejlesztési politikát képvisel. se A kórházügy újra a minisztertanács elé kerül. Komárom-Esztergom vármegye közigazgatási bizottságában is éles felszólalások hangzottak el azon kormányrendelet ellen, amely spórolási szempontból a kórházak életstandardját szállítja le, és — mint megírtuk — Mátéffy Viktor prépostplébános, országgyűlési képviselő javaslatára a vármegye felír az összminisztériumba az antiszociális rendelet megmásitása, illetőleg visszavonása ügyében. Különben országszerte nagy felháborodás van e rendelkezés miatt és a törvényhatósági és vármegyei közgyűlések legutóbb, mint ismeretes, úgy határoztak, hogy küldöttségeket küldenek Vass József £f nép jóléti miniszterhez. A küldöttségekben az eredeti tervek szerint résztvesznek a fő- és alispánok, továbbá pártkülönbség nélkül a felsőházi tagok és országgyűlési képviselők. Beavatott' helyről szerzett információnk szerint a miniszterelnök és a pénzügyminiszter visszaérkezése után a minisztertanács még egyszer foglalkozik az egész kórházi problémával és már most bizonyosra vehető, hogy az új minisztertanácsi határozat meg fogja változtatni előző döntését. Erre mutat az is, hogy a kórházi ápolási dijak redukciója ellen vonulnak fel a parlamenti pártok is, sőt már arra vonatkozóan is történt előzetes megbeszélés, hogy az egységes párt Bethlen István gróf visszaérkezése után rendkívüli párt-
