ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-04 / 75. szám

keresztülvergődve tovább folytathassa jobb gazdasági jövőjéért azt a nehéz küzdelmet, amely különben ma csaknem minden magyar vidéki városnak osztályrésze. A városi költségvetés mai mérlege szerint 35.000 pengő évi deficit mutatkozik a bevételeknél. Számitva a második félévi jobb bevételre, — amely minden esztendőben be szokott következni, — ez a hiány 120.000 pengőre olvad le. A 120.000 pengő deficit eltüntetésére a pénzügyi kormánnyal is folytak tárgyalások és így adódott a segítésnek az a módja, hogy addig is, amíg a helyzet javul, egy ^kedvezőbb feltételű törlesztéses kölcsönt vesz fel a város folyószámlahitel formájában, amelyből sürgős kötelezettségeinek eleget tehet. Természetesen a kölcsönre garancia kellett és ez nem lehetett más, mint a pótadónak felemelése. A kölcsönfelvétel lényege az, hogy még ebben az évben visszafizethető lesz. Más mód a jelen körülmények között nem állott a város rendelkezésére. Ez átsegítheti a várost a mostani súlyos időkön, amíg abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy ősszel egy kedvező feltételű törlesztéses kölcsönt vehetünk fel, amilyenre most is van ajánlat. Ha most ezt a 200.000 pengős kölcsönt ilyen módon nem vesszük fel, akkor esetleg egy rosszabb feltételű kölcsönbe is bele kell mennünk, mert a város a jelen körülmények között csak úgy nyerheti vissza fizetőképességét. Remény van azonban arra, hogy a város bevételei javulnak és fizetőképessége helyreáll. Ebben az esetben a bevételi többlet lehetővé teszi a jövő évi költségvetés megjavítását. Csak fiktív kölcsönről van tehát szó, azonban amelyre égetően szükség van és amely elől ki nem térhetünk. Hinnünk keil benne, hogy abból a katasztrofális helyzetből, amelyben most nemcsak Esztergom, hanem az egész ország gazdasági élete sínylődik, a világkrízis enyhülésével lesz szabadulás és akkor Esztergom is jobb napok elé néz. A javulás, amelynek okvetlenül be kell következnie, már nem lehet olyan messze. Erre az időre kellett most városunk gazdaságát átmentenünk, és ezt egyéb módon és eszközzel megcselekedni nem lehetett. A húsvét ünneplése ellen. Moszkvai jelentés szerint az orosz istentagadók szövetsége azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy az egész Szovjet Szövetség területén tiltsa meg a húsvét megünneplését. Megtiltandó az ünnepek alatti harangozás, továbbá arra kérik az istentagadók a kormányt, hogy az összes állami munkahelyeken rendesen folyjon a munka a húsvéti ünnepek alatt. A kormány helyt adott a kérésnek és hivatalosan értesítette hivatalait az ünnepekre vonatkozóan. Cseh tej, prágai sonka és a Megcsonkításunk mellett az ezeréves testünkből megnövekedett utódállamok még- azzal is szívják vérünket, hogy amíg ipartermékekkel elárasztják országunkat, mezőgazdasági terményeink elől elzárkóznak, s minden módot felhasználnak állatkivitelünk megbénítására is. Ezek a folyton békét hirdető államalkotmányok legélesebb gazdasági háborút viselnek velünk szemben, részben teljesen nyíltan, hivatalosan, de méginkább burkoltan, társadalmi úton. És mi, akik gazdaságilag vérzünk ebben a háborúban, vásárlásainkkal állandóan elő is segítjük győzelmüket. El kell azonban ismernünk és a teljes igazság leszögezésével nyíltan kimondanunk, hogy eme gazdasági véráldozatra egyrészt szegénységünk, másrészt pedig kereskedelmünk is rákényszerít. Szegénységünk miatt rákényszerülünk megvenni az olcsóbb külföldi árút, ha lehet [közvetlenül szomszédjainktól s ehhez nem csekély lökőerőt ad kereskedelmünk magas kalkulálása is. Nehogy üres szóbeszédnek tűnjék fel fenti állításom, kénytelen vagyok hiyatkozni a szomszédos Párkányban történő és állandó folyamata esztergomi bevásárlásokra. Akár cipő, akár textilárú, az ottani kiskereskedőnél véve, rendes elszámolás mellett is 25—30 °/o-os árkülönbözetet mutat. Nem akarom bővebben magyarázni eme százalék hovátünését a nálunk vásárolt árúknál. Már annyiszor és nyomatékosan írtak lapjaink a cseh tej behozatal ellen. Igazuk volt. Igaz azonban az is, hogy sem Esztergom város gazdái, sem a környékbeliek nem ,birják kielégíteni a város lakosainak tejszükségletét. Igy talán, ha keservesen is, de kénytelenek voltunk belenyugodni a cseh tej behozatalába. Nem tudom ugyan, hogy a herceg Metternich Sándor gróf uradalmai nem tudták volna-e meggátolni Esztergom város tejfogyasztóinak eme önkéntes gazdasági megcsapolását, Bármint áll is a dolog, segítségünkre jött a tatai gazdák tej szövetkezete még pedig kétféle módon. Tejbehozatalával kiszorítja a cseh tejnek nagyrészét, másodszor pedig megtelepülésével 6 fillérrel leszorította a tej literjét. A hatfilléres árleszállítás mellett nem haladhatunk el minden szó nélkül. Teljes bizonysággal lehet állítanunk, hogy tejkereskedőink a 30 filléres tejár mellett is kell, hogy megkeressek normális kereskedelmi hasznukat, mert ráfizetés esetén vagy teljesen haszon nélkül semmiesetre sem tartanák fenn tejüzíetüket. Ugylátszik, hogy a tejnek harminc filléres árát önmaguktól is behozhatták volna a tatai tejszövetkezet nyomása nélkül is. íme ismét egy példa, ami drágává teszi városunkat, aminek következménye az idegenforgalom csökkenése és az itt letelepülés lehetetlensége. Aki a legutóbbi bpesti állatvásár alkalmával kiállított húsárúkat látta, megízlelte azokat, nyugodt lelkiismerettel, minden túlzás nélkül mondhatta, hogy e téren mindenki hazafiatlanság bűnébe esik, aki külföldi árút vásárol. Ha nem akarjuk palástolni bűnünket, be kell vallanunk, hogy a méregdrága pénzen árusított prágai sonkának nagyon sok hódolója van Magyarországon és így városunkban is. E téren a kormány lehetőségig megtette a magáét. A többit a közönségnek kellene megtennie. Egy ausztriai városban a helyi lapok nyilvánosságra hozták mindazok neveit, akik nélkülözhető idegen származású I árút vásároltak. Ilyen megbélyegzést nálunk is megérdemelnének azok, akik prágai sonkát vásárolnak. Árusítanak városunkban minden igényt kielégítő Eszterházy-féle sonka és füstölt árút. Ezenkívül egyik, másik hentesünk 5 és 6 pengős árban nagyon ízletes főtt-sonkát tud adni asztalunkra. Ugyancsak így állunk a sajtokkal is. A' magyar sajt ma már legnagyobb részben kiállja a külföldível a versenyt. Ne csak hazafias frázisok pattogtatásával tüntessünk, hanem cselekedeteinkben is legyünk hazafiak. A trianoni kereszt puszta viselésével egyetlen egy külföldre guruló fillért sem fogunk megmenteni. Sajnálatra és megrovásra méltó mindazon magyar, aki szükség nélkül pénzt ad azoknak, akik nemcsak a magyar árút. hanem az ottlakó magyar testvéreinket is üldözik, és bebörtönözik a rablott területre tévedt magyar utast. (V. I.) Prohászka. Ottokár a magyar feltámadásról A Székesfehérvári Napló Prohászka Ottokár halálának harmadik évfordulója alkalmából jellemző visszaemlékezéseket közöl Kiss J. Károlynak, a nagy püspök építőmesterének tollából. Ezek közül a legjellemzőbbet és legtanulságosabbat a következőkben közöljük: Nyitott ablak mellett építési dolgokról tárgyaltunk a kegyelmes úrral. Követválasztás ideje volt, a Városház-téren népgyűlést tartottak s az egyik szónok épen arról beszélt, hogy Magyarország a sír szélén áll. Prohászka felfigyelt: — Mit mond az az úr ? Magyarország a sír szélén ? ... Nem ! Magyarország már a sírban van. Nézzen ki az ablakon, mit lát. Selyem, bársony, drága prémek, külföldi üm-lom, a férfiakon idegen posztó. Ha lányaink, asszonyaink I nem tudnak ezekről lemondani, úgy I járunk, mint a véreveszett koldus, I összeroppanunk. Igy feltámadni nem I lehet, igy még ezt a csonkot sem I lehet megtartani ... Kijövet megátta és eltűnődtem. Hogy ez a nagy ember mily nagy keresztet hordozhat. A jó embereknek, a Golgotát járóknak hirdetni a hitet, a magyar feltámadást, belül pedig ott a mardosó tudat, hogy hiába, mert a csipkéről, selyemről és a többi lim-lomről nem lehet lemondani ! Aki olcsón s ír e mié k e t venni óhajt, WENDLER KÁLMÁN-nál (Petőfi-utca 4.) minden szinben kaphat, aki a valódi arany befűzést ingyen készíti el. P80 P egy szoknya plissérozása, vagy hohlozása SCHWACH-nál. Vatódi Remberg harisnya csak egy van G. F. B., ára kis szövési hibával 2'50 P SCHWACH-nál. SCHEIBER elegáns nöi és leány tavaszi felöltők a legolcsóbbak. O 1 ff EL i\. Éjjeli szolgálatot március 29-iŐI április 4-ig „Megváltó" c. gyógyszertára (Kossuth Lajos utca) teljesét. Prohászka-requiem a vízivárosi templomban. Korunk legszentebb s legnagyobb magyar papjának, Prohászka Ottokár püspök halálának harmadik évfordulója alkalmából f. hó 5-én, szombaton reggel 9 órakor gyászmise lesz a vízivárosi plébánia - templomban, amelyre a közönség figyelmét ezúton is felhívjuk. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 4-én, pénteken este háromnegyed 7 órakor a gimnázium zenetermében rendes ülést tart, melyre a tagok szives megjelenését kéri a Vezetőség. Kultur-est a Kath. Körben. F. hó 6-án, vasárnap este 6 órakor az Esztergomi Kath. Kör második nagyböjti kuiturestjét tartja a következő műsorral: 1. Liszt II. rapszódiája. Zongorán előadja: Szatzlauer Kató.. 2. Wagner: Tannhauser : Erzsébet imája, Puccini: Bohémek: Mimi áriája. Énekli: Blazsek Józsefné, zongorán kiséri Büchner Antal. 3. Palesztina és a zionizmus. Dr. Csárszky István prelátus-kanonok előadása. — Belépődíj nincsen. Miniszteri biztosok kinevezése. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Acsay István dr. tankerületi kir. főigazgatót a gimnázium, Csősz László dr. kecskeméti piarista gimn. igazgatót a reáliskola ezidei érettségi vizsgálataira; Huszka Ernő dr. miniszteri tanácsost az érs. tanítóképző, Kammermayer K. Oszkár miniszteri titkár, áll. felsőkereskedelmi iskolai tanárt az érseki tanítónőképző ezidei tanítőképesítő vizsgálataira miniszteri biztosokul kinevezte. A tanítóképző hangversenye. Mint már jeleztük, a tanítóképző vasárnap, f. hó 6-án d. u. 5 órakor egyházzenei hangversenyt rendez az intézet dísztermében. A meghívók már szétmentek. A nagyböjti énekekből összeállított műsor a 100 tagú énekkar előadásában nagyszerűnek Ígérkezik. Külön meg kell említenünk a műsorhoz csatolt magyarázó jegyzeteket, melyek a szövegről, szerzőkről, zenei stílusokról nyújtanak ügyes felvilágosítást és ezzel nagy mértékben fogják biztosítani a zavartalan műélvezetet. A hangversenyre belépődíj nincs. Meghívó. Az esztergomi ref. Nőegylet f. hó 6-án, azaz vasárnap d. u. 7*4 órai kezdettel a Szent István Fürdő Szálloda nagytermében a „Budapesti Lóránffy Zsuzsanna Nőegylet" tágjainak Obonyák Erzsébet titkár, Rolla Margit és Bogdán Gyuláné úrnők szives; közreműködésével műsoros teadélutánt rendez. Belépődíj nincsen, íeaiiiegváltás címén legalább .1 P kötelező s azonfelül önkéntes hozzájárulások a rendezés költségeihez hálás köszönettel vétetnek. A Stefánia Szövetség szombati és vasárnapi szinielőadása, az „Égő város" mindkét napon este 8 órakor kezdődik a Fürdő-szálló nagytermében. Belépődíj: ülőhelv 2 és L50 P, állóhely 1 P. A rendezőség pontos megjelenést kér, tekintettel arra, hogy számozott helyek nincsenek. Jegyek beszerezhetők Brutsy Gyula, továbbá Virágos Szántó kereskedésében, valamint este a pénztárná!. Ne mulassza el A legnagyobb választék!