ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-05-21 / 93. szám
még hozzátette, hogy mily szomorú a mai lakbérosztályban való meghagyás mellett a helyzet akkor, ha a közalkalmazott-családfő meghal, s az özvegy gyermekeivel együtt csak 50—60 %-át kapja a legutóbbi lakáspénznek. Özvegyeknek és a Lelkes közönség gyűlt egybe a városháza nagytermében f. hó 18-án, vasárnap délután fél öt órára Esztergom társadalmi osztályának minden rétegéből, hogy résztvegyen a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége esztergomi szervezetének ekkorra jelzett közgyűlésén. , A Magyar Hiszekegy elmondása után Kornháber Samun é, a helyi szervezet elnöknője szép szakkal nyitotta meg a gyűlést, majd Grúman László nyug. máv. főellenőr, az egyesület titkára számolt be a szervezet működésével kapcsolatos eseményekről. Megdöbbenéssel vette tudomásul a közgyűlés a titkári jelentésből, hogy a szent korona szövetség tagjai a cseheknél számon vannak tartva és ellenük különféle retorziókkal élnek a cseh hatóságok. A tagok száma ezzel szemben is növekedőben van. A titkári jelentés után özv. Istvánffy Gyuláné, a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének főtitnyugdíjasoknak különben nagy segítség a lakbér emelése s az aktív közalkalmazottak nemcsak magukon, hanem rajtuk is segítenek, ha küzdenek a kedvezőbb lakbérosztályba való sorozásért. kára mondott hatásos beszédet, amelyben tekintélyes külföldi lapok szemelvényeiből bizonyította azt, hogy reánk van bízva az, miszerint a régi osztrák-magyar monarchiából most magyar-osztrák monarchia legyen és hogy a királykérdés megoldásánál, ha a helyzet már megérik, a külföld katonai beavatkozásától félnünk nem kell. Szervezkedésre szólította fel és buzdította a magyar nőket, mert --, mint mondotta — csak a királykérdés véglegesmegoldása teremthet nálunk jobb gazdasági és politikai helyzetet. Ezután Marenzi F. Károlyné őrgrófné mondott lelkes beszédet, 1 amelyben Zita királyné egyéniségét és jellemét mutatta be, amelynek főtulajdonsága a szegények iránti szeretet és a gyámoltalanok istápolása. Marenzi F. Károlyné őrgófné beszéde alatt lépett a terembe az útépítések miatt autójával megkésett Zichy János gróf v. b. t. t, volt miniszter, akit a közönség lelkes éljenzéssel fogadott. Általános érdeklődés közepette emelkedett szólásra Zichy János gróf. Beszédét a Szent Imre-év jelentőségének méltatásával kezdte. A Szent Imre-évi jubileumi ünnepségek a magyar ember szempontjából nem egyebek, — mondotta — mint hitvallások, tüntetések egyúttal a magyar szent korona, a monarchikus államforma, a magyar királyság mellett. A legitimizmus ma már az egész világon beérett kérdés. A magyar embernek pedig a lelkében él a királyság gondolata, az a meggyőződés, hogy a mai nyomorúságos gazdasági helyzetből és a mai változékony politikai állapotokból csak egy kivezető van s ez a törvényes, koronás magyar király. Magyarországnak — folytatta. Zichy — a régmúlt mellőzések és elnyomások miatt a monarchia országai között talán a legkevesebb oka volna ragaszkodni a királyhoz, de ragaszkodik hozzá elsősorban a magyar szent korona erejénél, hatásánál fogva és azért, mert a jövő önálló nemzeti királyságról és egy kedves magyarlelkű ifjú királyról beszél. A királykérdésből nem csinálunk politikát, de nem is szabad Meg kell várni az időt, amely egész bizonyosan behozza a kívánt helyzetet, amikor a király kérdés másként meg nem oldódhatik, csak úgy, hogy a törvényes király fejérc teszik a koronát. A királykérdés magától, úgyszólván nélkülünk fog megoldódni. A szabadkirályválasztó mozgalom máris belátta helytelenségét és szép csendesen visszafejlődött. Az egyedüli helyes, konstruktív mozgalom a legitimizmus, — a szabadkirályválasztói mozgalom Magyarországon tulajdonképen destruktív törekvés. Minden magyar ifjú közölt jellemben és tehetségekben kiemelkedő és első ifjú a Belgiumban növekedő Ottó király, aki komolyan készül nagy hivatására. Nekünk is készülnünk kell lelkesedéssel a nagy napra, amikor a nemzet ismét történelmi hivatásának élhet és a király haza jöhet. A kitörő éljenzéssel fogadott beszéd után Sólymos Vendel, a pápai bencés gimnázium h. igazgatója, Ottó király volt nevelője tartott kedves epizódokban bővelkedő előadást az örökös király életéről, neveléséről, az ifjú király jó magyarságáról, hazavágyásáról, hazaszeretetéről. „Az özvegy királyné, akinél audienciára jelentkeztem, hogy megbeszéljük a király nevelésének elveit, — mondotta többek között Sólymos — arra kért, hogy ha Ottó király kérdezné, hogy miért kellett atyjának idegenben mártírhalált halnia, mondja azt, hogy nem a magyarok, hanem a kommunisták űzték el. f Amikor az ifjú királynak egyszer megmondottam, hogy odahaza érdeklődnek jó magyarsága felől és arról, hogy tud-e jól magyarul, — szinte felháborodva kiáltott felém : — Hát miért kérdezik ezt? S amikor felvilágosítottam, hogy bizonyos elődei közül sokan nem tudtak magyarul, csodálkozva kiáltott fel: — Hát hogyan lehet az, hogy a király nem tud beszélni népével?!" Sólymos igazgatónak nagy érdeklődéssel és megilletődéssel hallgatott előadása után Meszes Ferenc városi képviselő tett hitet szép beszédben az esztergomi földműves nép király hűségéről. A gyűlés emelkedett hangulatban ért véget Kornháber Samuné elnöknő zárószavai után a Himnus éneklésével. A budapesti Egyházművészeti Kiállításon nagy feltűnést keltettek az esztergomi főszékesegyház kincsei Szombaton nyitotta meg Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban a Szent Imre-Év alkalmából rendezett egyházművészeti kiállítást, amelynek anyagát az ország összes egyházművészeti remekeinek összeválogatása folytán nagy szakérielemmel és gondossággal állították össze. Az esztergomi főszékesegyházi kincstár és a Keresztény Múzeum is több nagybecsű műtárggyal szerepel e kiállításon, anélkül azonban, hogy ez akár a kincstárban, akár a prímási múzeumban észrevehetőbb Iii ányt tüntetne fel, Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás ügyelt arra, hogy ez az idegenforgalmi szempontból is oly megbecsülni való esztendő ne Esztergom hátrányára hanem előnyére váljék, éppen azért nem járult hozzá a kiállítás rendezőségének azon óhajához, hogy elvigyék innen Mátyás király arany kálváriáját és más oly világhírű kincset, amelyek megtekintéseért érdemes Esztergomba jönni. Mindazáltal azok a nagybecsű műtárgyak, amelyeket Esztergomból a kiállításra szállítottak, ott méltán képviselik városunkat s,szinte kedvet adnak a kiállítás megtekintőinek ahhoz, begy városunkat is felkeressék. Aki a kincstárban jár, alig veszi észre, hogy onnan egy-két jellemző tárgy hiányzik. A kelyhek szebbnélszebb darabjai közül a világhíres Suky-kehely, továbbá Thomassinovits és Károly Ambrus kelyhe, egyéb kincsek közül Batthyány Józseí szenteltvíztartója, Mátyás király szarvkupája, Várady Pál Űrmutatója, Szelepcsényi keresztje, Lősy Imre mellkeresztje, Pázmány gyűA házbérvallomások pontatlan kiállításának szomorú következménye. Nagy figyelmet keltett Tátray Sándor m. kir. adóhivatali főtiszt felszólalása, aki rámutatott azokra az okokra, amelyek a minisztert arra késztették, hogy Esztergomot a régi lakbérosztályban hagyja. A miniszter ugyanis a IX. fizetési osztályban levő közalkalmazottak lakásviszonyairól kért kimutatást. A magasabb fiz. osztályokba sorolt köztisztviselők részére kibérelhető lakásokban kínálat, a kisebb lakásokban pedig kereslet van. A statisztika ennélfogva a minisztertől kívánt adatok szerint Esztergomra nem ütött ki előnyösen, t. i. az üres lakások és a helyben szokásos lakbérek középarányosát vették alapul. A másik, ennél súlyosabb és mélyrehatóbb ok, hogy azok az adatok, amelyeket a miniszter kivánt, nem lehettek reálisak azon oknál fogva, hogy azok a házbér. vallomások alapján készül tek. Tudvalevő, hogy a házbérvallomási ívekbe a lehető legritkábban írják be pontosan a kiadott lakások bérét, hanem a lakó is, hogy háziurának kedvezzen, sokkal kevesebb lakbért ír be, s ilyképen háziurát tényleg adókedvezményhez juttatja. A következmények megmutatták, hogy az a közalkalmazott-lakó, aki ily módon hamis házbérvallomási ívet hitelesített aláírásával, saját maga alatt vágta a fát, mert hozzájárult a lakbérstatisztika kedvezőtlenebbé válásához. A felszólaló tud eseteket, amikor pl. 400 P helyett csak 250 P lakbért vallottak be. A memorandumban a közalkalmazottakhoz méltatlan, egészségtelen odulakásokra is rá kell mutatni, mint ahogy a statisztikából viszont ezeket el kellett volna hagyni. A felszólalás mély hatást váltott ki a jelenvoltakból, akik az elnök indítványára kimondották a memoirandum megszerkesztését a gyűléjsen elhangzott kívánságok figyelembevételével. Gróf Zichy János beszéde a királykérdésről a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének esztergomi gyűlésén. Sólymos Vendel, a király nevelője II. Ottóról. SCHEIBER-nél z* i^ a 4>| r ^óhhak Hataimasválaszték!
