ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-25 / 95. szám

XXXV. évfolyam, 95. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930 május 25 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Üdv a magyar nőknek! Irta: D R LEPOLD ANTAL. Május 25-én Esztergom nagy napot él. Amilyent csak a boldog Nagymagyarország idejében látott, amikor a fő­egyházmegye túlsó oldaláról sokezer hívő jött Nagyboldog­asszony vagy Szent István ünnepére. Most a Szent Imre jubileumi év országos nagy női za­rándoklata érkezik Esztergomba. Hatalmas hajók a Duna vizén hozzák a magyar nőket Szent Imre városába. Szent Imre esztergomi ereklyéje a vendégek elé megy a Dnna partjára s onnan ünnepi körmenetben kiséri őket a ma­gyar Sión hegyére, dicső apjának várába, amely valamikor őbenne tisztelte jövendő örökösét. A karcsontocska ezelőtt 900 évvel Esztergomban fejezte be mulandó földi életét s azután elment Székesfehérvárra pihenni Szűz Mária templomába. De ötven évvel később mint a szentté avatott Imre ereklyéje mélységes tisztelet közt visszajött Esztergomba s drága ereklyetartókban pihent a mai napig. Elzúgott fölötte Magyarország szomorú törté­netének sokszázados vihara. 257 évig Nagyszombatban ta­lált nyugvóhelyet. Majd visszatért szülővárosába, az apai házba, boldog gyermekségének és nagy reménytől duzzadó ifjúságának színhelyére. Esztergom nem a régi királyi várat építette újjá a ki­rályi hercegnek. Aki az égben lakik az Atyának végtelen országában, annak maradványai a földön is méltóan, az égi Atya házában kivannak lakóhelyet. Esztergom fényes bazilikát, a mindenség Urának királyi házát építette föl a régi várhegyen, s abban adott szállást Szent István király és Szent Imre herceg földi maradványainak. A fejedelmi Dunáról fölséges látvány az ezeréves magyar keresztény­ség kőemléke, amely az európai népek országútja mellett magasra emeli a győzedelmes keresztet, s mint a magyar szentek gigászi méretű mauzóleuma hirdeti a magyar ke­reszténység termékeny erejét. Máma Szent Imre nagyságát hangsúlyozza a várhegyre nehezedő egész súlyával és Szent Imre dicséretét zengi minden harangjának zúgó-búgó hangjával. Az új templom mellett megmaradt a régi királyi vár­nak töredéke is. Régi emlékeket álmodva nyújtózik a vár­hegy dunai szegélyén. Időmarta sziklának ormáról ódon román ablaknyílások tekintenek le. Valamikor ezekből az ablakokból nézett le Szent István, Gizella, Szent Imre. Máma Szent Imréről beszélnek az ősi ablakok s mö­göttük az oszlopos terem, ahol Szent Imre édesanyja sze­retetét élvezte, atyja intelmeit hallgatta, Gellérttel társalko­dott, első imájától kezdve igen sokat beszélgetett a jó Isten­nel s hosszú éjjeleken át a Dunára kilátszó lángok mellett elelmélkedett a népek történelmét irányító végtelen isteni szeretet fölött. Imre nem magának élt, hanem az egész magyar nem­zetnek, sőt az egyetemes katolikus egyháznak. Lelkének nagy kincsei nem maradtak az oszlopos szobának titkai, a csendnek rabjai, amelyben születtek, hanem közös kincsek lettek. Eljön a magyar nemzet, eljönnek a magyar nők — a magyar ifjak anyái és nővérei —, eljönnek a nagyvilág katolikusai az esztergomi ősi vár hajdani nagy lakójának szellemét csodálni. Zarándokhely lett a királyi vár meg­maradt szobája. * Imre szeme apjának koronáján felejtkezett. De nem az arany fénye, nem a hatalom, nem a hiúság kapta meg a lelkét. Hanem Szent István titokzatos koronájának azok az ékességei, amelyekből az ő szent és bölcs apja, a keresz­tény királyok mintaképe, abban a tíz intelemben beszélt, az Imre herceghez intézett tíz intelemben, amelyek a ma­gyar törvénykönyv elején örök időkre hirdetik a szent­istváni és szentimrés gondolatokat s az ezekben a szent gondolatokban megszentült magyar királyi koronának ma­gasztosságát. Imre nem ura, hanem áldozata akart lenni a népének. Hivatásához, a korona viseléséhez úgy készült, hogy benne elhaljon minden, ami a korona tekintélyét sérti, s naggyá nevelődjék minden, ami a korona tekintélyét emeli. Áldo­zatát elfogadta az Űr. Elfogadta korán, mielőtt a küzdel­mes élet bármilyen árnyékot rajzolhatott a legtisztább ál­dozati szándékra. Elfogadta az áldozatot, mikor kiérett a legideálisabb lelkű trónörökös, néhány nappal a korona átvétele előtt. Az Űr azt akarta, hogy Imre ilyen eszményi ifjúszép­ségben maradjon a magyar nép és a világ kereszténységé­nek szeme előtt. Esztergomban bemutattatott az áldozat. Imre meghalt. Megdicsőült. A templomba, az oltárra került. Képét mise­ruhákra hímezték, az Űr testének szent edényeire reme­kelték. Nézzétek őt a bazilikában az oltárképen, az ősi mise­ruhán, a legnagyobb monstrancián! Szent Imre városa üdvözli a magyar nőket, megmutatja nekik szentimrés emlékeit s velük együtt szomjasan szívja a szent emlékek gazdag tanulságait. A Hősök Emlékünnepe Esztergomban. A f. hó 25-én (vasárnap) tartandó Hősök Emlékünne­pét a szab. kir. város közönsége hőseihez méltó kegyelet­tel fogja megtartani. Dr. Antóny Béla polgármester az ünnepségre meghívta a hatóságok, hivatalok képviselőit és a város közönségét. Az emlékünnep programmja a következő: Délelőtt 9 órakor a szab. kir. város kegyúri plébánia-templomában ünnepi istentisztelet. — Mise után a hősök szobránál d. e. Y2ll-kor: 1. Hiszekegy. Énekli a Turista Dalárda. 2. Radványi K.: Magyar halottak. Szavalja Vajda József VIII. o. p. n. 3. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Laky Vilmos gimnáziumi tanár. 4. Leventékhez. Szavalja Szalay Ferenc segédoktató levente. 5. 4 Hősök szobrának megkoszorúzása. 6. Himnus. Énekli a Turista Dalárda és a nagyközönség. DAi^« Mummhm anyagok és férfi szövetek nagy választékban Mi^PyCC^MÁI Oerma rUna ^ff- NT feltűnő olcsó árakban W CnraCO'nCI. Fehér ruhaanyagok, divatöltönyök, g~ legelőnyösebben Balognál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom