ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-14 / 90. szám

XXXV. évfolyrm, 90. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930 május 14 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergom nehéz helyzetéről és a munkanélküliségről beszél az alispáni havi jelentés Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék közig, bizottságának f. hó 13-án, kedden tartott ülésén Palkovies László alispán havi jelentésében kö­vetkezőképen emlékezik meg a munkanélküliségről és a város hely­zetéről : Mig tavaly ilyenkor az egyesített vármegyékben csak elvétve volt munkanélküliség s dacára a mult évi erős télnek, a kenyérgond nem fenyegette a vármegye lakosságát, addig az idén április havában a fo­kozódó munkanélküliségről s vele­járó elégedetlenségről jelentenek a •főszolgabírók és az esztergomi pol­gármester. A gazdasági élet pangása folytán elkeseredett a küzdelem minden­felé a mindennapi kenyérért. A kis­gazdatársadalom lassan már le­rongyolódik, mert nincs miből vá­sárolnia, a kereskedő, a kisiparos egymásután megy tönkre vásárló közönsége hiányában. így szaporo­dik a munkanélküliség is, mert ami kevés munkaalkalom van, az nem elég valamenyi munkanélküli fog­lalkoztatására. A nagy üzemek, a bányák, me­lyek eddig sok embert foglalkoztat­tak, az előállított túltermelés révén szintén redukálták üzemüket, úgy, hogy kilátás alig van egyelőre e té­ren a javulásra. A vármegyének, sajnos, oly alap­jai nincsenek, melyekből ily ese­tekben segítséget nyújthatna, egye­dül a megkezdett útépítkezések azok, melyekkel némi munkaalkalmat nyújthat. Ezt is azonban csak oly mértékben, mint amily mértékben az építkezésekre szánt fedezet be­folyik, illetve rendelkezésre áll. így ha a terméskilátások elég kedvezőek is, a jövő képe igen ko­mor, ha csak a közgazdasági életbe nem fog lendületet vinni a folyó­sítandó külföldi kölcsön bölcs és körültekintő fölhasználása. Esztergom szab. kir. megyei vá­ros különösen nehéz helyzetére in­dítványozom, hogy írjon fel a vá­ros a m. kir. földmívelésügyi mi­niszterhez, mely feliratban tilta­kozzék az erdőgazdasági szakiskola elvitele ellen és kérjen ez irány­ban mielőbbi megnyugtató választ. Ugyancsak írjon föl — jellemezve a város közönségének elkeseredett hangulatát — Esztergom városnak beígért, de elmaradt magasabb lak­bérosztályba sorozása miatt, írjon át továbbá a m. kir. államvasutak igaz­gatóságához a vasúti fűtőház állí­tólagos elvitele tárgyában s kérjen erre vonatkozólag is megnyugtató választ. Ugy az alispáni jelentés felter­jesztéséről, valamint a két gyűlés lefolyásáról lapunk legközelebbi szá­mában emlékezünk meg bővebben. A csehek Párkány­banpalotának is be­illő kikötőállomást építenek Párkányból jelentik: A párkányi dunakikötőépítési munkálatokat rö­videsen teljes erővel folytatják. A cseh közmunkaügyi minisztérium már kiírta a pályázatot a kikötő emeletes állomási épületének elkészí­tésére. A díszes, palotának is beillő kikötői állomásépületben nemcsak az összes kikötői hivatalok nyernek elhelyezést, hanem abban számos tisztviselői lakás is lesz. HIREK. Éjjeli szolgálatot május 10-töl 16-ig Rochlitz örökösök (Szt. István) gyógy­szertára (Széchenyi-tér és Kossuth Lajos-utca sarok) teljesít. A Tesz esztergomi kerü­lete tiltakozó gyűlésre készül A Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége esztergomi kerülete vitéz Szívós Waldvogel József elnöklete mellett f. hó 14-én, szerdán délu­tán 6 órakor a városháza kistanács­termében ülést tart. A gyűlés tárgya: 1. Tiltakozó gyűlés az oroszor­szági vallásüldözés tárgyában. 2. Tiltakozó nagygyűlés a tria­noni békediktátum aláírásának 10 éves évfordulója alkalmából. 3. Magyar iparpártolás. 4. Egyéb ügyek. A hercegprímás Budapesten. A ! A m. kir. Pázmány Péter Tudo­mányegyetem megalapításának 295. és újjáalakításának 150. évfordulója alkalmából kedden délelőtt 10 óra­kor ünnepi hálaadó istentisztelet volt a budapesti egyetemi templom­ban, amely alkalomból dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás a fővárosba utazott. Arcképleleplezés. A tokodiüveg­gyárban szombaton este igen me­leg hangulatú, bensőséges ünnepély folyt le. A gyár vezetősége és al­kalmazottjai ekkor ünnepelték Eg­genhoffer Jenő gyárigazgatónak a gyár kötelékében eltöltött húsz éves szolgálati jubileumát. Ez alkalom­ból a munkásság és az iskolás gyer­meksereg Szoleczky Sándor áll. ele­mi iskolai igazgató-tanító rendezé­sében sikerült ünnepélyt tartott, amelynek keretében leleplezték a jubiláns olajfestésű arcképét. Eg­genhoffer, akinek odaadó gondos­kodása a gyárvezetőség és a mun­kásság között valósággal családias kapcsolatot, meleg együttérzést te­A Szent Imre év első harangkondulása Blaskovics Piacid bencés»tanár ünnepi beszéde a bazilikában Szent Adalbert napján. II. Nagy dolgok mindig csak akkor jöttek létre, na bátrak voltak azok, akik mertek. A rombol s, a pusztí­tás, a szellemi és erkölcsi anarchia ösztönei mellett ott szunnyadnak a szívekben az építés, az alkotás, a jóra, nemesre, magasztosra, sze <tre való törekvés vágyai. Ezeket a vá­gyakat fel kell ébreszteni, ezeket a vágyakat szítani, éleszteni kell, lángra kell lobbantani. A mi ko­runk sem gyászosabb, nem vigasz­talanabb, nem sötétebb, nem éjesebb, mint a X. század volt. S ebbe a századba belevilágított egy eszme, a szentágostoni Civitás Dei eszméje. S a bátrak, a merők, a szentadal­berti lelkek legyőzték az anarchia ösztöneit és diadalra juttatták a Ci­vitás Dei eszméjét. Korunk chaotikusan kavargó ör­vényeinek zúgásán, a szellemi és erkölcsi anarchia tombolásán, a ma­terialisztikus újpogányság tobzódá­sán át is feltör, felzokog, felsir a vágy: a bizonytalanságok, a zuha­nások megrázkódtatásai után a rend­nek, a legtágabb értelemben vett, az intellektuális és morális, a szociális és politikai élet rendjének a vágya; a lejárt féltekintélyek, hamis bál­ványok összeomlása után valami autoritásnak, biztos szilárd, stabil autoritásnak a vágya, amely a XX. század beteg, lázas gyermekét át­kalauzolná korának háborgó viha­rain ; s a féktelen, széthúzó indivi­dualizmusnak, a rideg, kíméletlen, könyörtelen önzésnek rombolásai után az egységnek a vágya. Hisz romok vesznek körül bennünket, építeni kell egy új világot s lehet-e építeni, egy újabb évezredre szóló kultúrközösség alapjait lerakni, egyéneket, népeket és nemzeteket egy magasabb eszménybe egybe­foglaló egység nélkül? És abból a végletek között hányódó, a meg­semmisülés szakadékának szélére hajszolt, amoralizált és eltechnizált XX. századbeli lélekből is felsir fel­zokog a kinzó, gyötrő vágy: az er­kölcsi megtisztulásnak és felemel­kedésnek, a krisztusi hit adta béké­nek és megnyugvásnak a vágya. S ezen felbiborló vágyaknak: a rend, tekintély, egység, hit és erkölcsiség adta megnyugvás vágyainak valóra­váltása nem utópia, nem elérhetet­len. Ha á krisztusi szeretet egyesít mindeneket, ha a meggyőződéses krisztusi hit világítja be az egyéni és társadalmi életet, ha a krisztusi erkölcs szabályozója minden tettünk­nek, vagyis ha az egyetemes, kato­likus hit és erkölcs és szeretet Ci­vitás Dei-jében egyesülnek népek és nemzetek, akkor meghátrálnak az anarchia rémei és ez a beteg, sebzett, vérző fájdalmaktól és szen­vedésektől gyötrött XX. század, mint tiz század előtt is, belevirrad, bele­hajnallik egy nyugodt, derült, esz­ményi tiszta korba. De ennek a megalapozásához, ki­vívásához adalberti lelkület kell, bá­tor és merő, harcos és áldozó már­tír lelkület. Nemcsak az Egyház pap­jaiban, hanem a hívőkben is. Szük­ség van Szentséges Atyánk magasz­tos elgondolásának megvalósítására, arra, hogy a pap és hivő a meg­győződéses hitből és tiszta erkölcsi­ségből fakadó, tevékeny, cselekvő, alkotó katolikus életben, az Actio Catholicában találkozzanak. Fordítsuk el tekintetünket korunk mélységeitől, emeljük fel az isteni Gondviseléshez. Kérjük, adjon ne­künk sok-sok adalberti lelket s ad­jon nekünk erőt az adalberti lelkek követésére, hogy erősödjék bennünk a hit, virágozzék az erkölcs, diadal­maskodjék a szeretet, diadalmas­kodjék a gondolat, a hit és szere­tet közösségéből fakadó Krisztus földi oszágának gondolata, hogy Pannónia, melynek ugarát Szent Adalbert igéi törték fel, ismét vi­rágoskert legyen, Szűz Mária virá­goskertje, Regnum Marianum s ra­gyogja be újra a szentadalberti cél­kitűzés diadalmas szimbólumának, a multunkat, jelenünket és jövőn­ket magábafoglaló, a Krisztus földi helytartója adta Szent Koronánknak tiszta, csorbítatlan fénye. Bérma ruha lS 90h «^ rtl iSr ttftSSZ VERMES-nól. Gummitalpú vászoncipő párja 2"98 P Balognál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom