ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-02 / 74. szám

3 - ESZTERGOM 1980. április 2 A Stefánia Szövetség szombaton és vasárnap mutatja be as „Égő város" c. színművet Esztergom közönségének Városunk utcáin a következő i szövegű falragaszokat olvashatjuk : I „Az esztergomi Stefánia Szövet-1 ség rendezésében, a Fürdő-szálloda nagytermében az anya- és csecse­mővédelem javára április hó 5-én és 6-án előadásra kerül Földes Imre trianoni trilógiájának második része az : „Égő város." Ez a gyönyörű színdarab, melyben felzokog a magyar­ság fájdalma s fel-felcsillan a reménység sugara, ma­gyar ügy; a magyarság hit­vallása arról, hogy nem fe­lejt és meg nem alkuszik. Belépődíj ülőhely 2 és 1.50 P, állóhely 1 P. Kezdete mindkét nap este 8 órakor. — Trianon magyarjai jöjjetek el mindnyájan ! Pontos meg­jelenést kérünk, tekintettel arra, hogy számozott helyek nincsenek. Jegyek beszerezhetők Br-útsy Gyula, Virág és Szántó kereskedésében és a pénztárnál." Az előadás általános várakozás­sal fogadott, műsora a következő : Az Esztergomi Stefánia Szövetség | rendezésében, a Fürdő Szálloda; nagytermében folyó hó 5—6-án az | Esztergomi Műkedvelők által elő­adásra kerül „Égő város." Szinmű 3 felvonásban, előjátékkal. Irta: Földes Imre. Rendezte: Berán Ká­roly és Merényi Gyula. Súgó : Du­dás Zoltán. Személyek: özv. Ger­gelyné : Reusz Ferencné. Gábor, a fia: Etter Kálmán. Erzsi, a leánya: Mike Bazsa. Gergely Ádám, a nagy­bátyja : Etter Pál. Ilona : Jezierszky Vanda. A vörös: Zsolt Ernődr. Kantár bácsi, Gergelyek kasznára : Jedlicska István. Megydfőnök: dr. Beniczky Géza. A. Kiss Pál: Dittert Gyula, A vasutas : Rochlitz Tibor. A francia ezredes : Willy Imre. Az adjutáns : Reusz József, A városparancsnok: Keszthelyi Miklós. A rendőrinspek­tor : Abt Gusztáv. A pápaszemes: Marosi József. Panna: Taky Mari­anna. Egy százados : Chorusz Rezső. Egy hadnagy: Jaszovszky Béla. Egy kinai fiú: Merényi Lujzika. Cseh katonák: Ladányi Béla, Maritsek István, Réthy Ernő. Az előjáték játszódik egy hajón; az I. felvonás hetek múlva egy vá­ros vasúti állomásán; a II. és III. felvonás ugyanazon a napon a me­gyeházán Gergelyiék lakásán. Idő: 1921. társadalmat szétválasztó gondolato­kon kivül egyetemes nemzeti célt tűz ki s ez ebbe a két szóba fog­lalható : Összetörni Trianont! Ez a cél nem sért egyetlenegy becsületes magyar embert sem, de igenis sért egy íélvilágot, amely nem akar tudni a magyar igazság­ról, Mi ebben az egyesületben igenis, pártot ütünk, lázadozunk — de a trianoni igazságtalanság ellen. Ebbe az egyesületbe akarjuk belekap­csolni az egész magyar nemzetet. Mikor a TESz erre az útra meg­indul, hogy munkájába nem nyolc, hanem 22 millió magyart belekap­csoljon, először a Magyar Sión tö­vébe jött el Szent István városába, Szt. Imre évében, Bottyán János házának szomszédságába. Ez a három név meghatározza a TESz irányát. Mi nem ismerünk trianoni hatá­rokat, csak szentistváni határokat, de Szent Istvántól tanulunk egyút­tal kereszténységet is. 1918-ban egy pogány ország omlott össze s most ez a kis trianoni ország visszatér Istenéhez, Szent Istvánhoz s az esz­tergomi ideálokhoz. Elbukott a po­gány ország, de fel fog támadni a keresztény ország. Szent István a ini gyertyaszálunk, aki nem véka alatt fényeskedik. Mi ís egy-egy gyertyaszál legyünk, akik tőle ka­punk tüzet. Egy-egy gyertyaszál al­kalmas arra, hogy ezer más gyer­tyaszálat meggyújtson. Mi is gyújt­suk fel az egész országban a vilá­gosság után vágyakozókat. Szt. István . deszkarésen figyelte éjjelenkint buzgó imádságba elme­rült fiát, Szt. Imrét. Mi is figyeljük gyermekeinket s- gondoljuk meg, hogy a mai összeomlást ifjaink Ga­lilei-körei is előmozdították. A fel­vidéki magyar ifjak „Sarlósok" cím­mel tömörültek. A nevet valószínű­leg Moszkvától kaphatták, mert a szovjet-címernek a sarló egyik jel­vénye. E fiainkat térítsük vissza, ne­hogy árulóink legyenek. Szent Ist­ván inegbocsájtott a gyilkosnak, aki személye ellen tört, de aki a haza ellen tort, azt felnégyeltette. Igy te­gyünk mi is a trianoni papirrongy­gyal, de azokkal is, akik akkor majd nem lesznek velünk. A harmadik név Bottyán neve, akinek emlékét Esztergom hirdeti. Bottyántól tanuljunk magyar virtust, kuruc elszántságot. Esztergom végvár volt a török alaít, végvár most is a csehek idején. Kérdezzük hová lett Törökország? Kérdezhetjük, majd azt is, hová lett Csehország ? Mátyás király ide­jében is voltak csehek Magyaror­szágon. A „zsebrák" név maradt meg belőlük. Kiűzte a fekete sereg. Reánk is mondják, hogy reakciósok, vagyunk. Igen is, fekete sereg, de Mátyás fekete seregének utódai . . . Majd a magyar prímások 930 éves múltját vázolta a szónok szép sza­vakkal s arra buzdított, hogy te­gyük magunkévá Szt. István erős lelkét, Szt. Imre tisztaságát, Boty­tyán harciasságát és a prímások magyarságát s akkor, a TESz méltó katonái leszünk. A nagyszabású és mindenkit ma­gával ragadó beszéde után a szó­nokot percekig tapsolták. A kitüntetések kiosztása. A kir. herceg ezután kijelentette, hogy kedves kötelességének tesz eléfél, amidőn a kitüntetésre kije­löltek egy részének kiosztja a TESz jubileumi emlékkeresztjét. A kereszt azt jelenti, hogy a kitüntetett bírja a Szövetség bizalmát, de bírja mind­azokat a kötelességeket is, amelye­ket a haza java tőle kíván. Mivel sajnálatos technikai okok miatt az emlékkeresztek valamennyi kitüntetett részére nem álltak ren­delkezésre, egyelőre 18-an részesül­tek a díszjelvény-adományozásában, a többit a kir. herceg szívélyes kéz­szorítása kárpótolta az emlékkeresz­tek ez alkalommal való elmara­dásáért. Az összes kitüntetettek nevében baráti Huszár Aladár dr. főispán mondott szép beszédben köszöne­tet. Hangoztatta, hogyha valahol, úgy Magyarországon van különösen szükség az erők összefogására. A díszjelvények átadása után a turista dalárda Hajnali karnagy ve­zetésével Huber: „Fohász" c. haza­fias műdalát, a Kath. Legényegylet dalárdája és a turista dalárda együtt Ammer : „Nem, nem, soha!" c. orszá­gosan elterjedt szerzeményét adta elő a szerző vezénylése mellett. Ez a dal ily elemi erővel és lelkese­déssel még talán soha nem hang­zott fel városunkban. A kitűnő szerzőt a jelenvolt közönség meleg ovációban részesítette. A nagygyűlés utolsó szónoka Szon­tágh Tamás dr. országos elnök volt, emlékeztette a közönséget arra, aki hogy utoljára a Területvédő Liga megalakulása idején volt alkalma szólni az esztergomiakhoz. A TESz nevében köszönetet mondott mind­azoknak, akik a nagygyűlés sikerét előmozdították. A nagygyűlés a Himnus elének­lésével lelkes hangutatban ért véget. A díszebéd. Délben a Fürdő nagytermében 200 terítékű díszebéd volt a kir. herceg és a vele érkezett vendégek tiszteletére. A díszebéd első felkö­szöntőjét v. Szívós Waldvogel Jó­zsef kerületi elnök mondotta a kor­mányzóra. Majd dr. Huszár Aladár főispán lelkes beszédben a kir. her­ceget köszöntötte fel, akit látható­lag meghatottak a tőispán találó szavai. Nyomban válaszolt is a fel­köszöntőre és kívánta, hogy a leg­közelebbi közgyűlést már úgy tart­suk Esztergomban hogy ne a Duna le­gyen az ország határa. Sajnos, hogy erre egyelőre sem lelkileg, sem testileg nem vagyunk készen. Amit azonban majd annakidején ezirány­bah tenni fogunk, annak sikerülnie kell! A frappáns választ kitűnő lelke­sedéssel fogadták a jelenvoltak és Őfenségét percekig iinnepelték. A budapestről jött vendégek nevében Altenburger professzor a kerületi elnökre, továbbá a város és vár­megye közönségére mondott felkö­szöntőt. Dr. Antóny Béla a TESz kiküldöttjeit, Szontagh Tamás dr. pedig a jelenvolt hölgyeket éltette tetszéssel fogadott beszéd keretében. A fővárosi vendégek a délutáni budapesti vonattal utaztak el váro­sunkból. A Leányvár-Csév állomásra a leány vári fúvós zenekaris kivonult és vidám nótákkal üdvözölte a fő­herceget és kíséretét. A figyelem igen jól esett a vendégeknek, akik a legkellemesebb hangulatban hagy­ták el városunkat és_ vármegyénk területét. Közüzemi R.-T. értesíti az igen tisztelt közönséget, hogy a műjég­gyártást megkezdte s nagyobb meny­nyiséget házhoz is szállít. Az Esztergomi Zene­iskola második növendék­hangversenye Az Esztergomi Zeneiskola vasár­nap délután 5 órakor a gimnázium dísztermében tartotta a folyó tanév m ásodik növendék-hangversenyét, amelynek műsorát kizárólag magyar szerzők műveiből állították össze. A hangversenyt szépszámú közön­ség élvezte végig. Jelenvoltak dr. Antóny Béla pol­gármester, dr. Brenner Antal fő­jegyző, lovag Eitner Elemér sek­restyeigazgató, és még sokan az ének- és zene barátai. A műsort Holczcr Tibor nyitotta meg Lányi zongorára írt két kedves szerzemé­nyével. Az átérzett előadás a hangulatos szerzemények minden szépségét ki? emelte. Táky Marianna Pécsi Se­bestyén zongorakisérete mellett egy Hubay és egy Zimay-dalt énekelt. Hangja erővel teljes, tiszta és haj­lékony; jól esik hallani és látni azt, hogy könnyedén és nagy kedvvel énekel. Utána Német József és 'Hess Pál zongoráztak egy-egy rövidebb zeneszámot. Finom ütemérzék és szépen fejlődő ujjtechnika jelle­mezte játékukat. Nagy figyelemmel hallgatta a közönség Fuchs Gab­riella szép alt hangját. Két ügyesén megválasztott dallal lépett fel, ame­lyek előadása hanganyagának min­den változatát elénktárta. A nagy tetszéssel fogadott dalokat is az ügyeskezű Pécsi kisérte. A következő számokat Büchner : Ima és a Menuett c. triót zongorán Pécsi Sebestyén, hegedűn Odor Imre, csellón Kratschmayer Ferenc játszották. Az együttes a két mű sok finomságát kiemelte s a közön­ség őszinte tetszésnyilvánítását ér­demelte ki. Simonsits János és Virág Béla ambícióval előadott apró zongoraszámaikkal a kezdők sze­rencsés megindulását szemléltették. A műsor utolsóelőtti száma Büch­ner : „Tereli a pásztor..." és a „Jó volna" c. két kedves dalának előadása volt, amelyet a szerző zongorakisérete mellett Buchner Ica, Taky Marianna és Fuchs Gab riella adtak elő. A dalok annyira tetszettek, hogy a közönség meg­ismételtette, Végül Péter József Gaal: Magyar ábrándját adta elő bravúros ujjtechnikával és megértő interpretálással, amely méltó be­rekesztője volt a hatalmas és sike­rült iskolai hangversenynek. A zene­iskola eme újabb bemutatkozásá­nak sikere Büchner Antal igazgató­nak és Diviaczky Béla tanárnak, a m. kir. Opera tagjának szakava­tott működését dicséri. Az Esztergomi Közüzemi r.-t. értesiti a mélyen tisztelt közönséget, hogy a világhírű „His Master's Voice" beszélőgépek és lemezek árusítását bevezette, melyekből ál­landóan nagy választék áll rendel­kezésre, a legolcsóbb árak mellett. Kaphatók továbbá különféle háló­zati és telepes rádió vevőkészülé­kek, hangszórók, egyen- és váltó­áramú csövek, rádió alkatrészek, az összes villamos háztartási cikkekés csillárok nagy választékban. Besze­rezhetők igen kedvező fizetési fel­tételek mellett is 6—12—18 havi részletre. Húsvéti sonka előjegyezhető KISS JÁNOS hentes- és mészáros­nál, Rákóczi-tér 5. szám alatt. ISO P egy szoknya plissérozása, vagy hohlozása SCHWACH-nál. Vatódi Bemberg harisnya \ csak egy van 67. F. B., ára kis szövési hibával 250 P SCHWACH-nál, SGHEIBER^nél tmmk a71 do\T10hh?Z ^ legnagyobb válaszfék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom