ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-07 / 87. szám

Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra i pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A kisipar védelme Bud János kereskedelemügyi miniszter részletesen ismertette azokat a nagyrészt még csak tervbe vett intézkedéseket, amelyeket a kisipar érdekében tenni kivan. A kisipar érdekében feltámasztotta a kereskedelemügyi miniszter a tíz év óta szünetelő Ipar Tanácsot, amelyen belül egy külön szervet akar létesíteni, hogy az egyedül a kisipar kérdéseivel foglalkozzék. Minthogy szükségesnek tartja, hogy a kisipar különleges helyzetének elbírálása törvényhozási úton is kifejezésre jusson, kisipari politikai és iparfejlesztési törvényt tervez. A kisipar boldogulása a hitelkérdésen fordul meg elsősorban. A kereskedelemügyi miniszter már gondoskodott arról, hogy a kisipar igényeit kielégítő összeg a legrövidebb időn belül rendelkezésre álljon. A hitellel kapcsolatban olyan szervet teremt, amely kizárólagosan a kisipar és a kisiparosok hitelének kérdésével fog foglalkozni, úgy amint azt az OKH teszi a mezőgazdasági hitel kérdéseiben. Igen fontos érdeke a kisiparnak, hogy a közszállításoknál egyenlő esélyű versenytársa lehessen a nagyiparnak. A kereskedelemügyi miniszter kisipari programm jának egyik sarkalatos pontja, hogy mennél erősebben bekapcsolja a kisipart a közszállításokba, úgyhogy az értékének megfelelő szerephez jusson. A kisipar érdekeinek védelme kívánja meg azt is, hogy a hatósági üzemek kérdése törvényhozási úton szabály oztassék. A miniszter gondoskodása tehát a kisipar minden kérdésére, bajára, problémájára egyformán kiterjed. Csak már a valóságban, az életben is lenne belőle valami! És csak birjuk addig nélkülözéssel és szenvedéssel. A XXIL seneegyleti hangversenyen a biboros-hercegprimás is megjelent Fehér Ilonka hegedíljátéka minden jelenvoltat elragadott Az Esztergomi Zeneegyesület közel két évtizede küzd az esztergomi zenekultúra íelvirágozásáért. Hangversenyeivel s azokon elsőrendű zene-és énekművésznek felléptetésével igyekszik Esztergom közönségét ama szebb és tisztább vi-, lág felé irányítani, amelyet a zeneművészet jelent a szépségek iránt fogékony léleknek. Az egyesület igazgatója, Büchner Antal főszékesegyházi karnagy óriási áldozatkészséggel és bámulatos kitartással dolgozik e cél érdekében. Hogy egy lelkes ember mit tehet, mutatja huszonkét hangverseny igen-igen magas nvója, de hogy egyetlenegy ember mégis kevés a kitűzött magasztos cél eléréséhez, mutatja az a gyakori részvétlenség, amely városunkban a zeneegyleti hangversenyeknek elég gyakori velejárója. Ugyanezt lehet elmondani a hétfőn, f. hó 5-én lefolyt XXII. zeneegyleti hangversenyről is, amelynek művészi nivója nemcsak hogy elérte, hanem régen tapasztalt erkölcsi sikerével a legforróbb zeneegyleti hangversenyek eredményét is felülhaladta. Annál kirívóbb volt a közönség közönye, amelyet csakis a városunkban tapasztalható általános gazdasági pangással lehet magyarázni, ha nem is menteni. Akik azonban helyes érzékkel megsejtették, hogy e hangversenyen párját ritkító magas művészi élvezetben lehet részük, várakozásukat messze felülmúló emlékekkel távozhattak a műsor meghallgatása után. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás is jelen volt a hangversenyen s teljes megelégedésének meleg szavakkal adott kifejezést a művészek előtt. A műsor Büchner: Szent Ferenc kantátájának „Áldott légy Uram, tűz bátyánkért" c. részletével kezdődött, amelyet a Zeneegylet nőikara adott elő a szerző vezénylésével. A hatásos teljes zenekari aláfestés hiányzott ugyan, amely e részlet meglepő elgondolásának nagyszerűségét teljessé tette volna, helyette azonban az énekrész finom kidolgozásában gyönyörködhettünk, amelyben a lobogó lángok, majd a hamuváomlás s az elfáradt tüzek fel-felcsillanásának énekhangon való kifejezése nyerte meg a figyelmes hallgató tetszését. Majd dr. Meszlényi Róbert miniszteri tanácsosnak, a Zeneművészeti Főiskola titkárának előadása követ ezett. Szép stílusú s a tárgya iránt való nagy szeretetről tanúskodó előadásában a hegedű multján vezette végig hallgatóságát a XIII. századtól kezdve. A hegedűt, mint különlegesen magyar hangszert ismerték szerte Európában. A nagy magyar hegedűsök életrajzát is vázolta, a nagy sikerek után az itthoni gyors elmúlást, elfeledést, amely Lavotta, Csermák, Bihari, Rózsavölgyi, Reményi életében egyként megnyilvánult. Csak napjainkban kezdjük belátni, világviszonylatban is mily értékeink voltak ők. Elsők voltunk a zenepedagógiában is és megállapítható, hogy 100 éven belül nem volt nagy hegedümuzsikus, aki közvetve vagy közvetlenül ne magyar zenésztanártól tanult volna valamelyik európai zeneiskolában. Majd azokat a hegedűszámokat ismertette, amelyeket Fehér Ilonka hegedűművésznő tűzött műsorára. Jól esett hallanunk ifj. Zsolt Nándorról, akinek a „Szitakötők" c. szerzeménye is műsoron szerepelt, hogy a szerző európai viszonylatban is egyike a legjátszottabb magyar zeneszerzőknek, akinek kitűnő szerzeményei csaknem minden nagy koncerten felhangzanák. A nagy tetszéssel fogadott szép és tanulságos előadás után Fehér Ilonka lépett a közönség elé az igazi nagy művészek szerénységével, egyszerűségével. Zongorán Meszlényi Róbert dr. kisérte. S felhangzottak tüneményes ügyességű ujjai alatt a hegedű húrjai. Először Bihari Jánosnak, a 100 év előtt elhunyt nagy magyar cigányszerzőnek műveiből adott elő egy fantáziát Meszlényi Róbert átírása ban. Majd sorra kerültek egymás után a centenáris Goldmark, azután Vecsey, Zsolt, Antalffy-Zsiross, Hubay szerzeményei. A szebbnél-szebb művészi számok úgy áradtak ki a hegedűből, mint egy kristálytisztavizű bőséges forrás, amelyben az emberi lélek mélységei: bánata, jókedve, melancholiája, erős akarata, szép után való vágyódása, hite, ter mészetszeretete és méltóságának érzete tükröződnek vissza. A művésznő játékközben behunyt szemével mintha más világban járt volna; látszott, hogy maga is teljes odaadással merül e nagy szerzők alkotásaiba. Tiszta játéka, az üveghangok mesteri kezelése, a könnyed villámgyors technika elkápráztatott, de nem engedte elfelejtetni, hogy mégis a lélek az úr a hangok felett s a szépségekben otthonos tiszta lélek szól a szépségekre szomjazó lelkekhez. Bihari: „Helyre Kati"-ját a fellelkesült közönség hosszú percekig tartó tapssal és hangos ovációval ismételtette meg. Jól esett látnunk, hogy a hálás közönség iránt a művésznő is hálás. Egyébként a magyar számokat oly rátermettséggel és kedvvel játszotta, hogy lehetetlen volt lelkesültség nélkül hallgatni. S mikor műsorának utolsó száma is elhangzott, a tapsok olyan árja hangzott fel, amelyhez hasonlót régen hallottak a gimnázium kipróbált falai. Fehér Ilonka meg is jutalmazta rajongó publikumát egy szép Telmány-szerzemény mélyen átérzett előadásával is. Nagy része van a sikerben Meszlényi dr. mesteri átiratainak is, amelyek különöskép tetszettek a művésznő interpretálásában. A műsor utolsó száma Büchner egy szép új szerzeményének bemutatója „Alkonyat a Balatonon" címmel. A Zeneegylet női vegyeskara adta elő a szerző vezénylésével. A szólórészeket Buchnerné-Nyárasdy Ilona (szoprán) és Brezó Margit operaénekesnő (alt) énekelték. Brezó Margitot először volt alkalmunk hallani. Tiszta, erőteljes, finom alt hangja van, amely bársonyosan simul az összkar és a szoprán énekéhez, szórészekben pedig teljes szépségében lopódzik a szivekbe. Igen szép sikerük volt a szólistáknak, a karnak és a szerzőnek. A bíboros-hercegprímás, aki a műsort nagy élvezettel hallgatta végig, az előadó művészeknek melegen gratulált a szép sikerhez a műsor befejeztével. Az előadás után dr. Csárszky István prelátus látta vendégül az illusztris vendégeket, akik igen meg voltak elégedve esztergomi sikerükkel. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat közgyűlése. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat l hó 4-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta nagy érdeklődés mellett évi rendes közgyűlését. Dr. Gróh József díszelnök megnyitó beszédében a magyar ipar támogatásának elsőrangú fontosságát fejtegette. Felszólalt a közgyűlésen Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő is, aki beszédében Esztergom város és megye várható kereskedelmi jövőjéről nyújtott reális képet. A tisztújítást titkos választás útján Fehér ruhaanyagok, sötétkék fiúöltönyök a legolcsóbbak Balognál. ég csak tart a nagy gsebkendővásár V divatáruházában Esztergom, Kossuth L*-u. 10-