ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-22 / 67. szám

XXXV. évfolyam, 67* szám. Ara köznap 6, vasárnap 10 fül. Szombat, 1930 március 22 Keresztény politikai és társadalmi napilap. • ^—$0A* j—ii itiii—u~ ül i.uuvr Lriw.g">infiru un 'lU^ißjiftfmßm my*rrrn Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Róma harca Moszkva Március 19-én Rómában, a Szent Péter templomban XI. Pius pápa könyörgő szent misét mondott az Oroszországban szenvedő keresztény népek lelki meg vigasztalására. Róma fmegmozdulása, ha szentmise képében is nyilvánul meg, többet jelent annál, mintha a pápa megelégednék csak lelki vigasztalással. Moszkva már túlment azon a határon, amelyre a válasz csak egyszerű intelem lehet. Róma megmozdulása Moszkva ellen, minden katholikusnak, minden kereszténynek, minden embernek szól, mindenkinek, akinek van szíve befogadni a fájdalmat, amelyet a bolsevizmustól elnyomott milliók irtózatos nyomora, a vallás üldözése, a templomok megszentségtelenítése, a papok és apácák legyilkolása, az ifjúság megfertőzése, az Isten ellen indított agitáció vak és elvetemült romlottsága nyújt, hogy szenvedéssel és részvéttel töltse meg a lelkeket* A világháború vérzivataraiból csak részben felépült, de még mindig az elvakultság jármában éiő államférfiak s a gyűlölködés és hatalmi féltékenykedés rabságában élő államok tehetetleneknek látszanak, mert az erkölcsnek fölébe helyezték a politikát, a bolsevizmussal parolázó üzletet s leigázottságukban nem képesek szabadulni a lenyűgöző hatalmi kapcsolatoktól. Róma hasonló körülmények között már egyszer megmutatta világraszóló hatalmát, amikor 1922-ben százezreket pusztító éhínség tombolt Oroszországban s amikor a fegyveres hatalmakgyöngéknek bizonyultak arra, hogy az orosz népet megsegíthessék s az emberpusztulásnak útját állhassák. Akkor is Róma állt az embermentő akció élére s Róma szavára az egész világ megmozdult s az orosz hórengetegben pusztuló népet Róma mentette meg az életnek. A pápa szavára már is megmozdult újból a világ. A pápai szó hatalmas erkölcsi hatása alól nem vonhatja ki magát senki, mert a pápa nemcsak a katholikusok érdekében emel szót, hanem az emberiességet, a vallás alapelvét, a hithez való jog védelmét hirdeti mint tényt. Angliában megmozdultak az anglikánusok, az angol képviselőházban interpellációt intéztek a munkáspárti kormányhoz, hogy a XX. Eszázadot meggyalázó vad és kegyetlen vallásüldözésnek, amely a szovjet elállatiasodását mutatja — véget vessenek. Nem vonhatja ki magát a pápai szó hatása alól a többi ország, a többi felekezet sem és nem tűrheti senki hangtalanul a lelki kultúra pusztulását, az emberhite ellen elkövetett üzelmeket. Nem felekezeti kérdés ez, hanem az emberiség jövőjének, a civilizációnak, a népek létének kérdése s Európának be kell látnia, meg kell éreznie, hogy a jövőt megmenteni másként, mint a bolsevizmus pusztító kórságának kiirtásával nem lehet. A népek reszketnek a rémülettől, az emberek kerekre nyilt jszemmel tekintenek egymásra: mit hoz a holnap, mi lesz, ha a fertőzés elönti a világot s az atheizmus pestise hatalmába keríti a két évszázad propagandájával felforralt agyakat és kihűtött szíveket? A pápai szózat visszhangja eljutott Magyarország szívéhez is. A magyar törvényhozásban elhangzott már a tiltakozó szó s a magyar nép nemcsak felfigyel Róma hívó szavára, de minden eszközt megragad, hogy az európai veszedelem pusztító útjában feltartóztattassék s hogy a romboló bolsevizmus hidrájának feje orosz földön széttiportassék. Népek összefogására, embermilliók megmozdulására van szükség s ezt az összefogást, ezt a megmozdulást nem szervezheti más a világ minden kultúrnépei javára s azoknak támogatásával, mint Róma, a krisztusi hagyományok sziklaerős vára, az Anyaszentegyház feje. HÍREK. Éjjeli szolgálatot március 15-től —21-ig a Kerschbaummayer Károly „Megváltó" c. gyógyszertára (Kossuth Lajosutca) teljesít. iztosító újabb já rulékfelemelési terve Mint hirlik, a népjóléti kormány újabban ismét emelni szándékozik a betegségi járulékot. Akkor, amikor az iparosság a többi társadalmi osztályokkal együtt megélhetésének halálküzdelmét vívja, szinte elképzelhetetlen a már úgy is lehetetlen magasságra emelt közterheknek emelése. A munkahiány, a pénztelenség már is megmutatta hatását a társadalombiztosító terén is. Annyi és oly nagy hátralékok vannak, hogy talán magának az intézménynek is megrengetik alapjait. A hátralékoknak pedig semmiesetre sem hanyagság az oka, hanem az általános nincstelenség. Amennyire ismerjük az esztergomi munkaadók helyzetét, nem tudjuk elhinni, hogy a népjóléti kormány eme újabb emelése ne keltene általános megdöbbenést. Gazdaifjaink, a gazdasági képzés és a most lefolyt gyümölcsfaápolási tanfolyam A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara által városunkban rendezett gyümölcsfaápolási tanfolyam, amely hétfőn reggel kezdődött és tegnap fejeződött be, nem örvendett kellő látogatottságnak és így az értékes előadások dacára sem hozhatta meg a kívánatos eredményt. A gyér látogatottságnak és a csekély érdeklődésnek több oka van. Először az, hogy a tanfolyam a nagy dologidőre, március második felére tolódott el, amikor földműves gazdáink már a határban a tavaszi munkálatokkal vannak elfoglalva, Másodszor a csekély érdeklődésnek oka volt az is, hogy gazdaifjainkban hiányzik az alaptudás és érdeklődés a gazdasági szakismeretek, az okszerű gazdálkodás elsajátítása iránt. Ezen a bajon bizony valamiképen segíteni kellene. Hogy mennyire szükség volna városunkban a gazdasági szakoktatás elmélyítésére, illetőleg a rendes gazdasági szakiskolára, ezt bizonyítja az a tény, hogy a mai ismétlőiskolai gazdasági szakoktatás főképen a minta-faiskola és mintagazdaság hiánya folytán nem tudja azt az intenzív gazdasági képzést nyújtani földmíves ifjainknak, amelyre a mai viszonyok között szükség van. Ha a rendes földmíves-, vagy kisgazdaiskolát egyelőre nem is lehet Esztergomban felállítani, legalább mintakert és mintafaiskola kellene, továbbá egy állam által fizetett gazdasági szaktanító, akinek vezetése mellett folyna a szakoktatás és akinek rendezése mellett évenkint alkalmas időkben tanfolyamok lennének az Esztergomban legfontosabb földmívelési ágakból. „Szemtelen irredenta propaganda Nagyszombatban." A Narodni Dennik ilyen címmel támadja meg Hornek József 21 éves szemináriumi egyházfit, aki röpcédulákat terjesztett „AbzugMassaryk", „Akasztófára az árulókkal", „Vivát Ottó" felírásokkal. Hornekről kiderült, hogy osztrák állampolgár, kitanult borbély és Ausztriában a Heimwehr tagja volt. M. A. H. Hogyan húzhattak határt a Dunán a trianoni béke alapján? Ezt a szinte érthetetlen és megmagyarází hatatlan kérdést fejtegeti eleven erővel és meggyőző színekkel Földes Imre drámai erejű színdarabja, az „Égő város," amelyet a Stefánia Szövetség Esztergomi Fiókja javára f. hó 29-én és 30-án ad elő a Fürdő nagytermében a város ez alkalomra megszervezett, kitűnő műkedvelőkből álló színi gárdája. Akit érdekel hazája sorsa, s aki még hinni akar a magyar feltámadásban, el nem mulasztja ennek a hazafias lélekre való hatásában páratlanul álló színdarabnak megtekintését. Közgyűlés. A „Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdíj egylet" esztergomi csoportja f. hó 25-én, kedden d. e. 10 órakor tartja évi közgyűlését az Ipartestület helyiségében, melyre tagjainkat tisztelettel hívja meg az Elnökség. Óriási vadkan. Mint munkatársaink egyikét értesítik, a mult napokban ritka vadkanpéldány került terítékre a Pilisbeb. Kibelezve 224 kg. volt a súlya s hossza meghaladta a 2 métert. A hatalmas példány már nem egyszer kerülhetett puskavégre, mert egyik elsőlába törött, de a seb már régen beheggedt és egyik agyara is csonka volt s régi golyóroncsolás nyomát viselte ormányán. Május elsejétől nincs kocsmai hitel. A belügyminiszter a kocsmai hitelre vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtása érdekében az igazságügyminiszterrel egyetértve, elrendelte, hogy vendéglőkben, kocsmákban és italmérésre szolgáló minden más helységben — beleértve az oly kereskedést is, amely szeszes italok kismértékbeni eladására jogosít, — köteles a tulajdonos, bérlő, vagy felelős üzletvezető a következő szövegű hirdetményt állandóan kifüggesztve tartani : „Szeszesitalokat hitelbe nem szolgáltatunk ki, mert az 1928:11. tc. 4. §-a értelmében az itt kiszolgáltatott szeszesital ára iránti követelést bíróság nem Ítélhet meg, üy követelést sem az adósnak, sem jogutódjának követelésébe nem lehet beszámolni és annak biztosítására kötött zálog és szerződések semmisek. Az 1883:XXV. tc. 24. §-a szerint az, aki e rendelkezés kijátszása céljából valamely színlelt ügylet, vagy váltó, |vagy más kötelező irat alakját használja fel, kihágást követ el és harminc napig terjedhető elzárással és hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Ezt a hirdetményt az ital-