ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-14 / 10. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra í pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. megrögzített Főként a megcsappant keresettel biró iparosok érdeke a felmondás Az általános kereseti adóra vo­natkozó törvényes rendelkezések értelmében azoknak az adózóknak, akiknek az adózóalapja a 10.000 pengőt nem éri el, adójukat a pénz­ügyi hatóság megrögzítette. Ezek­nek az adózóknak, az 1930-as esz­tendőben is, minden újabb kivetési eljárás nélkül, ugyanannyi adót kell fizetniök, mint amennyit 1929-ben fizettek. Az említett rendelkezések szerint ^úgy a pénzügyi hatóságok­nak, mint az adózóknak módjukban áll a megrögzített adót felmondani. Azok az iparosok, akik igazolni tudják, hogy az 1929-es esztendőben kedvezőtlenebb üzleti eredménytér­tek el, mint 1928-évben, melynek alapján mult évi adójukat megálla­pították, 1930. évi január 31-ig mondhatják fel megrögzített adóju­kat az illetékes pénzügyi hatóságnál. A felmondás csak abban az eset­ben vezet célra, ha az adózó meg­felelő bizonyítékokat tud felsorakoz­tatni annak igazolására, hogy üzleti viszonyaiban és eredményében tény­leg legkedvezőtlenebb változás ál­lott be. Ilyen igazolásra alkal­mas dokumentumok a segédek lét­számában beállott változásokra vo­natkozó adatok. A munkamenet megcsappanásának igazolására köny­vek, feljegyzések, a forgalmi adatok stb. használhatók fel megfelelő ered­ménnyel. Az iparos betegsége, megrokka­nása, elemi csapások stb. szintén olyan körülmények, amelyek alap­ján kérni lehet a megrögzített adó felmondását és újabb megállapí­tását. A felmondó bejelentéseket legké­sőbb jannár 31-ig kell az illetékes és az adó kivetésére illetékes adó­hivatalba benyújtani. Külön kérvény benyújtása mel­lőzhető, ha a számszerű kereseti adó-, illetve [jövedelem- és vagyon­adó bevallásában magában terjeszti elő az adózó az új kivetés elrende­lésére vonatkozó indokolt kérelmét. Érdemleges tárgyalás nélkül irat­tárba teszik az olyan adófelmondási kérvényt, amelyhez az adózó a ke­reseti, illetve jövedelem- és vagyon­adó bevallását nem csatolta. A keresetiadó felmondása mindig szükséges, ha az adózó új kivetést tart szükségesnek. A jövedelemadó felmondására azonban csak akkor van külön szük­ség, ha az adózónak a már úgyis felmondott, kereseti adóköteles jö­vedelmén felül más forrásból szár­mazó és ugyancsak újból megálla­pítani kivánt jövedelme is volt, vagy ha egyáltalában nem volt kereseti adóval megadóztatva. A vagyonadó felmondása csak úgy érvényes, ha egyúttal a jövede­lemadó is új kivetéssel kerül meg­állapításra. Mindezek az említett beadványok illetékmentesek és postán, ajánlott levélben is beküldhetők. Mindenki tehát a saját érdekében cselekszik, ha meggyőződést szerez arról, hogy nincs-e rögzített adója, amelyet ezek szerint fel kell mon­dani, ha a viszonyok változása kö­vetkeztében az adó csökkenésére megvan a kellő jogalap. • ''^Í^SiS^JS^SX^'^-^''"'^ vármegye első kisgyűlóse Komárom—Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesített várme­gyék törvényhatósága f. hő 14-én délelőtt 9 órai ^kezdettel kisgyűlést tart, amely az új vármegyének a közigazgatási törvény által előírt első ilynemű gyűlése lesz. A kisgyűlés gazdag sorozatában szerepel Esztergom szab. kir. me­gyei város több határozata, így a polgármester és 2 tanácsnok részére külön munkaátalány megállapítása, egyes tisztviselői állásoknak helyet­tesítés útján való betöltése ügyében. A kisgyűlés tárgysorozatában szere­pel Esztergom város határozata a város 510.000 pengős kölcsönének meghosszabbításáról. A homok- ka­vics- és agyagbányászásról szóló szabályrendelet is a kisgyűlés elé kerül. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottsági gyűlés lesz fél 11 órai kezdettel. A hadikölcsöntulajdonosok újabb mozgalmat Az Elszegényedett Hadikölcsön­tulajdonos sjegyzők Orsz. Egye­sülete és ennek tagjai által alakí­tott Orsz. Hadikölcsön Párt Elnök­séget felterjesztést intézett a nép­jóléti miniszterhez. Ezen felterjesz­tést az egyesületnek és a pártnak elnöksége küldöttségileg vitte fel a népjóléti miniszterhez, akinek meg­bízásából dr. Papp Géza államtitkár fogadta a küldöttséget, akik feltár­ták az elszegényedett hadikölcsön társadalom minden baját és orvos­lást kért ezekre nézve. Az állam­titkár erre megnyugtató kijelenté­seket tett. A küldöttség kérte még élőszóval is, a felterjesztésben egyéb­ként benne foglalt a hadiköicsön­tulajdónos társadalom azon kíván­ságait : 1. hogy a segélyezés mai 1600 P kereseti határa a mai megélhetési viszonyoknak megfelelőleg emel­tessék fel. I 2. Az eddigi segélyek helyett a , jegyzett összeg 3 %-ának megfelelő segély folyósíttassék és 3. ezen segélyben, tekintet nélkül a jegyzett összegre, az 5000 koro­nán aluli jegyzők is részesüljenek. Az államtitkár megígérte, hogy ezekre nézve dr. Vass Őnagyméltó­ságának előterjesztést fog tenni, mivel azonban ez a kérdés a pénz­ügyi kormányt is érdekli, kérte, hogy a pénzügyminiszterhez is for­duljon az elnökség felterjesztéssel. Képek az orosz pokolból Oroszországban még mindig vannak forradalmárok. Az egyik szovjet hivatalos lap szerint Oroszországban mult év ok­tóberében 235 embert lőttek főbe. És pedig 1Ö9 ellenforradalmárt, 25 lázadó parasztot és 11 szabotáló munkást. Természetesen az orosz szovjet elhallgatja a kivégzettek sokkal nagyobb számát. Az új szovjet-naptár bonyo­dalmai. A szovjet oroszországi naptár re­formáló bizottság felkérte a kor­mányt, hogy változtassa meg az ő tervük szerint mind a hónapok, mind pedig a napok keltezését. Ez a változás nagyon emlékeztet ben­nünket a francia forradalom idejére. Természetesen a szovjet életbe is fogja léptetni a naptárreformot, mert minden előkészületet megtettek már eddig is erre. A mostani újév napja megszűnik és helyette november 1. napjával fog kezdődni az év, mert ekkor tört ki a kommunista forra­dalom. A reform szerint a hét öt napos lesz, az év pedig harminc­napos hónapokból fog állani. A feb­jruárt is kiegészítik harmincnapossá. Az öt forradalmi ünnepet bizonyos hónapok 30. napjára teszik. Az új naptár teljesen meg fogja változ­tatni az eddigi életet Oroszország­ban, mind a gyárakban, mind a hi­vatalokban, mind pedig az iskolák­ban. Érdekes, hogy a hetilapokat ezután is hétnaponként fogják kiadni, mert öt nap kevés az el­készítéséhez. Már eddig nagyon erős hangok hallatszanak a reform ellen, olyannyira, hogy előrelátha­tólag amint a szovjet kötelezővé teszi az új naptár használatát, tel­jes naptárkáosz lesz, mert sokan a régit fogják használni. A naptár már most is nagy belpolitikai kérdés. Ahol karácsonyfát állítottak. Moszkvából jelentik: A szovjet­Ukrajna fővárosában, Charkovban az államredőrség egy kommunistael­lenes iskolát fedezett fel, melyben 25 gyermek tanult. Az iskolában tanították az Ó- és Újszövetséget, továbbá most, a karácsonyi ünne­pek alkalmával a tanítónők kará­csonyfát is állítottak a gyermekek­nek. Mindezek a tettek kommunista szempontból véve „gaztettek". Mint nem törvényes iskolát azonnal be­záratták s mind a tantestületet, mind pedig az iskola támogatóit tör­vényszék elé fogják állítani. Harc az alkoholizmus ellen. Leningrádból jelentik: December 23-án kezdődött szovjet Oroszország­ban kéthetes harc az alkoholizmus ellen. Ezt a harcot az alkoholellenes egyesület rendezte. Ugyanebben az időben rendeztek hatalmas gyermek demonstrációkat és alkoholellenes gyűléseket is. (Gondoljunk azonban a magyaroroszági kommunizmus hasonló akcióira!) I ! ET M 1 lm Eb 8%« Éjjeli ssoSgáSaioi Jarsssár 11-fó!— 17-lg a ftersclibaummayer £Cáro8y "Megvál­téhoz" c. gyógyszertára (Kossuth Lajoson.) teüjesit. Halálozás Markó György cipész­mester f. hó 11-én 53 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 13-án, hét­főn délután volt a belvárosi temető kápolnájából. Jól sikerült a leventék fánr­sangi mulatsága. Az Esztergomi Iparos és Kereskedő Levente Egye­sület f. hó. 11-én, szombaton este fél kilenc órai kezdettel a Kath. Legényegylet összes helyiségeiben a leventezenekar alapja javára szi­nielőadással egybekötött táncestélyt rendezett, amely szép sikerrel vég­ződött, leventék jeles műkedvelő gárdája Merényi Gyula ügyes ren­dezésében előadta Nyári Andornak „Levente fiúk" című lelkes hangu­latú, szép háromfelvonásos színjáté­kát A szereplők névszerint Krátki Béla, Müller Illonka, Zámbó Lenke, Szenczy Károly, Janicsek Mihály, Nyitrai Károly, Keresztes Sándor, Tarr Géza, Bartal Ferenc, Farkas István, Tóth Gyula, Kaszner János, Jeilinek István, Stróbl Ilonka, Szűcs Géza, Hein György, Fleischer Bözsi, Müller Károly, Kosa Jenő, Szalay Ferenc, Szapinszky Ferenc, Kozma

Next

/
Oldalképek
Tartalom