ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-17 / 63. szám

Ára köznap 6, vasárnap 10 ffilfl. Kedd, 1930 március 17 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéiíratek és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utea 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalataál. Főszerkesztő: HOMÖR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A magyar szabadság ünnepnap fának megülése Esztergomban A város közönségének és az esztergomi tanulóifjúságnak közös március 15.-Í ünnepélyét ezidén is a Széchenyi-téren tartották meg az utóbbi napokban elromlott időre való tekintettel. Délelőtt 9 órakor a város kegyúriplébánia templomában ünnepi istentisztisztelet volt, melyen a városi és vármegyei hatóságok, valamint a katonaság is a tanulóifjúság részt vettek. A délutáni hazafias ünnepélyre fél 3 órakor nagyszámban gyülekezett Esztergom város közönsége. A Széchenyi-téren a cserkész- és a levente-zenekar felváltva játszotta a tüzes indulókat s a teret ezrekre tehető közönség lepte el. Felvonultak az iskolák növendékei is zászlaik elővilele mellett. Pontban 3 órakor kezdődött meg az ünnepély a levente-zenekar Himnus-ával, melyet a közönség kalaplevéve, illő áhítattal hallgatott. Majd ozdi Tóth László VIII. o. gimnáziumi tanuló mondotta el szépen átgondolt és fiatalos lelkesedéssel előadott beszédét a márciusi nagy napok jelentőségéről. A szép beszédet élénk éljenzéssel és tapssal köszönte meg a hálás hallgatóság. Utána Tóth Rezső V. é. tanitónövendék Petőfi „Nemzeti dal"-ának tüzes elszavalásával érdemelte ki a lelkes elismerést. A tanítóképző-intézet férfikara ezután Nemesszeghy István zenetanár vezénylésével a „Hősök emléke" c. hatásos énekszámot adta elő a közönség tetszésnyilvánításaitól követve. Figyelmet keltő száma volt az ünnepély sorrendjének Fischer Ferenc főreáliskolai VIII. o. t. szavalata, aki Sajó Sándor: „Magyarnak lenni..." c. versének átérzett előadásával szerzett megérdemelt elismerést. Követte őt Szalay Ferenc s. okt. levente meggyőződéstől áthatott szavalatával, mely szintén elismerést aratott. A tanítóképző énekkarának újabb szép énekszáma után (BajzaGál : Sóhajtás) a város közönségének szónoka, Greif Gyula, a kegyúri plébániatemplom segédlelkésze mondott ünnepi beszédet, melyben a neopatriotizmus eszméjét fejtette ki az évforduló jelentőségének messze jövőre kiható tanulságaként. Fejtegette, hogy nemcsak mi vesztettünk a trianoni békediktátummal, hanem azok a szegény volt honfitársaink is, akik határainkon kivül maradtak, s akiknek ősei épen úgy áldoztak, véreztek ezeréven át hazánk javáért, mint a mi őseink, s ha a Nagymagyarországot sikerülni fog visszaszereznünk, az ő örömük még a miénket is felül fogja múlni. A nemes gondolatokkal teli beszéd a hallgatóság körében osztatlan megértésre és tetszésre talált. A leventezenekar „Szózat"-ának hangjaimellett az egybegyűlt ^közönség emelkedett hangulatban oszlott szét. A Polgári Egyesületben szombaton este 8 órára nagy számban gyűlt egybe a város polgárságának szine-java, hogy ünnepi vacsora keretében meghallgassa a díszes Kossuth-serleggel mondott hagyományos ünnepi szónoklatot, melyre ezidén dr. Gróh József ügyvédet, iparbanki igazgatót, a közismert jeles szónokot sikerült megnyernie az egyesület vezetőségének. A 105 terítékű díszvacsorán a szónokot Vodicska István ügyv. elnök kérte fel beszédének elmondására. Gróh József dr. magas színvonalú, gondolatokban gazdag beszédében az esztergomi honvédtemető kőoroszlánjának képét idézte fel hallgatósága szeme előtt, majd azt a kérdést fejtegette, hogy dacára az elmúlt évtizedben átélt s a 48-i szabadságharcnál sokkal nagyobb és végzetesebb világháborúnak, miért ragaszkodunk oly nagy szeretettel a 48-as idők eseményeihez. A felelete az, hogy mert akkor minden cselekvés, minden gondolat magyar Egy esztergomi hang, amely azt mondja a dorogi vásár ügyé! ben, hogy — kár a benzinért volt.Egységes magyar szellem adott erőt Széchenyinek, Kossuthnak nagy munkáik elvégzéséhez. S nekünk, ha az ő szellemükkel akarunk töltekezni, meg kell becsülnünk nemzeti hadseregünket, melyben az akkori idők követelménye valósult meg, az egyenlőséget, mely felszabadította földmives népünket a jobbágyság terheitől, a szabad sajtót, a magyar parlamentáris alkotmányrendszert, melynél fogva ma sem állhatunk semmiféle diktatúra mellé, a magyar nemzeti bankot, amely a magyar takarékosság erényét terjesztette, s pártolnunk kell a magyar ipart, amely jövő megerősödésünk egyik legfontosabb záloga. Az osztatlan tetszéssel fogadott beszéd mély hatást tett a hallgatóságra, s a szép beszéddel megteremtett ünnepi hangulatot nem zavarták meg hatásrontó gyarló rögtönzések, amelyek nem valók ünnepi keretek közé s csak arra alkalmasak, hogy a nemzet szent ünnepének utolsó órái olcsó mulatozásba vagy a nagy 48-as hősök emlékéhez nem méltó egyéni kultusz legyezgetésébe vessznek. A magyar szabadság ünnepnapját egyébként az iskolák 'és vasár nap este a helybeli egyesületek is kegyeletes ünnepélyekkel ülték meg szempontból is fontos pont jelenleg Dorog és nem hiszem, hogy okos kormány valamikép megrövidítené. Nekünk tehát, esztergomiaknak, némán kell tűrnünk a velünk elkövetett igazságtalanságot és újból mondom: bízzunk az időben, amely érettünk dolgozik, (—i—n.) Vettük az alábbi soro kat: E lapban olvastam, hogy Izidor úr, a dorogi főjegyző egy köriratot intézett kollégáihoz, illetve a szomszédos községeidhez, amelyben meg akarja védeni Esztergom „támadásától" a dorogi virágzó hetireskedők nem nagy örömmel nézik Morva;hogy a dorogi vásár a legjobb forgalmukat tőlük elvonja, de értjük azt is, hogy Morva főjegyzőnek előbbre való Dorog, mint Esztergom és ha talán másként írja meg körlevelét, akkor abból egy példányt Hát tessék! A dorogi főjegyző meg lehet nyugodva. Igazán nem kívánhat a jelen cikk Írójánál nemesebb és jobb esztergomi kebleket! Éjjeli szolgálatot március 15^töl —21-lg a Kerschbaummayer Károly Megváltó" c. gyógyszertára (Kossuth Lajosutca) teljesít. piacot és irigységnek mondja ha- [.valamelyik jóakaró ^ kartársa nem tóságaink és ipartestületünk azon törekvését, hogy ott Dorogon ne legyen többé hetivásár, csak a búcsúkor engedélyezett országos vásár. Morva Izidor Dorog szempontjából helyesen jár el, amikor egy véletlenül is megszerzett intézményt meg akar védeni községe számára. Mit szólnának hozzá a dorogiak, ha egy napon arra ébrednének (mint mi esztergomiak volt törvényszékünkkel) — hogy nincs többé hetivásáruk ? Az igen tisztelt cikkíró, aki azért mindjárt a főispán által akarja a községe érdekeit védő jegyző nyakát tekerni, épen úgy elhibázta a dolgot, mint a főjegyző, aki a székváros ellen nem épen hivatalos köriratba való kitételeket használt. Mert mi nem irigykedünk Dorogra, sőt örülünk, hogy virágzik és örülnénk, ha Magyarország legutolsó kis falujában is a mostani nyomorúságot megelégedett gazdagság váltaná fel. Értjük, hogy az iparosok és keküld Esztergom egyik illetékes he lyére és ő megtéve kötelességét, nyugodtan nézhette volna a dorogi hetipiacot még nagyon-nagyon sokáig, addig, amig, — ha megéljük, vagy nem éljük, — Dorogon már a Kolónia helyén, a Kukuruc Ackeren kukoricát fognak termeszteni a dorogi gazdák és a Salgó kolóniája vagy Esztergomban, vagy talán Bajnán, esetleg Kesztölcön lesz. Mindkét oldalon kár tehát erőlködni. Ha Dorog ki birta magának a Salgó útján verekedni, minden törvény ellenére, — a hetivásárt, akkor az már most ott marad, mert nem akad rá miniszter, aki azt onnan el vinné. Mert Dorogért a mindenkori kormány épen a Salgó kedvéért sok mindent megtesz. A Salgó egy igen jó patrónus, egyik legbiztosabb adófizetője az országnak és végre is, szene van, amely fűtéshez, a vasutak forgalomban tartásához szükséges. Tehát még stratéigai Orsenigo nuncius levele a bíboros-hercegprímáshoz. Orsenigo Cézár, aki egy héttel ezelőtt hagyta el Budapestet, megérkezett Rómába, hogy átvegye a szükséges utasításokat új hivatalának, a berlini nunciaturának átvétele előtt. Rómából levelet küldött a hercegprímásnak, melyben többek között arról is írt, milyen jó benyomást tett a vatikáni körökre az a bensőséges búcsúztatás, melyben a magyarok őt távozásakor részesítették. Ebben Rómában egy újabb bizonyítékát látják a magyar nép hagyományos ragaszkodásának az apostoli Szentszékhez. Orsenigo még néhány napot tölt Rómában sazatáa rövid pihenő után Berlinbe megy, hogy elfoglalja új állását. Hazafias ünnepély a szemináriumban. A szeminárium növendékei március 15-én lelkes, hazafias ünnepélyt rendeztek. Délelőtt szentmisén kérték a Mindenható áldását a nemzetre, késő délután pedig ünnepélyre gyülekeztek a szeminárium aulájában, hol az intézet elöljárói és tanárai is megjelentek. Fi^eesz József III. éves papnövendék # „Hazafiasság és a pap" címen fejtegette a pap kötelességeit a hazával szemben, és lelkes szavakkal buzdított azoknak teljesítésére, Mucsicska István IV. éves pedig sikerült novellájával példázta a magyar tragédiát. Pálfy István I. éves szavalata, továbbá ének- és zeneszámok tették az ünnepélyt teljessé és hangulatossá. A kormányzó nyitja meg az országos mezőgazdasági kiállítást csütörtökön. F. hó 20-án, csütörtökön nyílik meg az idei tenyész- és haszonállatvásár Budapesten. A kiállításon Magyarország legszebb bikáit, teheneit, juhait és baromfiait állítják ki a zászlódíszben pompázó kiállítási telepen. Most bírálják el a különböző borokat, tejtermékeket és állatokat. A kiállítás márc. 20—25-ig lesz nyitva. crepelBa kész női niodelS-ruhák. tavaszi nős kabátok. -u. 10,