ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-16 / 12. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. • Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca .30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergom bekapcsolódása a Széni Imre-Év országos programmjába Esztergom város idegenforgalmi bizottsága í. hó 14-én d. u. 4 órakor értekezletet tartott, amelyen a városnak az idei Szent Imre-Év ünnepélyeibe való bekapcsolódásáról történtek megbeszélések. Az elnöklő dr. Antóny Béla polgármester bejelentette, hogy már 1928-ban, amikor legelőször esett szó e centennáriumról, érintkezésbe lépett az eszme felvetőjével, Huszár Károllyal Esztergomnak az ünnepségekbe való bekapcsolódása ügyében. Legfontosabb kérdés a szükséges pénz előteremtése, amelyre nézve az a javaslata, kéressenek fel a helybeli pénzintézetek e célból folyószámla nyitására s az itteni ünnepségek alkalmával beszedett díjakból fedeznék a folyószámlatartozást. • Tárgyalta az értekezlet dr. Balogh Albin bencés tanár azon indítványát, hogy arra vállalkozó egyének idegenforgalmi vezetőkké képeztessenek ki, akik igazolvánnyal lennének ellátva. Erre vonatkozóan a város hirdetményt bocsát ki. A Szent Imre-Év maradandó emlékeként a Szt. Imre reáliskola felépítése javasoltatott. Erre nézve küldöttség keresi fel a hercegprímást és a kultuszminisztert. Majd v. Szívós Waldvogel József terjesztette elő és fejtette ki javaslatait a Szt. Imre évvel kapcsolatban az idegenforgalom sikere szempontjából. Javaslati pontjai a következők : 1. Bátor kezdeményezés. 2. Szoros együttműködés a főrendezőséggel és főegyházmegyei rendezőbizottsággal. 3. Esztergomi Hét augusztus 10—16-ig. 4. Ünnepi játékok a bazilika oszlopcsarnokában és lépcsőin augusztus 12., 13. és 14-én este, esetleg kivilágítás ugyanakkor (Várhegy és Szt. Tamáshegy fényszórókkal.) 5. Esztergomi Hét alatt a magyar püspöki kar meglátogatja a hercegprímást. (Szabó László dr. indítványa.) 6. Augusztus 15-i ünnepélyek, mint 1900-ban. 7. Augusztus hó 15-én a kormányzó úr, a magyar kir. kormány és magyar püspöki kar Esztergomban. 8. Augusztus 15-én délután orgonahangverseny vagy monstre dalosverseny (egyházi ének.) 9. Hajózarándokok visszaútjánál minden alkalommal a visegrádi vár kivilágítása. 10. Pályaudvar és hajóállomás valamint azok környékének rendbehozatala. 11. Történelmi táblák elhelyezése a Bottyán jjalotára, hires kath. írók lakóházainak megjelölése. 12. Utcaelnevezések : a) Mária Valéria-út — Szt Imreűtra, b) Scitovszky-út — Prohászka Ottokár-útra, c) Bazilikához vezető közép út (a várhegyen) — Scitovszkyútra. 13. Prímások szobra az új Scitovszky-út mentén, mint művészi szükségmunka. 14. Ivóvíz (nyilvános kút) és illemhely a bazilika közelében. 15. Várhegy rendezése: a Magyarok Nagyasszonya szobor elhelyezése a bazilika elől, útak rendbehozatala, padok az útak mentén és a bazilika közelében, veteményeskertek, tanítóképző kertjének elkészítése, sátrak eltiltása a bazilika környékéről stb. 16. Honvédelmi miniszter és a tábori püspök megkérendő a honvédségi legénységi tanulmányi kirándulásoknak a szentév alatt Esztergomba való irányítására. 17. Tömegelhelyezésre való férőhelyek előkészítése. 18. Idegenvezetők kiképzése magyar, német, angol, olasz és francia nyelven. 19. Olcsó kalauz kiadása (üzletemberek, szállodások, korcsmárosok, fürdő stb.) 20. Esztergomi emléktárgyak, helyi készítmények. Ipartestület, kereskedelmi társulat. 21. A vonatsebesség fokozása Esztergom és Budapest között. Tárgyalt a bizottság még alkalmas emléktárgyak helybeli előállításáról, a nagymarosi helyi hajójárat sűrűbb járatáról, a nyilvános illemhelyek kérdésről és az élelmiszerárak szabályozásáról s azok kifüggesztéséről. Az értekezlet egyes pontjaira alkalmilag még visszatérünk. A vármegye országos mozgalmat indít a szegénysorsú betegeken A közigazgatási bizottság ülése Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága dr. Huszár Aladár főispán elnökletével kedden ülést tartott, melynek első tárgya az albizottságok megalakítása volt. A bizottság változatlanul a régi albizottságokat alakította meg, kivéve a fegyelmi választmányt, amelynek új tagjává a január elsejével nyugalomba vonuit Simoncsics pénz ügyigazgató helyett utódját, Jánossy Károlyt választották be. Az ülésnek többek között nagy érdeklődést keltett tárgya dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos havi jelentése volt, amelyben az előadó bejelentette, hogy I. é. január 1-től a gyógyintézeteken kívül ápolt szegénybetegek és nem hivatásos állományból származó hadirokkantaknak gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a kormány által elrendelt takarékosság folytán a népjóléti és munkaügyi minisztérium az illetékes törvényhatóságokra bízta s e költségekre Komárom és Esztergom vármegyéknek a folyó évre mindössze 7000 pengőt folyósít. Ezzel nemcsak az alispáni hivatal kap jelentékeny munkatöbbletet, de a rendelkezésre álló összeg is oly kevés, hogy az igényjogosultaknak csak egy kis részét lehet abból kielégíteni. A Kolos-kórház is ezentúl csak havi 8000 P segélyt kap, évi 48 ezer pengővel kevesebbet, mint az elmúlt évben s így a kórházban 33 %-al kevesebb beteget ápolhatnak, mint eddig. Palkovics László alispán rámutatott arra, hogy a rendelet a betegápolás, terén lehetetlen helyzeteket eredményez s máris szivettépő jelenetek vannak a kórházakban a kényszerű takarékosság miatt. Mátéiiy Viktor indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság írjon fel az összmíniszteriumhoz s figyelmeztesse azokra a következményekre, ameiyek a kiadott rendelet folytán előállanak. Amikor a képviselőházban is a takarékosságot sürgették, nem voltak arra előkészülve, hogy az 5 %-ot éppen a betegeken, nyomorultakon, szegényeken akarják kezdeni spórolni. Minden állam azzal árulja el kulturnívóját, hogy a betegekről, nyomorultakról hogyan gondoskodik. Ahogyan most akarnak csinálni, úgy a régi pogány világban csinálták a betegekkel és a szegényekkel. Á kényszerű takarékosság eme következményeitől maga a népjóléti miniszter úr van legjobban megdöb' benve. Ezért is kell figyelmeztetnünk az összkormányt. A Koloskórházzal még csak irgalmasan jár;tak el, de ahol legutóbb még épít! keztek is, ott még rosszabb a helyzet. A város nincs abban a helyzet;ben, hogy a kórházára adhasson. Az állam azonban adókat vetett ki a betegápolás céljaira, ne követelje tehát, hogy a polgárság még külön is fizessen a segélyre rászoruló be1 tegekre. Vannak oly címek az álMami költségvetésben, ahol köny; nyebb takarékoskodni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a főispán indítványozta, hogy az \ sszes törvényhatóságokat keresse meg vármegyénk az elmondottak értelmében az összkormányhoz intézendő felirat küldése céljából. Ugyancsak felkéretnek a kettős vármegye országgyűlési képviselői is, hogy a parlamentben az általános elégedetlenséget keltő eme intézkedésekre rámutassanak és megváltoztatásukat követeljék. A tárgysorozat egyéb, érdekesebb számairól másutt emlékezünk meg. 3E 3E 3 Báthy Lászlót és Ghiezy Elemért választotta meg felsőházi tagokká a vármegye. Üdvözlő távirat gróf Bethlen Istvánnak Hágába Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vár^ megyék törvényhatósági bizottsága í. hó 15-én, szerdán délelőtt fél li órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az elnöklő dr. baráti Huszár Aladár főispán az elhunyt dr. Hulényi Győzőnek, a törvényhatóság örökös tagjának emlékét méltatta, majd javaslatára a közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Hágába gróf Bethlen István miniszterelnöknek, akit nehéz munkájában a törvényhatóság ragaszkodásáról biztosít. Azután a felsőházi tagok választása következett. A szavazás ered

1 ményeképen Báthy Lászlót (101 szó) és Ghiezy Elemért (107 szó) rendes tagokká, Löke Károlyt és Bleszl Ferencet póttagokká választották meg a felsőházba. A közgyűlésről, amely lapunk zártakor még tart, holnap írunk részletesen. Esztergomnak hosszúlejáratú kölcsönre volna szüksége. Palkovics László alispán a köz; igazgatási bizottságban előterjeszd tett havi jelentésében a következők* ben emlékezett meg Esztergom város aktuális ügyeiről: A közigazgatási élet szűkebb vonatkozásaiban aggódva látjuk, hogy a gazdasági krízis mindig nagyobb és nagyobb arányokat ölt s ez a közigazgatást oly nehéz próbára teszi, amellyel való megbirkózás rendkívül körültekintést, fegyelmet igényel és azt szinte megfejthetlen új feladatok elé állítja. Minden közület sínyli ezt, de a legnehezebb helyzetben Esztergom szab. kir. megyei város van, mely nemcsak nem tudja már fedezni beruházási kölcsöneinek kamatait, de tisztviselőit sem képes fizetni. Az egyedüli kiút egy hosszúlejáratú kölcsön lenne, de az eddigi kísérleteink ez irányban mind máig eredményre nem vezettek, mindazonáltal a tárgyalások folynak tovább. MOST! h női és íeángka téiikatetok hihetetlen niMMrt Vermesnél.