ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-05-23 / 94. szám
GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergom as Ország jubileumi évre, hanem hosszú évekre előre városunk jó hírnevét. Mert nemcsak a nézniszeme előtt. A hercegprímás trónfoglalása óta nem volt annyi idegen valók sokasága és a néma külsőségek, hanem az élőEsztergomban, mint amennyit | emberek, a szivek, lelkek megvasárnapra várunk a Szent i nyilvánulása is hozzátartozik Imre jubileumi-év esztergomi egy-egy varos vagy vidék arünnepségeinek országos meg- j culatanak kialakításához, indulása alkalmával. A katho-! Szegénységünk folytan so likus nők esztergomi országos zarándoklása előreláthatólag épp oly hatalmas tömeget fog megmozgatni, mini a mult vasárnap tartott máriabesnyői országos férfizarándoklás. A jubileumi zarándoklás központi rendezősége, az Országos Katholikus Szövetség hír szerint hat nagy dnnai gőzöst jegyzett elő, de valószínű, hogy a jelentkezés arányában még lesz szükség gőzösre, vagy külön vonatokra. Ha az idő kedvező lesz (Szt. Orbán napja !) Esztergom utcái, különösen a főszékesegyház környékén tele lesznek a jubileumi év zarándokaival. A hajók reggel 7 órakor indulnak Budapestről. A nagy vízállásra való tekintettel, felfelé haladva, csak déltájban remélhető a megérkezésük. A zarándoklás központi rendezősége által kiadott hirdetmény szerint 12 órakor remélhető a hajók ideérkezése. A zarándoklat tagjait az állomáson a város vezetősége és a papság fogadja. Az érkezők ezután hatos sorokba felállva vonulnak fel a főszékesegyegyházba, ahol főpapi szentmise és szentbeszéd lesz. A bazilika és a város nevezetességeinek megtekintése és az ebéd elköltése után d. u. 5 órakor tisztelgés lesz a bíboros-hercegprímás előtt a prímási palotánál és 5 óra 30 perckor lesz a visszaindulás. A terv szerint tehát Öt órányi időt tölt el ennyi ember városunkban, de ez alatt rajtunk lesz egész ország szeme. Ha ezt az időt ki tudjuk használni előzékenységünkkel, figyelmességünkkel, lelkiismeretes, gondos, szeretetteljes érintkezési modorral, megalapoztuk nemcsak az egész idei kat nem nyújthatunk, de jó szót, keresztény testvéries magatartást, itt-ott apró szívességeket annyit, amennyi csak van bennünk. Ezzel az után ne fukarkodjunk. Lássék meg Esztergom népén, hogy ahol Szent Imre nevelkedett, ma is megvan aza szellem, amely vonz és éltet s megerősít a kereszténység nagy igazságaiban mindannyiunkat. A magyar bor védelmével a magyar termelőt és földmunkást védjük. Országos mozgalom van megindulófélben. Ki akarják mondani a vendéglősök a sörbojkottot. Hogy a vendéglősöket mi indítja e mozgalomra, az a magyar fogyasztót nem érdekli. Lehet, hogy a kimérésből származó kevés haszon, lehet hogy más. A nagy magyar közönséget egészen más érdek fűzi e mozgalomhoz. Saját jól felfogott érdekében cselekszik, amikor csatlakozik a bojkotthoz. Amíg csak a vendéglősök mondják ki a bojkottot, addig annak nem sok hasznát fogjuk látni. Elvégre a vendéglőst rá is lehet kényszeríteni sörmérésre és olyan italt kell tartania, amilyet a közönség kér és fogyaszt. A kimérők kétoldalról is függő viszonyban vannak. A hatóság és a közönség tart felette itélőszéket, de a közönség az minden tekintetben független és azt fogyaszt, amit akar. Ha pedig gazdaságosan gondolkozik, akkor nem fogja fogyasztani a drága és a nagy tőkét hizlaló söt, hanem nélkülözhető garasait a borfogyasztáson keresztül a tönk szélén álló magyar szőlőtermelőhöz és annak ugyancsak szegény munkásához fogja juttatni. Sörgyáraink részvényeinek legnagyobb része állítólag külföldiek kezében van. A részvénytársaságok nagy tőkével rendelkeznek, melynek busás jövedelmét az a néhány tőkés élvezi, aki részvénnyel rendelkezik. Ezeknek száma, még ha mindnyájan magyarországiak volnának is, elenyészően csekély a magyar szőlőtermelők számához képest. A sörgyárak, tehát a nagytőke kíméletlenül szedi a nyereséget, tekintet nélkül a változott árviszonyokra. Amikor lehetetlenül magas volt az árpa ára, épen annyi volt a sör ára, mint most, amikor felére szállott az le. Most az a mentségük, hogy drága a komló. Valószínű, hogy a magas árpa ár idején sem kapták 'ngyen a komlót és az is valószínű, hogy most sem fizetnek magasabb munkabért, mint fizettek a nyerstermények mag s árakor. A magyar fogyasztóközönségnek a sörbojkotthoz azzal kell csatlakoznia, hogy követelje a borfogyasztási adó leszállítását és a sörének felemelését. Ma ugyanis, amíg a borfogyasztási adó túlmagas, addig a söré alig jöhet számításba. Hogy az államnak szüksége van a fogyasztási adókra, akár átengedi azt a községeknek, akár nem, — az elvitathatatlan. A borfogyasztási adó leszállítása és a sörének felemelése teljesen kiegyenlítené a mérleget. A kiegyenlített mérleg mellett azonban megjavítaná a szőlőtermelők mérlegét, mert elősegítené a fogyasztást. A bornak fokozottabb akár bel-, akár külfogyasztása biztosítaná a szőlőtermelők egzisztenciáját és ezzel sok ezer földműves munkás kenyerét is. A falu és város fogyasztóközönségének a nagy és általános cél mellett még saját községi érdeke is parancsolja a sörbojkottot. Amíg az állam teljes egészében a községeknek engedte át a magas borfogyasztási adót, addig az aránytalanul csekély sörfogyasztási adó után csak bizonyos %-os fogyasztási adót enged a községeknek szedni. Vagyis a nagyon alacsony sörfogyasztási adóból sem az államnak, sem a községeknek számottevő haszna nincs, csak a milliomos sörgyáraknak, míg a magas borfogyasztási adóból sok ezer embernek van kára. A mai nehéz kereseti viszonyok mellett már amúgy is lukszusszámba megy a szeszesitalok fogyasztása. Ha még vannak ilyen lukszusfogyasztók, azok pénzét akkor ne a külföld és belföld milliomosai, hanem a magyar termelő tegye zsebre. V. I. A hétfői vármegyei kultúrforgalom. Ami a nagy szélben megmaradt. Komoly dolog, fontos ügy. Kultúrérdek és fölény. Komárom-Esztergom egyelőre egyesített vármegyék minden egyes tanítójának hétfőn Tatára kellett mennie, ott egy teremben összegyűlni, hivatalosan tárgyalni, azonkívül előadást hallgatni a „szemüveg"-ről. A vármegye 300, vagy még több tanítója tehát megindult Tóváros felé. Az idő is hivatalos szint és hangot fett fel: mérgesen beborult, ridegen meghűvösödött, össze-vissza fújt, prüszkölt komoran, majd dühösen rázta a májusi lombokat, majd hidegen esett, permetezett és aztán esőtt eresztett mindenre, ami életet és szépséget jelent a földön... Halló Tata! Indul a vonat. Valaki haragszik, mert a lábára léptek. — Drágám, nem tarthatom az egyik lábamat mindig a levegőben! — Utóvégre le sem ülhetek, fel sem állhatok, hát mit tegyek?! Félig úgyis a levegőben tartanak itt! Valakinek a karja kilóg az ablakon. Egy tisztes kolléga kihajol az ablakon, barátságosan int, de a fejét nem bírja visszahúzni. — Mi az, csak nem telt meg a kupé?! Én még tán fölférek. Jaj! Egy hölgy rosszul érzi magát. Arcát törülgeti kitartóan! A rúzs és púder már nincs rajt. De nem veszett el még minden Tatáig! Mire a gyűlés megkezdődik... — Halló, halló! Hallik valahol a bajnai erdő mélyén. Itt ne hagyjanak! — Sárga autóbusz töfög türelmetlenül. Belülről porlepte hang szól ki [ Q * UMm mm n anyagok és férfi szövetek nagy választékban Oerrna rima mg- mar feltűnő olcsó árakban VERMES-nél. Duplaszéles fehér gyapjúvoál 2"50, mosóselymek 1*80 P Balognál.
